View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Orvos és Egészségtudományi Centrum Magatartástudományi Intézet 4032 Debrecen Nagyerdei krt. 98.
  • 2 Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézet Budapest
  • 3 Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Debrecen
  • 4 HumanDream Humánerőforrás és Informatikai Kft. Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

A betegségekkel kapcsolatos szakmai és laikus vélemények alakulása nem független a kulturális és társas hatások közvetítette nézetrendszerektől, sztereotípiáktól. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a nemi sztereotípiák miként jelennek meg a tünetértelmezésben orvos- és pszichológushallgatóknál. Mivel a reprezentációk nem közvetlenül fejtik ki hatásukat, direkt módszerekkel kevéssé vizsgálhatók, feltárásukra így projektív technikát alkalmaztunk. Egy szépirodalmi betegség-elbeszélést használtunk projekciós felületként, melynek az eredeti, női főszereplővel (nőbeteggel) játszódó változatát létrehoztuk férfi protagonistával is. A kétféle verzió értékeléséhez kérdőívet szerkesztettünk, melyet 313 pszichológus- és orvostanhallgatóval vettünk fel, és a szöveges válaszok tartalmi kategóriáinak kvantitatív és kvalitatív elemzésével értékeltünk. Megállapítottuk, hogy a hiányos tünetbemutatást tartalmazó történet intenzívebben mozgósította a nőbeteggel kapcsolatos reprezentációkat. A tünetre és a női történetre szomatizációs mechanizmusokat vetítettek a válaszadók. A férfi beteget egysíkúbban jellemezték, tüneteit stresszel és rizikóviselkedésekkel magyarázták. A válaszadók neme sokkal jelentősebb tényező volt, mint a válaszadók szakja. Kutatásunk felhívja a figyelmet arra, hogy a nemi sztereotípiák a diagnózisalkotást is befolyásolhatják, és ezt a hatást erősítheti a tünetek hiányos vagy diffúz prezentációja.

  • Addis, M., Mahalik, J.R. (2003): Men, masculinity, and the contexts of help seeking. American Psychologist , 58 (1): 5–14.

  • Arksey, H. (2008): Expert and lay participation in the construction of medical knowledge. Sociology of Health and Illness, 16 (4): 448–468.

  • Aronowitz, R.A. (1998): Making sense of illness. Science, society and disease . Cambridge University Press, Cambridge

  • Bishop, G.D., Briede, C., Cavazoz, L., Grotzinger, R., McMahon, S. (1987): Processing illness information: the role of disease prototypes. Basic and Applied Social Psychology , 8: 21–43.

  • Buda B. (1986): Akció – katarzis – empátia – encounter. In: Popper P., Komlósi P. (szerk.). Pszichodráma. Akadémiai Kiadó, Budapest, 69–92.

  • Creed, F., Barsky, A. (2004): A systematic review of somatization disorder and hypochondriasis . Journal of Psychosomatic Research , 56: 391–408.

  • Csabai M. (2007): Tünetvándorlás. A hisztériától a krónikus fáradtságig . Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest

  • Csörsz I., Szili K., Csabai M. (2008): Az orvossá válás „drámái”. Új módszer az orvos-beteg kommunikáció oktatásában. Lege Artis Medicinae , 18 (6–7): 252–255.

  • Derose, K.P., Rays, D.H., McCaffrey, D.F., Baker, D.W. (2001): Does physician gender affect satisfaction of men and women visiting the emergency department? Journal of General Internal Medicine, 16 (4): 218–226.

  • Fletcher, R.J., Higginbotham, N., Dobson, A. (2002): Men’s perceived health needs. Journal of Health Psychology, 7: 233–241.

  • Foss, C., Sundby, J. (2003): The construction of the gendered patient: hospital staff’s attitudes to female and male patients. Patient Education and Counseling, 49 (1): 45–52.

  • Gijsbers van Wijk, C.M.T., Huisman, H., Kolk, A.M. (1999): Gender differences in physical symptoms and illness behavior. A health diary study. Social Science and Medicine , 49 (8): 1061–1074.

