View More View Less
  • 1 BME-GTK Kognitív Tudományi Tanszék 1111 Budapest Stoczek u. 2. 3. em/304.
  • 2 ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet Budapest
  • 3 MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport Budapest
  • 4 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

A Tellegen Abszorpció Skála (TAS) egy sajátos információfeldolgozási módra való hajlandóságot mér, melynek meghatározó eleme az élményben való teljes elmerülés oly módon, hogy a figyelem fókuszában tartott külső vagy belső inger teljes mértékben „kitölti” a reprezentációs rendszert. Míg a TAS-t eredetileg a szuggesztibilitás és hipnábilitás mérésére fejlesztették ki, több évtizedes pályafutása során számos személyiségjeggyel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus jellemzővel hozták összefüggésbe. A jelen tanulmányban elsősorban amellett érvelünk, hogy az abszorpciós képesség csak közvetetten kötődhet pozitív vagy negatív mentális jelenségekhez. Míg az abszorpciós képesség az inger feldolgozási módját határozza meg, az élmény minősége (pozitív vagy negatív jellege) elsősorban magától az ingertől, azaz a reprezentációs tartalomtól függ. Az abszorpciós képesség így pozitív és negatív élmények intenzitását egyaránt fokozhatja. A jelen kérdőíves vizsgálatban 567 egyetemista adata alapján bemutatjuk a TAS magyar nyelvű változatának pszichometriai jellemzőit, összefüggését egyes személyiségjellemzőkkel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus érzékenységet vizsgáló mutatókkal, továbbá megvizsgáljuk az abszorpció tünetképzésben játszott szerepét. Eredményeink arra utalnak, hogy a 34-tételes TAS magyar változata megfelelő belső konzisztenciával bír, ugyanakkor a gyakorlatban az egyes alskálák használatától az alacsony belső konzisztencia miatt érdemesebb eltekinteni. A skála konvergens validitásának vizsgálata során az abszorpció a szakirodalomban dokumentált összefüggéseket mutatta a vizsgált személyiségjellemzőkkel, mint például a fantáziálásra való hajlandósággal és az érzelmi nyitottsággal, illetve ugyancsak pozitívan korrelált a disszociatív tünetekkel, a személyes éntudatossággal, a szomatoszenzoros amplifikációval, a szubjektív testi tünetekkel, a pozitív és negatív affektivitással, továbbá kapcsolatban állt az álomfelidézéssel és az álmok ébrenlétre gyakorolt hatásával. További eredményeink szerint az abszorpció szorosan összefügg a tünetképzésre való hajlammal. Mivel nézetünk szerint az abszorpció az inger feldolgozási módját jellemzi, feltételezzük, hogy amennyiben a magas abszorpciós hajlammal jellemezhető személyek figyelmének középpontjába a szomatikus ingerek (különböző testérzetek) kerülnek, az abszorpciós tendenciák jelentősen fokozhatják egyes szomatikus tünetek kialakulását.

  • Barsky, A.J., Goodson, J.D., Lane, R.S., & Cleary, P.D. (1988). The amplification of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 50, 510–519.

  • Barsky, A.J., Orav, E.J., Ahern, D.K., Rogers, M.P., Gruen, S.D., & Liang, M.H. (1999). Somatic style and symptom reporting in rheumatoid arthritis. Psychosomatics, 40, 396–403.

  • Barsky, A.J., Wyshak, G., & Klerman, G.L. (1990). The Somatosensory Amplification Scale and its relationship to hypochondriasis. Journal of Psychiatric Research, 24, 323–334.

  • Bernstein, E.M., & Putnam, F.W. (1986). Development, reliability, and validity of a dissociation scale. The Journal of Nervous and Mental Disease, 174, 727–735.

  • Bódizs, R., Simor, P., Csóka, Sz., Bérdi, M., & Kopp, M.S. (2008). Dreaming and health promotion: A theoretical proposal and some epidemiological establishments. European Journal of Mental Health, 3, 35–72.

  • Brown, R.J. (2004). Psychological mechanisms of medically unexplained symptoms: An integrative and conceptual model. Psychological Bulletin, 130, 793–812.

  • Brown, R.J. (2006). Medically unexplained symptoms: A new model. Psychiatry, 5, 43–47.

  • Carlson, E.B., & Outnam, F.W. (1993). An update on the Dissociative Experiences Scale. Dissociation, 6, 16–27.

  • Challis, G.B., & Stam, H.J. (1992). A longitudinal study of the development of anticipatory nausea and vomiting in cancer chemotherapy patients: The role of absorption and autonomic perception. Health Psychology, 11, 181–189.

  • Cloninger, C.R., Svrakic, D.M., & Przybeck, T.R. (1993). A psychobiological model of temperament and character. Archives of General Psychiatry, 50(12), 975–990.

