View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Magatartástudományi Intézet 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

A serdülők egészségi állapotának vizsgálatában kiemelt szerepet kap az egészség önértékelése, amely összefügg az objektív egészségi állapottal, valamint a szubjektív jólléttel és az egészség mindhárom (testi, lelki, szociális) dimenziójával. Serdülőkorban a pszichoszociális dimenzió különösen nagy hangsúlyt kap. Tanulmányunk célja, hogy a serdülők egészségének önértékelését elemezze két lehetséges védőfaktor-csoporttal összefüggésben: egyrészt a szülői kapcsolat, a szülői társas támogatás, másrészt olyan egyéni pszichológiai jellemzők függvényében, mint az élettel való elégedettség és az optimizmus. Jelen vizsgálatunkat szegedi középiskolások (14–20 évesek, N = 881) körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt az egészségi állapot önértékelésén túl az egyéni pszichológiai (élettel való elégedettség, optimizmus) és szülői védőfaktorok (szülői társas támogatás, szülői értékrend elfogadása) szerepének igazolására. Adataink alapján arra következtethetünk, hogy azok a fiatalok, aki életükkel elégedettebbek és optimistábbak, jobbnak értékelik saját egészségüket. A szülőktől kapott társas támogatás, valamint a szülői értékrend elfogadása szintén jelentős védőfaktor. Nemek szerinti eltérés nem fordult elő a védőfaktorok erősségében. Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált szülői és egyéni pszichológiai jellemzők jelentős védő hatást közvetítenek a serdülők egészségi állapota szempontjából. Eredményeink azt sugallják, hogy a prevenciós programokban a mentális egészség fejlesztése, az interperszonális készségek erősítése nélkülözhetetlen.

  • Benyamini, Y., Leventhal, E. A., Leventhal, H. (2000): Gender differences in processing information for making self-assessments of health. Psychosomatic Medicine , 62: 354—364.

  • Csorba J., Ficsor B., Horváth Á., Nagy E., Bóna A., Sörfőző Zs., Steiner P., Harkány É., Babrik Zs. (2008): Epidemiológiai felmérés a dunántúli serdülők pszichiátriai betegségeiről. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(1): 35-59.

  • Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., Griffin, S. (1985): The Satisfaction with Life Scale. Journal of Personality Assessment , 49: 71—75.

  • Field, T., Diego, M., Sanders, C. (2002): Adolescents’ parent and peer relationships. Adolescence , 37: 121—130.

  • Haugland, S., Wold, B., Stevenson, J., Aaroe, L. E., Woynarowska, B. (2001): Subjective health complaints in adolescence: A cross-national comparison of prevalence and dimensionality. European Journal of Public Health, 11: 4—10.

  • Heistaro, S., Jousilahti, P., Lahelma, E., Vartiainen, E., Puska, P. (2001): Self-rated health and mortality: a long term prospective study in eastern Finland. Journal of Epidemiology and Community Health , 55: 227-232.

  • Krause, N. M., Jay, G. M. (1994): What do global self-rated health items measure? Medical Care , 32: 930—942.

  • Kubzansky, L. D., Sparrow, D., Vokonas, P., Kawachi, I. (2001): Is the glass half empty or half full? A prospective study of optimism and coronary heart disease in the Normative Aging Study. Psychosomatic Medicine, 63: 910—916.

  • Macleod, J., Davey Smith, G. (2005): Psychosocial factors and public health: a suitable case for treatment? Journal of Epidemiology and Community Health , 57: 565—570.

  • Nes, L. S., Segerstrom, S. C. (2006): Dispositional optimism and coping: A meta-analytic review. Personality and Social Psychology Review, 10: 235—251.

  • Park, J. (2003): Adolescent self-concept and health into adulthood. Health Reports, 14S: 41—52.

  • Paterson, J., Pryor, J., Field, J. (1995): Adolescent attachment to parents and friends in relation to aspects of self-esteem. Journal of Youth and Adolescence, 24: 365—376.

  • Pikó, B. (2000): Health-related predictors of self-perceived health in a student population: The importance of physical activity. Journal of Community Health , 25(2): 125—137.

