Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 11: Issue 4
Hypertension or depression? In bad marriages, men may react differently than women
Authors: Piroska Balog 1 , Csaba Dégi L., Gábor Szabó, Anna Susánszky 1 , Adrienne Stauder 1 , Andrea Székely 3 , Paul Falger 6 and Mária Kopp 1
View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 1089 Budapest Nagyvárad tér 4.
  • 2 Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociális Munka Tanszék Kolozsvár Románia
  • 3 Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Budapest
  • 4 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Viselkedéstudományi Intézet Budapest
  • 5 Semmelweis Egyetem Alapozó Egészégtudományi Intézet Budapest
  • 6 Maastricht Egyetem Szociálpszichiátriai Csoport, Pszichiátria és Neuropszichológia Tanszék Maastricht Hollandia
DOI:
https://doi.org/10.1556/mental.11.2010.4.5
Page Count:
313–333
Publication Date:
01 Dec 2010
Online Publication Date:
12 Dec 2010
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $116.00

E tanulmány célja a házastársi stressz kapcsolatának vizsgálata a magasvérnyomás-betegséggel és a depresszióval – 65 évnél fiatalabb, házasságban/élettársi kapcsolatban élő, gazdaságilag aktív személyek körében; országos reprezentatív mintán (Hungarostudy 2002). A házastársi stresszt a Rövidített Stockholmi Házastársi Stressz Skálával, a depressziós tüneteket a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük. Azok a férfiak és nők alkották a „magasvérnyomás-beteg”, illetve „depressziós” csoportokat, akiket az elmúlt évben kezeltek is betegségük miatt. Hierarchikus logisztikus regresszió-elemzéssel vizsgáltuk a házastársi stressz hatását a magasvérnyomás-beteg, illetve a depressziós páciensek körében, valamint egészséges férfiak és nők körében. Adatainkat kontrolláltuk életkorra, iskolai végzettségre, szocioökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, valamint az életmódra (dohányzás, alkoholfogyasztás és fizikai aktivitás). Míg a férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség hagyományos rizikótényezőktől független kockázati tényezőjének bizonyult, addig a nőkre ez nem állt fenn. Egy rossz házasságban élő férfinak majdnem kétszer nagyobb az esélye arra, hogy magasvérnyomás-betegség miatt kezeljék, mint a jó házasságban élő férfitársának. Ugyanakkor nőknél a házastársi stressz a depresszió miatti kezelés valószínűségét növelte szignifikáns mértékben, ez pedig a férfiakra nem volt jellemző. Egy rossz házasságban élő nőnek több mint kétszer nagyobb az esélye arra, hogy depresszió miatt kezelésben részesüljön, mint a jó házasságban élő nőtársának. Elemezéseink tehát azt mutatták, hogy férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség független kockázati tényezője, viszont nőknél a házastársi stressz a klinikai depresszió kockázati tényezője.

  • Baker, B., Paquette, M., Szalai, J.P., Driver, H., Perger, T., Helmers, K., O’Kelly, B., Tobe, S. (2000): The influence of marital adjustment on 3-year left ventricular mass and ambulatory blood pressure in mild hypertension. Archives of Internal Medicine, 160: 3453–3458.

  • Baker, B., Szalai, J.P., Paquette, M., Tobe, S. (2003): Marital support, spousal contact and the course of mild hypertension. Journal of Psychosomatic Research, 55 (3): 229–233.

  • Balog P. (2006a): Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás. In: Kopp, M.S., Kovács, M. (szerk.). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, 233–245.

  • Balog P. (2006b): A szív-és érrendszeri betegek életminősége. In: Kopp, M.S., Kovács, M. (szerk). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, 444–466.

  • Balog P. (2008): A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In: Kopp, M.S. (szerk.). Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, 240-249.

  • Balog, P., Janszky, I., Leineweber, C., Blom, M., Wamala, S.P., Orth-Gomer, K. (2003): Depressive symptoms in relation to marital and work stress in women with and without coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of Psychosomatic Research, 54: 113-119.

  • Balog P., Mészáros E. (2005): A házastársi stressz, a depressziós tünetek és a cardiovascularis vulnerabilitás összefüggései nőknél. Lege Artis Medicinae, 15 (8–9): 685–692.

  • Balog P., Székely A., Szabó G., Kopp M. (2006): A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7: 193–203.