  • Costa, P.T., & McCrae, R.R. (1992). NEO PI-R. Professional Manual. Odessa: Psychological Assessment Resources Inc.

  • Eisen, M.L., & Carlson, E.B. (1998). Individual differences in suggestibility: Examining the influence of dissociation, absorption, and a history of childhood abuse. Applied Cognitive Psychology, 12, 47–61.

  • Fassler, O., Knox, J., & Lynn, J.S. (2006). The Iowa Sleep Experiences Survey: Hypnotizability, absorption, and dissociation. Personality and Individual Differences, 41, 675–684.

  • Fenigstein, A., Scheier, M.F., & Buss, A.H. (1975). Public and private self-consciousness: Assessment and theory. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 43, 522–527.

  • Forsthövel, C., Kaspers, F.A., & Bailer, J. (2007). Psychologische Korrelate des Multiple Chemical Sensitivity (MCS). Zeitschrift für Klinische Psychologie und Psychotherapie, 36, 198–206.

  • French, C.C., Santomauro, J., Hamilton, V., Fox, R., & Thalbourne, M.A. (2008). Psychological aspects of the alien contact experience. Cotex, 44, 1387–1395.

  • Fruyt, F., McCrae, R.R., Szirmák, Zs., & Nagy, J. (2004). The Five-Factor Personality Inventory as a Measure of the Five-Factor Model. Belgian, American and Hungarian comparisons with the NEO-PI-R. Assessment, 11(3), 207–215.

  • Gick, M., McLeod, C., & Hulhan, D. (1997). Absorption, social desirability, and symptoms in a behavioral medicine population. Journal of Nervous and Mental Disease, 185, 454–458.

  • Gijsbers van Wijk, C.M.T., & Kolk, A.M. (1996). Psychometric evaluation of symptom perception related measures. Personality and Individual Differences, 20(1), 55–70.

  • Glisky, M.L., & Kihlstrom, J.F. (1993). Hypnotizability and facets of openness. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis, 41, 112–123.

  • Granquist, P., Fredrikson, M., Unge, P. Hagenfeldt, A., Valind, S., Larhammar, D., et al. (2005). Sensed presence and mystical experiences are predicted by suggestibility, not by the application of transcranial weak complex magnetic fields. Neuroscience Letters, 379, 1–6.

  • Hartmann, E. (1991). Boundaries in the mind. New York: Basic Books

  • Hilgard, E.R., Sheenan, P.W., Monteiro, K.P., & MacDonald, H. (1981). Factorial structure of the Creative Imagination Scale as a measure of hypnotic responsiveness: An international comparative study. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis, 29, 66–76.

  • Hyland, M.E., Geraghty, A.W.A., Joy, O.E.T., & Turnet, S.I. (2006). Spirituality predicts outcome independently of expectancy following flower essence self-treatment. Journal of Psychosomatic Research, 60, 53–58.

  • Kirmayer, L.J., Robbins, J.M., & Paris, J. (1994). Somatoform disorders: Personality and the social matrix of somatic distress. Journal of Abnormal Psychology, 103(1), 125–136.

  • Köteles, F., & Bárdos, Gy. (2009). Tabletták perceptuális jellemzői által generált mellékhatás-elvárások és pszichológiai hátterük. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10, 47–62.

  • Köteles, F., Gémes, H., Papp, G., Túróczi, P., Pásztor, A., Freyler, A., et al. (2009). A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS) magyar változatának validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10, 321–335.

  • Kremen, A.M., & Block, J. (2002). Absorption: Construct explication by Q-sort assessments of personality. Journal of Research in Personality, 36, 252–259.

  • Kroenke, K. (2006). Physical symptom disorder: A simpler diagnostic category for somatization-spectrum conditions. Journal of Psychosomatic Research, 60, 335–339.

  • Kroenke, K., Spitzer, R.L., & Williams, J.B. (2002). The PHQ-15: Validity of a new measure for evaluating the severity of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 64, 258–266.

  • Kulcsár, Zs. (2004). Szomatizáció. In Zs. Kulcsár, S. Rózsa, & Gy. Kökönyei (szerk.), Megmagyarázhatatlan testi tünetek (209–223). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

  • Kulcsár, Zs., Rózsa, S., & Reinhardt M. (2006). A poszttraumás növekedés feltételei. In Zs. Kulcsár, S. Rózsa, & M. Reinhardt (szerk.), A poszttraumás növekedés feltételei és empirikus vizsgálata (7–51). Budapest: Trefort Kiadó

  • Laidlaw, T.M., Dwivedi, P., Naito, A., & Gruzelier, J.H. (2005). Low self-directedness (TCI), mood, schizotypy and hypnotic susceptibility. Personality and Individual Differences, 39, 469–480.

