View More View Less
  • 1 Nyíregyházi Főiskola Pszichológia Tanszék Nyíregyháza
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló egyes magatartásminták közül az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásmintáknak az egyes szülői, nevelési hatások mintázatával jellemezhető családtípusokkal való kapcsolatát. A szülői nevelési hatásokat komplexitásukban igyekeztünk megragadni: egyszerre vizsgálva a családi légkört, a szülői nevelői attitűdöket, a szülői nevelési stílust, a szülői nevelési célokat és a szülői bánásmódot. A vizsgálatban 647 általános- és középiskolai tanuló (301 lány, 346 fiú) vett részt. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták azonosítására az Iskolai Erőszak Kérdőívet, a szülői nevelői hatások vizsgálatára pedig a Családi Szocializációs Kérdőívet és a Szülői Bánásmód Kérdőívet használtuk. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a szülői nevelői hatások négy alapvető mintába rendeződtek: a szabályorientált, a konfliktusos, a túlvédő és a korlátozó szülői bánásmóddal jellemezhető családtípusba. A szabályorientált családi minta jellemzője az erősen szabályorientált családi légkör, melyben a szülők konformitást követelnek meg a gyerektől, mely a szülők büntető nevelési stílusával és következetes nevelői attitűdjével társul. A konfliktusos családi klíma konfliktusos családi légkört jelez, amelyet a szülők manipulatív és inkonzisztens nevelői attitűdje, valamint a szülői gondoskodás és szeretet hiánya jellemez. A korlátozó szülői bánásmódot hangsúlyozó családban a szülők túlzottan korlátozóak, amelyhez ebben a családban a szülői támogatás és önállóságra nevelés hiánya társul. A túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családi mintában mind az anya, mind az apa túlvédő. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásmintákkal legszorosabb kapcsolatban a konfliktusos családi klímával jellemezhető családtípus állt. Az erre a családtípusra jellemző szülői nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – mind az áldozat-, mind a provokatíváldozat-magatartásminta megjelenésére hajlamosító tényezőként hatnak. A fiúk esetében a támadó magatartásminta hátterében is ki tudtuk mutatni ezt a családtípust. Szintén szoros kapcsolatot találtunk a túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az ebben a családtípusban megfigyelhető anyai és apai túlvédés – nemi hovatartozástól függetlenül – mind a támadó-, mind a provokatíváldozat- (fiúk esetében még az áldozat-) magatartásminta megjelenésére prediszponálhatja az ilyen családtípusban felnövő gyermeket. Kevésbé szoros kapcsolatot tudtunk kimutatni a szabályorientált családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az erre a családtípusra jellemző nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – a provokatív áldozattá válásra, a fiúk esetében pedig áldozattá válásra hajlamosító tényezőként jelennek meg. A korlátozó szülői bánásmód és az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták között csak egy területen tudtunk kapcsolatot kimutatni. Az ilyen családtípusban felnövő fiúk hajlamosak áldozattá válni az iskolai erőszak során.

  • Berdondini, L., Smith, P.K. (1996): Cohesion and power in the families of children involved in bully/victim problems at school: An Italian replication. Journal of Family Therapy, 18: 99–102.

  • Bowers, K., Smith, P.K., Binney, V. (1994): Perceived family relationships of bullies, victims, and bully/victims in middle childhood. Journal of Social and Personal Relationships, 11: 215–232.

  • Buri, J.R. (1991): Parental Authority Qestionaire. Journal of Personality Assessment, 57: 110–119.

  • Crick, N.R. (1995): Relational aggression: The role of intent attributions, feelings of distress, and provocation type. Development and Psychopathology, 7: 313–322.

  • Crick, N.R., Grotpeter, J.K. (1996): Children’s treatment by peers: Victim of relational and overt aggression. Development and Psychopathology, 8: 367–380.

  • Dishion, T.J., French, D.C., Patterson, G.R. (1995): The development and ecology of antisocial behavior. In: Cicchetti, D., Cohen, D.J. (Eds). Developmental Psychopathology. Vol. 2: Risk, disorder and adaptation. John Wiley & Sons, New York, 421–471.

  • Dodge, K.A. (1991): The structure and function of reactive and protective aggression. In: Pepler, D.J., Rubin, K.H. (Eds). The development and treatment of childhood aggression. Erlbaum, Hilsdale, 201–216.

  • Espelage, D.L., Swearer, S.M. (2003): Research on school bullying and victimization: What have we learned and where do we go from here? School Psychology Review, 32 (3): 365–383.

  • Farrington, D.P. (1991): Childhood aggression and adult violence: Early precursors and later-life outcomes. In: Pepler, D.J., Rubin, K.H. (Eds). The development and treatment of childhood aggression. Erlbaum, Hilsdale, 5–29.

  • Figula E. (2004): Iskolai zaklatás – iskolai erőszak pszichológusszemmel. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány Füzetei 12. Nyíregyháza

  • Goch, I. (1998): Entwicklung der Ungewissheitstoleranz. Die Bedeutung der familialen Socialization. Rodere, Regensburg

  • Goldstein, A.P. (1994): The ecology of aggression. Plenum Press, New York

  • Gorman-Smith, D., Tolan P.H., Zelli, A. Huessmann, L.R. (1996): The relation of family functioning to violence among inner-city minority youth. Journal of Family Psychology, 10: 115–129.

  • Henggeler, S.W., Schoenwald, S.K, Bourdin, C.M., Rowland, M.D., Cunningham, P.B. (1998): Multisystemic treatment of antisocial behavior in children and adolescents. Guilford, New York

  • Loeber, R., Dishion, T. (1983): Early predictors of male delinquency: A review. Psychological Bulletin, 94: 68–99.

