View More View Less
  • 1 ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék 1064 Budapest Izabella u. 46.
  • | 2 ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék Budapest
  • | 3 ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet Élettani és Neurobiológiai Tanszék Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS) magyar verziójának pszichometriai értékelését és kérdőíves validálását egyetemi hallgatók (N = 184; átlag életkor = 21,43 év, SD = 4,124; 38,1% férfi) és háziorvosi rendelőben várakozó betegek (N = 562; átlag életkor = 46,54 év, SD = 17,248; 40,4% férfi) mintáján végeztük el. A skála jó belső konzisztenciát mutatott (Cronbach-alfa = 0,70 és 0,77 az egyetemista és a betegmintán), és a konfirmátoros faktoroanalízis eredményei alapján kifejezetten jól illeszkedett az elméletileg feltételezett egydimenziós struktúrához (CMIN/df = 3,088; CFI = 0,989; NFI = 0,984; RMSEA = 0,053). A kérdőíves validáláshoz négy pszichológiai skálát (Életszemlélet Teszt átdolgozott verzió - LOT-R; Beck Depresszió Kérdőív rövidített változat - BDI-R; Spielberger Vonásszorongás Kérdőív - STAI-T; Szubjektív Testi Tünet Skála - PHQ-15) használtunk. Az egyetemista mintán az SSAS pontszámok szignifikánsan korreláltak a nemmel, valamint a PHQ-15, a STAI-T és a BDI-R pontszámokkal. A többváltozós regressziós elemzés során a nem (p = 0,044) és a STAI-T pontszám (p = 0,053) bizonyult jó prediktornak. A betegmintán szignifikáns együttjárást találtunk a nemmel, az iskolai végzettséggel és mind a négy validáló skálával (az együttjárás az iskolai végzettség és a LOT-R esetében negatív irányú volt). A regressziós elemzésben az SSAS pontszámot a PHQ-15 és a STAI-T pontszám jelezte előre (mindkét esetben p < 0,001). Az eredmények alapján elmondható az, hogy a magyar verzió jó pszichometriai jellemzőkkel bír, és jól megőrizte az eredeti skála által megragadott pszichológiai konstruktumot.

  • Aronson, K. R., Barrett, L. F., Quigleya, K. S. (2001): Feeling your body or feeling badly. Evidence for the limited validity of the Somatosensory Amplification Scale as an index of somatic sensitivity. Journal of Psychosomatic Research, 51: 387–394.

  • Barsky, A. J. (1979): Patients who amplify bodily sensations. Annals of Internal Medicine, 91: 63–70.

  • Barsky, A. J. (1992): Amplification, somatization, and the somatoform disorders. Psychosomatics, 33: 28–34.

  • Barsky, A. J., Wyshak, G. (1990): Hypochondriasis and somatosensory amplification. British Journal of Psychiatry , 157: 404–409.

  • Barsky, A. J., Wyshak, G., Klerman, G. L. (1990): The Somatosensory Amplification Scale and its relationship to hypochondriasis. Journal of Psychiatric Research, 24: 323–334.

  • Barsky, A. J., Goodson, J. D., Lane, R. S., Cleary, P. D. (1988): The amplification of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 50: 510–519.

  • Barsky, A. J., Cleary, P. D., Sarnie, M. K., Ruskin, J. N. (1994): Panic disorder, palpitations, and the awareness of cardiac activity. Journal of Nervous & Mental Disease , 182: 63–71.

  • Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelson, M., Mock, J., Erbaugh, J. (1961): An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4: 561–571.

  • Bérdi M., Köteles F. (2009): Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT–R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Kézirat, közlésre benyújtva.

  • Brown, R. J., Poliakoff, E., Kirkman, M. A. (2007): Somatoform dissociation and somatosensory amplification are differentially associated with attention to the tactile modality following exposure to body-related stimuli. Journal ofPsychosomatic Research, 62: 159–165.

  • Gulec, H., Sayar, K. (2007): Reliability and validity of the Turkish form of the Somatosensory Amplification Scale. Psychiatry and Clinical Neurosciences , 61: 25–30.

  • Kirmayer, L. J., Young, A. (1998): Culture and somatization: Clinical, epidemiological, and ethnographic perspectives. Psychosomatic Medicine , 60: 420–430.

  • Kopp M., Skrabski Á., Czakó L. (1990): Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Végeken , 1: 4–24.

  • Köteles F., Bárdos Gy. (2009a): Tabletták perceptuális jellemzői által generált mellékhatás-elvárások és pszichológiai hátterük. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 10 (1): 47–62.

  • Köteles, F., Bárdos, Gy. (2009b): What makes us sicker? An experimental study on non-specific adverse drug effects. Kézirat, közlésre benyújtva.

  • Köteles F., Bárdos Gy. (2009c): Szomatoszenzoros amplifikáció. Kézirat, közlésre benyújtva.

  • Köteles, F., Bárdos, Gy. (2009d): Nil nocere? A nocebo jelenség. Magyar Pszichológiai Szemle , megjelenés alatt.

  • Kroenke, R., Spitzer, R. L., Williams, J. B. (2002): The PHQ-15: Validity of a new measure for evaluating the severity of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 64: 258–266.