  • Lynn, S.J., & Rhue, J.W. (1986). The fantasy-prone person: Hypnosis, imagination, and creativity. Journal of Personality and Social Psychology, 48, 125–132.

  • Marino, J., Gwynn, M.I., & Spanos, N.P. (1989). Cognitive mediators in the reduction of pain: The role of expectancy, strategy use, and self-presentation. Journal of Abnormal Psychology, 98, 256–262.

  • McClure, E.B., & Lilienfeld, S.O. (2002). The dark side of absorption: Empirical associations between an experimental response style and hypochondriacal concerns. Journal of Research in Personality, 36, 573–579.

  • Murray C.D., Fox J., & Pettifer, S. (2007). Absorption, dissociation, locus of control and presence in virtual reality. Computers in Human Behavior, 23, 1347–1354.

  • Roche, S.M., & McConkey, K.M. (1990). Absorption: Nature, assessment, and correlates. Journal of Personality and Social Psychology, 59, 91–101.

  • Rózsa, S., Kő, N., Krekó, K., Unoka, Zs., Csorba, B., Fecskó, E., et al. (2008). A mindennapos testi tünetek attribúciója: a Tünetinterpretáció Kérdőív hazai adaptációja. Pszichológia, 28(1), 53–80.

  • Rózsa, S., Reinhardt, M., & Kulcsár, Zs. (2006). A poszttraumás növekedés feltételeinek empírikus vizsgálata. In Zs. Kulcsár, S. Rózsa, & M. Reinhardt (szerk.), A poszttraumás növekedés feltételei és empírikus vizsgálata (53–71). Budapest: Trefort Kiadó

  • Salavecz, Gy., Neculai, K., Rózsa, S., & Kopp, M. (2006). Az Erőfeszítés–Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 231–246.

  • Schredl, M. (2004). Reliability and stability of a dream recall frequency scale. Perceptual and Motor Skills, 98, 1422–1426.

  • Schredl, M., Jochum, S., & Souguenet, S. (1997). Dream recall, visual memory and absorption in imaginings. Personality and Individual Differences, 22, 291–292.

  • Schredl, M., Wittman, L., Ciric, P., & Götz, S. (2003). Factors of home dream recall: A structural equation model. Journal of Sleep Research, 12, 1–9.

  • Sheridan, L., Maltby, J., & Gillet, R. (2006). Pathological public figure preoccupation: Its relationship with dissociation and absorption. Personality and Individual Differences, 41, 525–535.

  • Spielberger, C., Gorsuch, R., & Lusgene, R. (1970). Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Palo Alto: Consulting Psychologyst Press

  • Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 203–216.

  • Szemerszky, R., Köteles, F., & Bárdos, Gy. (2009). A környezeti elektromágneses terhelés hatásának tulajdonított nem-specifikus tünetek és a tünetképzés pszichológiai háttértényezői. Magyar Pszichológiai Szemle, 64, 553–571.

  • Tellegen, A. (1982). Content categories: Absorption Items (Revised). Unpublished manuscript, University of Minnesota

  • Tellegen, A. (1992). Note on structure and meaning of the MPQ Absorption Scale. Unpublished manuscript, University of Minnesota

  • Tellegen, A., & Atkinson, G. (1974). Openness to absorbing and self-altering experiences (“absorption”), a trait related to hypnotic susceptibility. Journal of Abnormal Psychology, 83, 268–277.

  • Varga, K. (2004). A hipnotikus kapcsolat élményvilágának interakciós szemléletű elemzése. Habilitációs értekezés. Letöltve: 2010. 07. 27-én: http://www.apik.hu/files/varga/varga_katalin_habil.pdf

  • Watson, D., Clark, L.A., & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS Scales. Journal of Personality and Social Psychology, 47, 1063–1070.

  • Watten, R.G., Vassend, O., Myhrer, T., & Syversen, J.-L. (1997). Personality factors and somatic symptoms. European Journal of Personality, 11, 57–68.

  • Witthöft, M., Rist, F., & Bailer, J. (2008). Evidence for a specific link between the personality trait of absorption and idiopathic environmental intolerance. Journal of Toxicology and Environmental Health, Part A, 71, 795–802.

  • Wolfradt, U., & Meyer, T. (1998). Interrogative suggestibility, anxiety and dissociation among anxious patients and normal controls. Personality and Individual Differences, 25, 425–432.

  • Zachariae, R., Paulsen, K., Mehlsen, M., Jensen, A.B., Johansson, A., & von der Maase, H. (2007). Anticipatory nausea: The role of individual differences related to sensory perception and autonomic reactivity. Annals of Behavioral Medicine, 33, 69–79.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2020 8 0 0
Dec 2020 13 0 0
Jan 2021 9 0 0
Feb 2021 8 0 0
Mar 2021 25 0 0
Apr 2021 10 0 0
May 2021 0 0 0