  • Loeber, R., Stouthamer-Loeber, M. (1998): Development of juvenile aggression and violence: Some common misconceptions and controversies. American Psychologist, 53: 242–259.

  • Monks, C.P., Smith, P.K., Naylor, P., Barter, C., Ireland, J.R., Coyne, I. (2009): Bullying in different contexts: Commonalities, differences and the role of theory. Aggression and Violent Behavior, 14: 146–156.

  • Nansel, T.R., Overpeck, M., Pilla, R.S., Ruan, W.J., Simons-Morton, B., Scheidt, P. (2001): Bullying behaviors among US youth: Prevalence and association with psychosocial adjustment. Journal of the American Medical Association, 285: 2094–2100.

  • Olweus, D. (1980): Familial and temperamental determinants of aggressive behavior in adolescent boys: A causal analysis. Developmental Psychology, 16: 644–660 .

  • Olweus, D. (1993): Bully/victim problems among school children: Long-term consequences and an effective intervention program. In: Hodhings, S. (Ed.). Mental disorder and crime. Sage, Thousand Oaks, 317– 349.

  • Olweus, D. (1994): Bullying at school: Long-term outcomes for the victims and an effective intervention program. In: Huessmann, L.R. (Ed.). Aggressive Behavior: Current Perspectives. Plenum, New York, 97–130.

  • Parker, G. (1981): Parental representations of patients with anxiety neurosis. Acta Psychiatrica Scandinavica, 63 (1): 33–36.

  • Parker, G., Tupling, H., Brown, L.B. (1979): Parental Bonding Instrument. British Journal of Medical Psychology, 52: 1–10.

  • Pellegrini, A.D., Bartini, M. (2001): Dominance in early adolescent boys: Affiliative and aggressive dimension and possible functions. Merrill-Palmer Quarterly, 47: 142–163.

  • Péley B., Révész Gy. (szerk., 2007): Autonómia és identitás. Tanulmányok Kézdi Balázs 70. születésnapjára. Pannónia Könyvek, Pécs

  • Révész Gy. (2007): Erőszak az iskolában. In: Péley B., Révész Gy. (szerk). Autonómia és identitás. Tanulmányok Kézdi Balázs 70. születésnapjára. Pannónia Könyvek, Pécs, 162–179.

  • Roland, E. (1989): A system oriented strategy against bullying. In: Roland, E., Munthe, E. (Eds). Bullying: An international perspective. David Fulton Publishers, London, 143–151.

  • Sallay H., Dabert, C. (2002): Women’s perception of parenting: a German–Hungarian comparison. Applied Psychology in Hungary, 3–4: 55–56.

  • Sallay H., Krotos H. (2004): Az igazságos világba vetett hit fejlődése: japán és magyar kulturközi összehasonlítás. Pszichológia, 24: 233–252.

  • Sallay H., Münnich Á. (1999): Családi nevelési attitűdök percepciója és a self-fejlődéssel való összefüggései. Magyar Pedagógia, 99: 157–174.

  • Smith, P.K., Madsen, K.C., Moody, K.C. (1999): What causes the age decline in reports of being bullied at school? Toward a developmental analysis of risks of being bullied. Educational Research, 41: 267–285.

  • Smith, P.K., Mahdavi, J., Carvalho, M., Fisher, S., Russel, S., Tippet, N. (2008): Cyberbullying: Its nature and impact in secondary school pupils. Journal of Child Psychology & Psychiatry, 49: 376–385.

  • Smith, P.K., Sharp, S. (1994): School bullying: Insights and perspectives. Routledge, London

  • Swearer, S.M., Doll, B. (2001): Bullying in schools: An ecological framework. Journal of Emotional Abuse, 2: 7–23.

  • Thornberry, T.P. (1994): Violent families and youth violence. Department of Justice, Office of Juvenile Justice and Delinquency Prevention, Washington

  • Tolan, P.H., Cromwell, R.E., Braswell, M. (1986): The application of family therapy to juvenile delinquency: A critical review of the literature. Family Process, 15: 619–649.

  • Tóth I., Gervai J. (1999): Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): a Parental Bonding Instrument magyar változata. Magyar Pszichológiai Szemle, 54: 551–566.

  • Vassné Figula E., Margitics F., Barcsa L.-né, Madácsi M., Pauwlik Zs., Rozgonyi T.-né (2009): Az Iskolai Erőszak Kérdőív (felhasználói kézikönyv). Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza

  • Wolke, D., Woods, S., Bloomfield, L., Karstadt, L. (2000): The association between direct and relational bullying and behavior problems among primary school children. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 41: 989–1002.

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE

Instructions for reviews in Hungarian HERE

 

  • Psychiatry and Mental Health SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Neuropsychology and Physiological Psychology SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.157
  • SJR Hirsch-Index (2018): 8

Language: Hungarian and English

Founded in 2000
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 21.
Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

EndNote style: LINK

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne Stauder

Editor(s): Edit Czeglédi

Editorial Board

  • Dégi, László Csaba,Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia
  • Demetrovics, Zsolt, Eötvös Loránd University, Budapest
  • Konkolÿ Thege, Barna - Waypoint Centre for Mental Health Care,
    Penetanguishene, Canada
  • Kósa, Karolina, University of Debrecen, Debrecen
  • Novák, Márta, University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada
  • Pikó, Bettina, University of Szeged, Szeged
  • Rácz, József, Semmelweis University, Budapest
  • Tiringer, István, University of Pécs, Pécs

Editorial Office: Akadémiai Kiadó Zrt.
Address: Prielle Kornélia u. 21–35, H-1117 Budapest, Hungary

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com