  • Beach, S.R.H., Fincham, F.D., Katz, J. (1998): Marital therapy in the treatment of depression: Toward a third generation of therapy and research. Clinical Psychology Review, 18: 635–661.

  • Carney, R., Blumenthal, J., Stein, P.K., Watkins, L., Catellier, B., Berkman, L.F., Czajkowski, S.M., O’Connor, C., Stonem, P.H., Freedland, K.E. (2001): Depression, heart rate variability, and acute myocardial infarction. Circulation, 104: 2024–2028.

  • Cross, S.E., Madson, L. (1997): Models of the self: Self-construals and gender. Psychological Bulletin, 122: 5–37.

  • Davidson, K., Jonas, B.S., Dixon, K.E., Markovitz, J.H. (2000): Do depression symptoms predict early hypertension incidence in young adults in the CARDIA study. Archives of Internal Medicine, 160: 1495–1500.

  • Dimsdale, J.E. (1997): Symptoms of anxiety and depression as precursors to hypertension. Journal of the American Medical Association, 277: 574–575.

  • Fincham, F.D., Beach, S.R. (1999): Conflict in marriage: Implications for working with couples. Annual Review of Psychology, 50: 47–77.

  • Fincham, F.D., Beach, S.R.H., Harold, G.T., Osborne, L.N. (1997): Marital satisfaction and depression: Different causal relationships for men and women? Psychological Science, 8 (5): 351–357.

  • Grewen, K.M., Anderson, B.J., Girdler, S.S., Light, K.C. (2003): Warm partner contact is related to lower cardiovascular reactivity. Behavioral Medicine, 29 (3): 123–130.

  • Grewen, K.M., Girdler, S.S., Light, K.C. (2005): Relationship quality: effects on ambulatory blood pressure and negative affect in a biracial sample of men and women. Blood Pressure Monitoring, 10 (3): 117–124.

  • Hafner, R.J., Chalmers, J.P., Swift, H., Graham, J.R., West, M.J., Wing, L.M. (1983): Marital interaction and adjustment in patients with essential hypertension. Clinical and Experimental Hypertension, 5 (1): 119–131.

  • Holt-Lunstad, J., Uchinob, B.N., Smith, T.W., Olson-Cerny, C., Nealey-Mooreb, J.B. (2003): Social relationships and ambulatory blood pressure: structural and qualitative predictors of cardiovascular function during everyday social interactions. Health Psychology, 22 (4): 388–397.

  • Jonas, B.S., Franks, P., Ingram, D.D. (1997): Are symptoms of anxiety and depression risk factors for hypertension? Archives of Family Medicine, 6: 43–49.

  • Kiekolt-Glaser, J.K., Newton, T.L. (2001): Marriage and health: his and hers. Psychological Bulletin, 127 (4): 472–503.

  • Kopp M.S., Rethelyi J. (2004): Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality – the Central-Eastern European health paradox. Brain Research Bulletin, 62 (5): 351–367.

  • Kopp M.S., Skrabski Á. (1990): Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatok módszertana. Végeken, 2: 4–24.

  • Kopp M.S., Skrabski A., Rethelyi J., Kawachi, I., Adler, N.E. (2004): Self-rated health, subjective social status, and middle-aged mortality in a changing society. Behavioral Medicine, 30 (2): 65–70.

  • Kopp M.S, Skrabski Á., Szanto Zs., Siegrist, J. (2006): Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary. Journal of Epidemiology and Community Health, 60: 782–788.

  • Kuehner, C. (2003): Gender differences in unipolar depression: an update of epidemiological findings and possible expanations. Acta Psychiatrica Scandinavica, 108: 163–174.

  • Light, K.C., Grewen, K.M., Amico, J.A. (2005): More frequent partner hugs and higher oxytocin levels are linked to lower blood pressure and heart rate in premenopausal women. Biological Psychology, 69 (1): 5–21.

  • Mayne, T., O’Leary, A., McCrady, B., Contrada, R., Labouvie, E. (1997): The differential effects of acute marital distress on emotional, physiological and immune functions in maritally distressed men and women. Psychology and Health, 12 (2): 277–288.

  • Markovitz, J.H., Matthews, K.A., Kannel, W.B., Cobb, J.L., D’Agustino, R.B. (1993): Psychological predictors of hypertension in the Framingham Study. The Journal of the American Medical Association, 270: 2439–2443.

  • Morell, M.A., Apple, R.F. (1990): Affect expression, marital satisfaction, and stress reactivity among premenopausal women during a conflictual marital discussion. Psychology of Women Quarterly, 14 (3): 387–402.

