View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 1089 Budapest Nagyvárad tér 4.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Áttekintésünkben az egyedülálló szülők testi és lelki egészségi állapotára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmi adatokat tárgyaljuk. Ezen téma időszerű, mivel a nyugati típusú társadalmakban egyre több az egyszülős család. A szakirodalom nagy része az egyszülős családban felnövő gyermekeket érintő hatásokkal foglalkozik, pedig az egyedülálló szülőkre háruló többszörös szerepelvárások következtében megjelenő krónikus stressz mind testi, mind lelki egészségromláshoz vezethet maguknál a szülőknél. Ezen a téren is úgy tűnik, megjelennek a nemi különbségek. A gyermeküket egyedül nevelő anyák és családjaik gyakrabban élnek rossz anyagi körülmények között és a szegénység már önmagában is megnöveli az esélyét a testi betegségek és lelki zavarok gyakori előfordulásának. Ezzel ellentétben a nemzetközi tanulmányok többsége azt mutatta ki, hogy az egyedülálló apáknál ritkább a szegénység, és az egészségi állapotuk sem jelentősen rosszabb, mint a párkapcsolatban élő apáké. A tanulmány végén az irodalomban megjelent egészség- és társadalompolitikai irányelveket ismertjük.

  • Anderson, R. (1995): Revisiting the behavioral model and access to medical care: does it matter? Journal of Health and Social Behavior, 36: 1–10.

  • Avison, W.R. (1995): Roles and resources: the effects of family structure and employment on women’s psychological resources and psychological distress. Research in Community and Mental Health, 8: 233–256.

  • Avison, W.R. (1997): Single motherhood and mental health: implications for primary prevention. Canadian Medical Association Journal, 156: 661–663.

  • Baker, D., Mead, N., Campbell, S. (2002): Inequalities in morbidity and consulting behaviour for socially vulnerable groups. British Journal of General Practice, 52: 124–130.

  • Baker, D., North, K. (1999): Does employment improve the health of lone mothers? The ALSPAC study team. A longitudinal study of pregnancy and childhood. Social Science and Medicine, 49 (1): 121– 131.

  • Blank, R.M. (2007): Improving the safety net for single mothers who face serious barriers to work. The Future of Children, 17 (2): 183–197.

  • Blaskó Zs. (2009): Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás. In: Monostori J., Őri P., S. Molnár E., Spéder Zs. (szerk.). Demográfiai Portré 2009. KSH Népességtudományi Intézet, Budapest, 41–52.

  • Butterworth, P. (2004): Lone mothers’ experience of physical and sexual violence: association with psychiatric disorders. British Journal of Psychiatry, 184: 21–27.

  • Cairney, J., Wade, T.J. (2002): Single parent mothers and mental health care service use. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 37: 236–242.

  • Csoboth Cs., Susánszky É. (2008). Gyermeküket egyedül nevelő szülők testi és lelki egészségi állapota. In: Kopp M. (szerk.). Magyar lelki állapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest, Semmelweis Kiadó, 280–287.

  • Dolton, P., Azevedo, J.P., Smith, J (2006): The econometric value of New Deal for lone parents. http://research.dwp.gov.uk/asd/asd5/report_abstracts/rr_abstracts/rra_356.asp . (Letöltve: 2010. X. 27.)

  • European Commission (2010): Seminar on supporting lone parents in the EU. http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&furtherNews=yes catId=89&newsId=833&furtherNews=yes (Letöltve: 2010. X. 16.)

  • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2006): A nőket érintő szegénység Európában. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2006:024:0095:01:HU:HTML (Letöltve: 2010. október 11.)

  • Földházi E. (2009): Családszerkezet. In: Monostori J., Őri P., S. Molnár E., Spéder Zs. (szerk.). Demográfiai Portré 2009. KSH Népességtudományi Intézet, Budapest, 99–108.

  • Ford, R., Marsh, A., Finlayson, L. (1998): What happens to lone parents: A cohort study 1991–1995. http://research.dwp.gov.uk/asd/asd5/rrep077.pdf (Letöltve: 2010. X. 27.)

