View More View Less
  • 1 Nyíregyházi Főiskola Pszichológia Tanszék Nyíregyháza
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló egyes magatartásminták közül az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásmintáknak az egyes szülői, nevelési hatások mintázatával jellemezhető családtípusokkal való kapcsolatát. A szülői nevelési hatásokat komplexitásukban igyekeztünk megragadni: egyszerre vizsgálva a családi légkört, a szülői nevelői attitűdöket, a szülői nevelési stílust, a szülői nevelési célokat és a szülői bánásmódot. A vizsgálatban 647 általános- és középiskolai tanuló (301 lány, 346 fiú) vett részt. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták azonosítására az Iskolai Erőszak Kérdőívet, a szülői nevelői hatások vizsgálatára pedig a Családi Szocializációs Kérdőívet és a Szülői Bánásmód Kérdőívet használtuk. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a szülői nevelői hatások négy alapvető mintába rendeződtek: a szabályorientált, a konfliktusos, a túlvédő és a korlátozó szülői bánásmóddal jellemezhető családtípusba. A szabályorientált családi minta jellemzője az erősen szabályorientált családi légkör, melyben a szülők konformitást követelnek meg a gyerektől, mely a szülők büntető nevelési stílusával és következetes nevelői attitűdjével társul. A konfliktusos családi klíma konfliktusos családi légkört jelez, amelyet a szülők manipulatív és inkonzisztens nevelői attitűdje, valamint a szülői gondoskodás és szeretet hiánya jellemez. A korlátozó szülői bánásmódot hangsúlyozó családban a szülők túlzottan korlátozóak, amelyhez ebben a családban a szülői támogatás és önállóságra nevelés hiánya társul. A túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családi mintában mind az anya, mind az apa túlvédő. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásmintákkal legszorosabb kapcsolatban a konfliktusos családi klímával jellemezhető családtípus állt. Az erre a családtípusra jellemző szülői nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – mind az áldozat-, mind a provokatíváldozat-magatartásminta megjelenésére hajlamosító tényezőként hatnak. A fiúk esetében a támadó magatartásminta hátterében is ki tudtuk mutatni ezt a családtípust. Szintén szoros kapcsolatot találtunk a túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az ebben a családtípusban megfigyelhető anyai és apai túlvédés – nemi hovatartozástól függetlenül – mind a támadó-, mind a provokatíváldozat- (fiúk esetében még az áldozat-) magatartásminta megjelenésére prediszponálhatja az ilyen családtípusban felnövő gyermeket. Kevésbé szoros kapcsolatot tudtunk kimutatni a szabályorientált családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az erre a családtípusra jellemző nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – a provokatív áldozattá válásra, a fiúk esetében pedig áldozattá válásra hajlamosító tényezőként jelennek meg. A korlátozó szülői bánásmód és az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták között csak egy területen tudtunk kapcsolatot kimutatni. Az ilyen családtípusban felnövő fiúk hajlamosak áldozattá válni az iskolai erőszak során.

  • Berdondini, L., Smith, P.K. (1996): Cohesion and power in the families of children involved in bully/victim problems at school: An Italian replication. Journal of Family Therapy, 18: 99–102.

  • Bowers, K., Smith, P.K., Binney, V. (1994): Perceived family relationships of bullies, victims, and bully/victims in middle childhood. Journal of Social and Personal Relationships, 11: 215–232.

  • Buri, J.R. (1991): Parental Authority Qestionaire. Journal of Personality Assessment, 57: 110–119.

  • Crick, N.R. (1995): Relational aggression: The role of intent attributions, feelings of distress, and provocation type. Development and Psychopathology, 7: 313–322.

  • Crick, N.R., Grotpeter, J.K. (1996): Children’s treatment by peers: Victim of relational and overt aggression. Development and Psychopathology, 8: 367–380.

  • Dishion, T.J., French, D.C., Patterson, G.R. (1995): The development and ecology of antisocial behavior. In: Cicchetti, D., Cohen, D.J. (Eds). Developmental Psychopathology. Vol. 2: Risk, disorder and adaptation. John Wiley & Sons, New York, 421–471.

  • Dodge, K.A. (1991): The structure and function of reactive and protective aggression. In: Pepler, D.J., Rubin, K.H. (Eds). The development and treatment of childhood aggression. Erlbaum, Hilsdale, 201–216.

  • Espelage, D.L., Swearer, S.M. (2003): Research on school bullying and victimization: What have we learned and where do we go from here? School Psychology Review, 32 (3): 365–383.

  • Farrington, D.P. (1991): Childhood aggression and adult violence: Early precursors and later-life outcomes. In: Pepler, D.J., Rubin, K.H. (Eds). The development and treatment of childhood aggression. Erlbaum, Hilsdale, 5–29.

  • Figula E. (2004): Iskolai zaklatás – iskolai erőszak pszichológusszemmel. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány Füzetei 12. Nyíregyháza

  • Goch, I. (1998): Entwicklung der Ungewissheitstoleranz. Die Bedeutung der familialen Socialization. Rodere, Regensburg

  • Goldstein, A.P. (1994): The ecology of aggression. Plenum Press, New York

  • Gorman-Smith, D., Tolan P.H., Zelli, A. Huessmann, L.R. (1996): The relation of family functioning to violence among inner-city minority youth. Journal of Family Psychology, 10: 115–129.