  • Newton, T.L., Sanford, J.M. (2003): Conflict structure moderates associations between cardiovascular reactivity and negative marital interaction. Health Psychology, 22 (3): 270–278.

  • O’Learly, K.D., Christian, J.L., Mendell, N.R. (1994): A closer look at the link between marital discord and depressive symptomatology. Journal of Social and Clinical Psychology, 13: 33–41.

  • Orth-Gomer, K., Wamal, S.P., Horsten, M., Gustafsson, K.S., Schneiderman, N., Mittleman, M. (2000): Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of the American Medical Association, 284 (23): 3008–3014.

  • Purebl Gy., Balog P. (2008): A depressziós tünetegyüttes jelentősége az esélyteremtés szempontjából. In: Kopp M.S. (szerk). Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, 584–591.

  • Rózsa S., Réthelyi J., Stauder A., Susánszky É ., Mészáros E., Skrabski Á., Kopp M.S. (2003): A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18: 83–94.

  • Rózsa S., Szádóczky E., Füredi J. (2001): A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16 (4): 384–402.

  • Rutz, W. (2001): Preventing suicide and premature death by education and treatment. Journal of Affective Disorders, 62: 123–129.

  • Scherrer, J.F., Xian, H., Bucholz, K.K., Eisen, S.A., Lyons, M.J., Goldberg, J., Tsuang, M., True, W.R. (2003): A twin study of depressive symptoms, hypertension, and heart disease in middle-aged men. Psychosomatic Medicine, 65 (4): 548–557.

  • Schröder, B., Hahlweg, K., Fiedler, P., Mundt, C. (1996): Marital interaction in couples with a depressed or a schrizophrenic patient. In: Mundt, C., Goldstein, M.J., Hahlweg, K., Fiedler, P. (Eds.). Interpersonal factors in the origin and course of affective disorders. Gaskell/Royal College of Psychiatrists, Heidelberg, 257–276.

  • Sesso, H.D., Kawachi, I., Vokonas, P.S., Sparrow, D. (1998): Depression and the risk of coronary heart disease in the Normative Aging Study. American Journal of Cardiology, 82: 851–856.

  • Skrabski Á., Kopp M.S., Kawachi, I. (2004): Social capital and collective efficacy in Hungary. Cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates. Journal of Epidemiology and Community Health, 58: 340–345.

  • Smith, T.W., Gallo, L.C. (1999): Hostility and cardiovascular reactivity during marital interaction. Psychosomatic Medicine, 61 (4): 436–445.

  • Thayer, J.F., Smith, M., Rossy, L.A., Sollers, J.J., Friedman, B.H. (1998): Heart period variability and depressive symptoms: gender differences. Biological Pychiatry, 44: 304–306.

  • Theorell, T. (1990): Family history of hypertension: an individual trait interacting with spontaneously occurring job stressors. Scandinavian Journal of Work, Environment and Health, 16 (1): 74–79.

  • Wishman, M.A. (1999): Marital dissatisfaction and psychiatric disorders: results from the National Comorbidity Survey. Journal of Abnormal Psychology, 108 (4): 701–706.
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759
Keywords:
házastársi stressz; nemi különbségek; magasvérnyomás-betegség; klinikai depresszió; marital distress; gender differences; hypertension treatment; depression treatment

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE

Instructions for reviews in Hungarian HERE

 

  • Psychiatry and Mental Health SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Neuropsychology and Physiological Psychology SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.157
  • SJR Hirsch-Index (2018): 8

Language: Hungarian and English

Founded in 2000
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 21.
Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

EndNote style: LINK

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne Stauder

Editor(s): Edit Czeglédi

Editorial Board

  • Dégi, László Csaba,Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia
  • Demetrovics, Zsolt, Eötvös Loránd University, Budapest
  • Konkolÿ Thege, Barna - Waypoint Centre for Mental Health Care,
    Penetanguishene, Canada
  • Kósa, Karolina, University of Debrecen, Debrecen
  • Novák, Márta, University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada
  • Pikó, Bettina, University of Szeged, Szeged
  • Rácz, József, Semmelweis University, Budapest
  • Tiringer, István, University of Pécs, Pécs

Editorial Office: Akadémiai Kiadó Zrt.
Address: Prielle Kornélia u. 21–35, H-1117 Budapest, Hungary

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com