  • Pikó B. (2002a): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Osiris, Budapest.

  • Pikó B. (2002b): Egészségtudatosság serdülőkorban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Pikó B. (2005): Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Pikó, B. (2007): Self-perceived health among adolescents: The role of gender and psychosocial factors. European Journal of Pediatrics , 166: 701—708.

  • Pikó, B., Keresztes, N. (2007): Self-perceived health among early adolescents: The role of psychosocial factors. Pediatrics International , 49(5): 577—583.

  • Rask, K., Paivi, A .K., Marja-Terttu, T., Pekka, L. (2002): Relationships among adolescent subjective well-being, health behavior, and school satisfaction . Journal of School Health , 72: 243—249.

  • Ravens-Sieberer, U., Gosch, A., Rajmil, L., Erhart, M., Bruil, J., Power, M., Duer, W., Auquier, P., Cloetta, B., Czemy, L., Mazur, J., Czimbalmos, A., Tountas, Y., Hagquist, C., Kilroe, J., the KIDSCREEN Group (2008): The KIDSCREEN-52 Quality of Life Measure for Children and Adolescents: Psychometric results from a cross-cultural survey in 13 European countries. Values in Health, 11(4): 645—658.

  • Rogol, A. D. (2002): Growth at puberty. Journal of Adolescent Health , 31S: 192—200.

  • Ryan, R. M., Deci, E. L. (2001): On happiness and human potentials: A review of research on hedonic and eudaimonic well-being. Annual Review of Psychology, 52: 141—166.

  • Scheier, M. F., Carver, C. S. (1985): Optimism, coping and health: Assessment and implications of generalized outcome experiences. Health Psychology , 5: 219—247.

  • Segerstrom, S. C. (2005): Optimism and immunity: Do positive thoughts always lead to positive effects? Brain, Behavior, and Immunity , 19: 195—200.

  • Segerstrom, S. C., Taylor, S. E., Kemeny, M. E., Fahey, J. L. (1998): Optimism is associated with mood, coping, and immune change in response to stress. Journal of Personality and Social Psychology , 74: 1646—1655.

  • Szondy M. (2004): Optimizmus és immunfunkciók. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 5: 301—319.

  • Taylor, S. E., Kemeny, M. E., Reed, G. M., Bower, J. E., Gruenewald, T. L. (2000): Psychological resources, positive illusions, and health. American Psychologist , 55: 99—109.

  • Topolski, T. D., Edwards, T. C., Patrick, D. L. (2004): Towards youth self-report of health and quality of life in population monitoring. Ambulatory Pediatrics , 4S: 387—394.

  • Tremblay, S., Dahinten, S., Kohen, D. (2003): Factors related to adolescents’ self-perceived health. Health Reports , 14S: 7—16.

  • Turner, R. J., Marino, F. (1994): Social support and social structure: A descriptive epidemiology. Journal of Health and Social Behavior , 35: 513—519.

  • Unger, J. B., Ritt-Olson, A., Teran, L., Huang, T., Hoffman, B. R., Palmer, P. (2002): Cultural values and substance use in a multiethnic sample of California adolescents. Addiction Research & Theory, 10: 257—279.

  • Vazsonyi, A. T. (2003): Parent-adolescent relations and problem behaviors: Hungary, the Netherlands, Switzerland, and the United States. Marriage and Family Review, 35: 161—187.

  • Vingilis, E., Wade, T. J., Seeley, J. S. (2002): Predictors of adolescent self-rated health. Analysis of the National Population Health Survey. Canadian Journal of Public Health , 93: 193—197.

  • Wood, M. D., Read, J. P., Mitchell, R. E., Brand, N. H. (2004): Do parents still matter? Parent and peer influences on alcohol involvement among recent high school graduates. Psychology of Addictive Behaviors, 18: 19—30.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 3 0 0
Feb 2021 8 1 3
Mar 2021 3 0 0
Apr 2021 4 0 0
May 2021 6 0 0
Jun 2021 3 0 0
Jul 2021 0 0 0