Egyre több kutatás bizonyítja a vallás pozitív hatását a lelki egészségre nézve. A jelen vizsgálatban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy serdülők és fiatal felnőttek esetében hogyan függ össze a vallásos attitűd a megküzdés adaptív és nem adaptív formáival, valamint hogy lehet-e közvetítő szerepe a megküzdésnek a vallásosság és lelki egészség közötti kapcsolatban. 190 budapesti középiskolás (átlagéletkoruk 16,9 év) és 213 egyetemista (átlagéletkoruk 21,4 év) töltötte ki anonim, önkitöltős kérdőívünket. Eredményeink szerint a transzcendens elfogadása mind a serdülő, mind a fiatal felnőtt mintán erős összefüggést mutat az érzelmi-adaptív megküzdés faktorával, melyben szerepel a társas támasz elfogadása/igénybevétele is. A regressziós elemzés eredményei arra utalnak, hogy az érzelmi-adaptív és a problémaközpontú megküzdés közvetítő tényezőként játszhat szerepet a vallásosság és a pozitív lelki egészség kapcsolatában. A vallásosság változása miatt azonban a vallásosság különböző aspektusai (középiskolásoknál a templomba járás gyakorisága és a transzcendens elfogadása, egyetemistáknál a vallásos kijelentések szimbolikus értelmezése) járulnak hozzá a megküzdési stratégiák választásán keresztül a jobb lelki egészséghez.
Barry, M. C., Nelson, L. J. (2005): The role of religion in the transition to adulthood for young emerging adults. Journal of Youth and Adolescence, 34: 245—255.
Benkő A. (1998): A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése. In: Horváth-Szabó K. (szerk.). Lélekvilág . PPKE BTK, Piliscsaba, 11—74.
Crawford, E., Wright, O’Dougherty M., Masten, A. S. (2006): Resilience and spirituality in youth. In: Roehlkepartain, E. C., Ebstyne King, P., Wagener, L., Benson, P. L. (Eds). The handbook of spiritual development in childhood and adolescence . Sage Publications, 355—370.
Desimpelaere, P., Sulas, F., Duriez, B., Hutsebaut, D. (1999): Psycho-epistemological styles and religious beliefs. The International Journal for the Psychology of Religion, 9: 125—137.
Dezutter, J., Soenens, B., Hutsebaut, D. (2006): Religiosity and mental health: A further exploration of the relative importance of religious behaviors vs. religious attitudes. Personality and Individual Differences, 40: 807—818.
Donahue, M. J., Benson, P. L. (1995): Religion and the well-being of adolescents. Journal of Social Issues, 51: 145—160.
Duriez, B., Soenens, B. (2006): Personality, identity styles and religiosity: An integrative study among late and middle adolescents. Journal of Adolescence, 29: 119—135.
Folkman, S., Lazarus, R. (1980): An analysis of coping in a middle aged community sample. Journal of Health and Social Behavior , 21: 219—239.
Fowler, J. (1980): Moral stages and the development of faith. In: Munsey, B. (Ed.). Moral development, moral education, and Kohlberg. Basic issues in philosophy, psychology, religion and education . Religious Education Press, Birmingham, AL, 130—160.
Fowler, J. W. (2001): Faith development theory and the postmodern challenges. The International Journal for the Psychology of Religion, 11: 159—172.
Good, M., Willoughby, T. (2006): The role of spirituality versus religiosity in adolescent psychosocial adjustment. Journal of Youth and Adolescence, 35: 41—55.
Greening, L., Dollinger, S. J. (1993): Rural adolescents’ perceived personal risks for suicide. Journal of Youth and Adolescence, 22: 211—217.
Horváth-Szabó K. (2003): Hazai vizsgálatok a Kritika Utáni Vallásosság skálával. Magyar Pszichológiai Szemle, 58: 127—152.
Hutsebaut, D. (1996): Post-critical belief. A new approach to the religious attitude problem. Journal of Empirical Theology, 9: 48—66.
Koenig, H. G., McCullough, M. E., Larson, D.B. (2001): Handbook of Religion and Health. Oxford University Press
Kopp, M., Skrabski, Á. (1995): Magyar lelkiállapot. Végeken Kiadó
Kopp M., Székely A., Skrabski Á. (2004): Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5: 103—125.
Lazarus, R. S., Folkman, S. (1984): Stress, appraisal, and coping. Springer, New York
Lukács L., Kézdy A. (2008): Vallás és evészavarok: a biopszichoszociális-spirituális modell jelentősége. In: Túry F. és Pászthy B. (szerk.). Evészavarok és testképzavarok. Pro Die, Budapest, 329—340.
Martos T., Kézdy A. (2007): Vallásosság, lelki egészség, boldogság. In: Horváth-Szabó K. (szerk.) Vallásosság és személyiség. PPKE BTK, Piliscsaba, 51—83.
Martos T., Kézdy A., Robu M., Urbán Sz., Horváth-Szabó K. (2009): Újabb adatok a Kritika Utáni Vallásosság Skála alkalmazásához — elmélet és módszertan. Magyar Pszichológiai Szemle, 64: 643—669.
Miller, L., Kelley, B. S. (2005): Relationships of religiosity and spirituality with mental health and psychopathology. In: Paloutzian, R. F., Park, C. L. (Eds). Handbook of the Psychology of Religion and Spirituality . Guilford, New York, 460—478.
Pargament, K. I. (1997): The Psychology of Religion and Coping. Theory, research and practice. Guilford Press, New York
Pikó, B. (2001): Gender differences and similarities in adolescents’ ways of coping. Psychological Record 51 (2): 223—235.
Pikó B. (2009): A serdülőkor orvosi pszichológiai problémái. In: Kopp M., Berghammer R. (szerk.). Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 207—213.
Pikó B., Fitzpatrick, K. (2001): A rizikó és protektív elmélet alkalmazása a serdülőkori depressziós tünetegyüttes magatartás-epidemiológiai vizsgálatában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12: 41—47.
Pikó B., Fitzpatrick, K. (2004): Substance use, religiosity, and other protective factors among Hungarian adolescents. Addictive Behaviors , 29: 1095—1107.
Rózsa S., Szádóczky E., Füredi J. (2001): A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16: 384—402.
Rózsa S., Purebl Gy., Susánszky É., Kő N., Szádóczky E., Réthelyi J., Danis I., Skrabski Á., Kopp M. (2008): A megküzdés dimenziói: A Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9: 217—241.
Sipos K., Sipos M., Spielberger, C. D. (1998): A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In: Pszichodiagnosztikai Vademecum I/2. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 123—136.
Stauder A. (2008): Stressz és stresszkezelés szerepe az esélyegyenlőségben. In: Kopp M. (szerk.). Magyar lelkiállapot 2008 . Semmelweis Kiadó, Budapest, 10—19.
Tix, A. P., Frazier, P. A. (2005): Mediation and moderation of the relationship between intrinsic religiousness and mental health. Personality and Social Psychology Bulletin, 31: 295—306.
Wright, L. S., Frost, C. J., Wisecarver, S. J. (1993): Church attendance, meaningfulness of religion, and depressive symptomatology among adolescents. Journal of Youth and Adolescence, 22: 559—568.
Wulff, D. M. (1991): Psychology of religion: Classic and contemporary views. John Wiley, New York