  • Kroenke, K. (2006): Physical symptom disorder: a simpler diagnostic category for somatization–spectrum conditions. Journal of Psychosomatic Research, 60: 335–339.

  • Kulcsár Zs., Rózsa S. (2004): Hisztéria, szomatizáció és funkcionális stresszbetegségek. In Kulcsár Zs., Rózsa S., Kökönyei Gy. (szerk.): Megmagyarázhatatlan testi tünetek . ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 11–50.

  • Mailloux, J., Brener, J. (2002): Somatosensory Amplification and Its Relationship to Heartbeat Detection Ability. Psychosomatic Medicine, 64: 353–357.

  • Marcus, D. K., Gurley, J. R., Marchi, M. M., Bauer, C. (2007): Cognitive and perceptual variables in hypochondriasis and health anxiety: A systematic review. Clinical Psychology Review , 27: 127–139.

  • Miller, L. C., Murphy, R., Buss, A. H. (1981): Consciousness of body: Private and public. Journal of Personality and Social Psychology , 41: 397–406.

  • Muramatsu, K., Miyaoka, H., Muramatsu, Y., Fuse, K., Yoshimine, F., Kamijima, K., Geyjo, F., Sakurai, K. (2002): The amplification of somatic symptoms in upper respiratory tract infections. General Hospital Psychiatry, 24: 172–175.

  • Nakao, M., Barsky, A. J. (2007): Clinical application of somatosensory amplification in psychosomatic medicine. BioPsychoSocial Medicine, 1 Oct 2007: ArtID 17.

  • Nakao, M., Barsky, A. J., Kumano, H., Kuboki, T. (2002): Relationship Between Somatosensory Amplification and Alexithymia in a Japanese Psychosomatic Clinic. Psychosomatics , 43: 55–60.

  • Nakao, M., Tamiya, N., Yano, E. (2005): Gender and Somatosensory Amplification in Relation to Perceived Work Stress and Social Support in Japanese Workers. Women & Health , 42: 41–54.

  • Rózsa S., Kő N., Krekó K., Unoka Zs., Csorba B., Fecskó E., Kulcsár Zs. (2008): A mindennapos testi tünetek attribúciója: a Tünetinterpretáció Kérdőív hazai adaptációja . Pszichológia, 28: 53–80.

  • Rózsa S., Szádóczky E., Füredi J. (2001): A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica , 16: 384–402.

  • Salavecz Gy., Neculai K., Rózsa S., Kopp M. (2006): Az erõfeszítés-jutalom egyensúlytalanság kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7: 231–246.

  • Sayar, K., Kirmayer, L. J. Taillefer, S. S. (2003): Predictors of somatic symptoms in depressive disorder. General Hospital Psychiatry , 25: 108–114.

  • Scheier, M. F., Carver, C. S., Bridges, M. W. (1994): Distinguishing Optimism From Neuroticism (and Trait Anxiety, Self-Mastery, and Self-Esteem): A Reevaluation of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology , 67: 1063–1078.

  • Schmidt, A. J., Wolfs-Takens, D. J., Oosterlaan, J., van den Hout, M. A. (1994): Psychological mechanisms in hypochondriasis: attention-induced physical symptoms without sensory stimulation. Psychotherapy & Psychosomatics, 61: 117–120.

  • Sharpe, M., Mayou, R., Walker, J. (2006): Bodily symptoms: New approaches to classification. Journal of Psychosomatic Research , 60: 353–356.

  • Sipos K., Sipos M., Spielberger, C. D. (1994): A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In Mérei F., Szakács F. (szerk.): Pszichodiagnosztikai vademecum I/2 . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 123–148.

  • Speckens, A. E., Van Hemert, A. M., Spinhoven, P., Bolk, J. H. (1996): The diagnostic and prognostic significance of the Whitely Index, the Illness Attitude Scales and the Somatosensory Amplification Scale. Psychological Medicine , 26: 1085–1090.

  • Spielberger, C. D., Gorsuch, R. L., Lushene. R. E. (1970): Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Consulting Psychologists Press, Palo Alto, CA.

  • Spinhoven, P., van der Does, A. J. W. (1997): Somatization and somatosensory amplification in psychiatric outpatients: an explorative study. Comprehensive Psychiatry 38: 93–97.

  • Stauder A., Konkoly Thege B. (2006): Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7: 203–216.

  • Szemerszky R., Köteles F., Bárdos Gy. (2009): A környezeti elektromágneses terhelés hatásának tulajdonított nem-specifikus tünetek és a tünetképzés pszichológiai háttértényezői. Magyar Pszichológiai Szemle , 64: 553–571.

  • Watson, D., Pennebaker, J. W. (1989): Health complaints, stress, and distress: exploring the central role of negative affectivity. Psychological Review , 96: 234–254.

  • Wyshak, G., Barsky, A. J., Klerman, G. L. (1991): Comparison of psychiatric screening tests in a general medical setting using ROC analysis. Medical Care , 29: 775–785.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
May 2021 8 0 1
Jun 2021 8 1 1
Jul 2021 7 0 0
Aug 2021 2 0 0
Sep 2021 2 1 2
Oct 2021 7 2 2
Nov 2021 0 0 0