  • Gass-Sternas, K.A. (1994): Single parent widows: Stressors, appraisal, coping, resources, grieving responses and health. Marriage & Family Review, 20 (3–4): 411–445.

  • Grall, T.S. (2006): Custodial mothers and fathers and their child support: 2003. http://census.gov/prod/2006pubs/p60-230.pdf (Letöltve: 2010. X.12.)

  • Helfferich, C., Hendel-Kramer, A., Klindworth, H. (2003): Gesundheit alleinerziehender Mütter und Väter. Gesundheitsberichterstattung – Themenhefte 14. Robert Koch-Institut, Berlin

  • Janzen, B.L., Green, K., Muhajarine, N. (2006): The health of single fathers: Demographic, economic and social correlates. Canadian Journal of Public Health, 97: 440–44.

  • KSH (2005): Magyar statisztikai évkönyv, 2004. KSH, Budapest

  • KSH (2006a). A háztartás és a család fogalma. Statisztikai és módszertani füzetek, 47. KSH, Budapest

  • KSH (2006b): Mikrocenzus 2005. (5. kötet: Háztartástípusok, családformák). KSH, Budapest

  • KSH (2010). A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009). Statisztikai Tükör, 4 (91): 1–9.

  • Lehrman, P., Writz, C. (2004): Household formation in the EU: Lone Parents. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-NK-04-005/EN/KS-NK-04-005-EN.PDF (Letöltve: 2010. X. 11.)

  • Lipman, E.L., MacMillan, H.L., Boyle, M.H. (2001): Childhood abuse and psychiatric disorders among single and married mothers. American Journal of Psychiatry, 158 (1): 73–77.

  • Neises, G., Grüneberg, C. (2005): Socioeconomic situation and health outcomes of single parents. Journal of Public Health, 13: 270–78.

  • OPFS (2004): One parent families Scotland (2004): General Statistics 2. Income and standard of living. http://www.opfs.org.uk/factfile/stats02.html (Letöltve: 2010. X. 11.)

  • Rimehaug, T., Wallander, J. (2010). Anxiety and depressive symptoms related to parenthood in a large Norwegian community sample: the HUNT2 study. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 45: 713–721.

  • Ringbäck Weitoft, G., Haglund, B., Rosen, M. (2000): Mortality among lone mothers in Sweden: a population study. Lancet, 355: 1215–1219.

  • Siahpush, M., Borland, R., Scollo, M. (2002): Prevalence and socioeconomic correlates of smoking among lone mothers in Australia. Australian and New Zealand Journal of Public Health, 26: 132–135.

  • Ständer, D., Kuschel, A., Heinrichs, N., Bertram, H., Neumann, S. (2007): Der Einfluss von Familientyp und Partnerschaftsqualität auf die psychische Situation von Müttern und Kindern. Psychologie in Erziehung und Unterricht, 54 (3): 236–247.

  • Susánszky É., Székely A., Szabó G., Szántó Zs., Klinger A., Konkolÿ Thege B., Kopp M. (2007): A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés módszertani leírása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8: 259–276.

  • Vilhjalmsson, R., Kristjansdottir, G. (2006): Sociodemographic variations in parental role strain: Results from a national general population survey. Scandinavian Journal of Public Health, 34 (3): 262–271.

  • Vukovich G. (1999): Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők. In: Pongrácz T., Tóth I. (szerk.). Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI, Budapest, 63–73.

  • Weissman, M.M., Leaf, P.J., Bruce, M.L. (1987): Single parent women. Social Psychiatry, 22: 29–36.

  • Westin, M. (2007): Health and health care utilization among Swedish single parent families. Acta Universitatis Upsaliensis, Uppsala

  • Westin, M., Westerling, R. (2006): Health and healthcare utilization among single mothers and single fathers in Sweden. Scandinavian Journal of Public Health, 34 (2): 182–189.