  • Henggeler, S.W., Schoenwald, S.K, Bourdin, C.M., Rowland, M.D., Cunningham, P.B. (1998): Multisystemic treatment of antisocial behavior in children and adolescents. Guilford, New York

  • Loeber, R., Dishion, T. (1983): Early predictors of male delinquency: A review. Psychological Bulletin, 94: 68–99.

  • Loeber, R., Stouthamer-Loeber, M. (1998): Development of juvenile aggression and violence: Some common misconceptions and controversies. American Psychologist, 53: 242–259.

  • Monks, C.P., Smith, P.K., Naylor, P., Barter, C., Ireland, J.R., Coyne, I. (2009): Bullying in different contexts: Commonalities, differences and the role of theory. Aggression and Violent Behavior, 14: 146–156.

  • Nansel, T.R., Overpeck, M., Pilla, R.S., Ruan, W.J., Simons-Morton, B., Scheidt, P. (2001): Bullying behaviors among US youth: Prevalence and association with psychosocial adjustment. Journal of the American Medical Association, 285: 2094–2100.

  • Olweus, D. (1980): Familial and temperamental determinants of aggressive behavior in adolescent boys: A causal analysis. Developmental Psychology, 16: 644–660 .

  • Olweus, D. (1993): Bully/victim problems among school children: Long-term consequences and an effective intervention program. In: Hodhings, S. (Ed.). Mental disorder and crime. Sage, Thousand Oaks, 317– 349.

  • Olweus, D. (1994): Bullying at school: Long-term outcomes for the victims and an effective intervention program. In: Huessmann, L.R. (Ed.). Aggressive Behavior: Current Perspectives. Plenum, New York, 97–130.

  • Parker, G. (1981): Parental representations of patients with anxiety neurosis. Acta Psychiatrica Scandinavica, 63 (1): 33–36.

  • Parker, G., Tupling, H., Brown, L.B. (1979): Parental Bonding Instrument. British Journal of Medical Psychology, 52: 1–10.

  • Pellegrini, A.D., Bartini, M. (2001): Dominance in early adolescent boys: Affiliative and aggressive dimension and possible functions. Merrill-Palmer Quarterly, 47: 142–163.

  • Péley B., Révész Gy. (szerk., 2007): Autonómia és identitás. Tanulmányok Kézdi Balázs 70. születésnapjára. Pannónia Könyvek, Pécs

  • Révész Gy. (2007): Erőszak az iskolában. In: Péley B., Révész Gy. (szerk). Autonómia és identitás. Tanulmányok Kézdi Balázs 70. születésnapjára. Pannónia Könyvek, Pécs, 162–179.

  • Roland, E. (1989): A system oriented strategy against bullying. In: Roland, E., Munthe, E. (Eds). Bullying: An international perspective. David Fulton Publishers, London, 143–151.

  • Sallay H., Dabert, C. (2002): Women’s perception of parenting: a German–Hungarian comparison. Applied Psychology in Hungary, 3–4: 55–56.

  • Sallay H., Krotos H. (2004): Az igazságos világba vetett hit fejlődése: japán és magyar kulturközi összehasonlítás. Pszichológia, 24: 233–252.

  • Sallay H., Münnich Á. (1999): Családi nevelési attitűdök percepciója és a self-fejlődéssel való összefüggései. Magyar Pedagógia, 99: 157–174.

  • Smith, P.K., Madsen, K.C., Moody, K.C. (1999): What causes the age decline in reports of being bullied at school? Toward a developmental analysis of risks of being bullied. Educational Research, 41: 267–285.

  • Smith, P.K., Mahdavi, J., Carvalho, M., Fisher, S., Russel, S., Tippet, N. (2008): Cyberbullying: Its nature and impact in secondary school pupils. Journal of Child Psychology & Psychiatry, 49: 376–385.

  • Smith, P.K., Sharp, S. (1994): School bullying: Insights and perspectives. Routledge, London

  • Swearer, S.M., Doll, B. (2001): Bullying in schools: An ecological framework. Journal of Emotional Abuse, 2: 7–23.

  • Thornberry, T.P. (1994): Violent families and youth violence. Department of Justice, Office of Juvenile Justice and Delinquency Prevention, Washington

  • Tolan, P.H., Cromwell, R.E., Braswell, M. (1986): The application of family therapy to juvenile delinquency: A critical review of the literature. Family Process, 15: 619–649.

  • Tóth I., Gervai J. (1999): Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): a Parental Bonding Instrument magyar változata. Magyar Pszichológiai Szemle, 54: 551–566.

  • Vassné Figula E., Margitics F., Barcsa L.-né, Madácsi M., Pauwlik Zs., Rozgonyi T.-né (2009): Az Iskolai Erőszak Kérdőív (felhasználói kézikönyv). Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza

  • Wolke, D., Woods, S., Bloomfield, L., Karstadt, L. (2000): The association between direct and relational bullying and behavior problems among primary school children. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 41: 989–1002.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
May 2021 16 0 0
Jun 2021 14 0 0
Jul 2021 3 0 0
Aug 2021 10 0 0
Sep 2021 7 0 0
Oct 2021 1 0 0
Nov 2021 0 0 0