  • Hall, J.A., Roter, D.L. (1998): Medical communication and gender: a summary of research. Journal of Gender Specific Medicine , 1 (2): 39–42.

  • Jenkins, J., Oatley, K. (2005): Érzelmeink. Osiris, Budapest

  • Kende A., Szili K., Csabai M. (2005): Laikusok és gyakorló orvosok nézetei a szomatizációról. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 6 (1): 53–59.

  • Kulcsár Zs., Kökönyei Gy. (2004): A szomatizáció biológiai modelljei. In: Kulcsár Zs., Rózsa S., Kökönyei, Gy. (szerk.). Megmagyarázhatatlan testi tünetek . ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 695–751.

  • Meeuwesen, L., Bensing, J., van den Brink-Muinen, A. (2002): Communicating fatigue in general practice and the role of gender. Patient Education and Counseling , 48: 233–242.

  • Nettleton, S., Watt, I., O’Malley, L., Duffey, P.H. (2005): Understanding the narratives of people who live with medically unexplained illness. Patient Education and Counseling , 56: 205–210.

  • Peters, S., Stanley, I., Rose, M., Salmon, P. (1998): Patients with medically unexplained symptoms: Sources of patients’ authority and implications for demands on medical care. Social Science and Medicine , 46 (4–5): 599–565.

  • Pilling J., Cserháti Z. (2008): Kommunikáció szomatizáló betegekkel. In: Pilling J. (szerk.). Orvosi kommunikáció . Medicina Könyvkiadó, Budapest, 210–226.

  • Purebl Gy., Balog P. (2008): A depressziós tünetegyüttes jelentősége az esélyteremtés szempontjából. In: Kopp M. (szerk.). Magyar Lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 584–592.

  • Prior, L. (2003): Belief, knowledge and expertise: the emergence of the lay expert in medical sociology. Sociology of Health and Illness , 25: 41–57.

  • Ring, A., Dowrick, C.F., Humphris, G.M., Davies, J., Salmon, P. (2005): The somatising effect of clinical consultation: What patients and doctors say and do not say when patients present medically unexplained physical symptoms. Social Science and Medicine , 61: 1505–1515.

  • Robbins, J.M., Kirmayer, L.J. (1991): Attributions of common somatic symptoms. Psychological Medicine , 21 (4): 1029–1045.

  • Roter, D.L. (2001): How physician gender shapes the communication and evaluation of medical care. Mayo Clinic Proceedings , 76 (7): 673–676.

  • Roter, D.L., Hall, J.A., Aoki, Y. (2002): Physician gender effects in medical communication. A meta-analytic review. Journal of the American Medical Association , 288 (6): 756–764.

  • Rózsa S., Kő N., Krekó K., Unoka Zs., Csorba B., Fecskó E., Kulcsár Zs. (2008): A mindennapos testi tünetek attribúciója: A Tünetinterpretáció Kérdőív hazai adaptációja. Pszichológia, 28 (1): 53–80.

  • Ruiz, M.T., Verbrugge, L.M. (1997): A two way view of gender bias in medicine. Journal of Epidemiology and Community Health, 51 (2): 106–109.

  • Shorter, E. (1993): From paralysis to fatigue. A history of psychosomatic illness in the modern era . The Free Press, New York

  • Sleath, B., Rubin, R. (2002): Gender, Hispanic ethnicity and physician-patient communication about depression and anxiety in primary care. Patient Education and Counseling, 48: 243–252.

  • Szili K., Borgos A. (2006): A laikus és tudományos diskurzusok párhuzamai: orvos-beteg kapcsolati és pszichoterápiás vonatkozások. Pszichológia , 26 (4): 347–364.

  • Van den Brink-Muinen, A., van Dulmen, S., Messerli-Rohrbach, V., Bensing, J. (2002): Do gender-dyads have different communication patterns? A comparative study in Western-European general practice. Patient Education and Counseling , 48 (3): 253–264.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2020 5 0 0
Nov 2020 6 1 0
Dec 2020 5 0 0
Jan 2021 4 0 0
Feb 2021 4 0 0
Mar 2021 8 0 0
Apr 2021 6 0 0