View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, ÁOK Magatartástudományi Intézet 7624 Pécs Szigeti út 12.
  • 2 Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Pécs
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Cél: A félelmet keltő helyzetek iránti fogékonyságot vizsgáljuk a szülői magatartásra való visszaemlékezés tükrében egészséges, fiatal felnőtt, egyetemi hallgatók körében. Célunk az elkerülő magatartással kísért félénkség családi szocializációs folyamatainak részleges feltérképezése. Esősorban a szülők nevelési attitűdjéről őrzött reprezentációk és az elkerülő magatartás kapcsolatát elemeztük. Módszerek: 305 egyetemi hallgató (140 nő és 165 férfi, átlagéletkor 22,0 ± 2,0) vett részt a vizsgálatban. Két önkitöltős kérdőívet használtunk: 1. Félelem Felmérő Kérdőív (Fear Survey Schedule – FSS) Agorafóbia-faktorának 13 állítása; 2. „Szülőkkel kapcsolatos gyermekkori emlékek” (Egna Minnen Betraffende Uppfostran – EMBU) kérdőíves értékelő lista, melynek célja, hogy a szülői nevelésre való visszaemlékezést értékelje. Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy van összefüggés a félénkségre épülő elkerülés, agorafóbiás helyzetekkel kapcsolatos fokozott szenzitivitás és a szülői magatartással kapcsolatos emlékek között. Nemek tekintetében a szorongásos zavarok epidemiológiai adatainak megfelelően az agorafóbiás félelmek a lányok esetében statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő (β = –0,176; p = 0,005). A szülői magatartásmódok tekintetében az apa szerető magatartásának hiánya (β = 0,207; p = 0,011), illetve a túlvédő magatartás megléte érzékenyítő tényező (β = 0,214; p = 0,002); az anyai magatartás esetében az anya érzelmi elfogadó magatartása (β = 1,298; p<0,001) állt pozitív kapcsolatban a felnőttkori elkerülő magatartás kialakulásával az agorafóbiás aggodalmakat tartalmazó helyzetekben. Következtetések: Típusos agorafóbiás elkerülési mintázatok tehát nemcsak klinikai szintű szorongás esetében, de sajátos nevelési körülmények következtében egészséges személyeknél is megjelenhetnek. A nevelési körülményekkel kapcsolatos emlékezeti sémák befolyásolják a személyek élményfeldolgozási módjait. Számos érzékenyítő tényezőt azonban nem vizsgáltunk, és a normál személyek vizsgálata is határt szab az eredmények értelmezésének. A felvázolt elméleti modellek az elkerülő magatartás további vizsgálati alapját képezhetik.

  • Ágoston, G., & Rihmer, Z. (1995). A pánikbetegség jelentősége az általános orvosi gyakorlatban. Lege Artis Medicinae, 5, 302–310.

  • American Psychiatric Association (2001). DSM–IV–TR. Budapest: Animula Kiadó

  • Arrindell, W.A., Eisemann, M., Richter, J., Oei, T.P.S., Caballo, E., van der Ende, V., et al. (2003a). Phobic anxiety in 11 nations. Part 1: Dimensional constancy of the five-factor model. Behavior Research and Therapy, 41, 461–479.

  • Arrindell, W.A., Eisemann, M., Richter, J., Oei, T.P.S., Caballo, E., van der Ende, V., et al. (2003b). Masculinity-femininity as a national characteristic and its relationship with national agoraphobic fear levels: Fodor’s sex role hypothesis revitalized. Behavior Research and Therapy, 41, 795–807.

  • Arrindell, W.A., Perris, C., Eisemann, M., de Aldaz, E.G., Van der Ende, J., Kong Sim Guan, D., et al. (1992). Cross–national transferability of the two – factor model of parental rearing behaviour: A contrast of data from Canada, the Federal Republic of Germany, Hungary, Japan, Singapore and Venezuela with Dutch target ratings on the EMBU. Personality and Individual Differences, 31, 343–353.

  • Arrindell, W.A., Perris, C., Van der Ende, J., Gaszner, P., Eisemann, M., & Perris, H. (1989). Cross–national generalizability of dimensions of perceived parental rearing practices: Hungary and the Netherlands, a correction and repetition with healthy adolescents. Psychological Reports, 65, 1079–1088.

  • Arrindell, W.A., Pickersgill, M.J., Bridges, K.R., Kartsounis, L.D., Mervyn-Smith, J., Van der Ende, J., et al. (1987). Self–reported fears of American, British and Dutch university students: A cross–cultural comparative study. Advances in Behavior Research and Therapy, 9, 207–245.

  • Arrindell, W.A., Sanavio, E., Aguilar, G., Sica, C., Hatzichristou, C., Eisemann, M., et al. (1999). The development of a short form of the EMBU: Its appraisal with students in Greece, Guatemala, Hungary, and Italy. Personality and Individual Differences, 27, 613–628.

  • Bálint, M. (1990). Az orvos, a betege és a betegség. Budapest: Animula

  • Barcy, M., & Füredi, J. (1994). „A vér nem válik vízzé”. Egy agorafóbiás páciens párterápiája. Pszichoterápia, 3(4), 285–296.

  • Beard, C., Weisberg, R.B., & Keller, M.B. (2010). Health-related quality of life across the anxiety disorders: Findings from a sample of primary care patients. Journal of Anxiety Disorders, 24, 559–564.

  • Beck, A.T., Emery, G. (1999). A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. Budapest: Animula

  • Bernstein, G.A., Layne, A.E., Egan, E.A., & Nelson, L.P. (2005). Maternal phobic anxiety and child anxiety. Journal of Anxiety Disorders, 19, 658–672.

  • Biederman, J., Petty, C.R., Hirshfeld-Becker, D.R., Henin, A., Faraone, S.V., Fraire, M., et al. (2007). Developmental trajectories of anxiety disorders in offspring at high risk for panic disorder and major depression. Psychiatry Research, 153, 245–252.

  • Bitter, I. (1996). Szorongásos kórképek. Családorvosok és klinikai társszakmák számára. Budapest: Springer Kiadó

  • Capelli, M., McGrath, P.J., Macdonald, N.E., Katsanis, J., & Lascelles, M. (1989). Parental care and overprotection of children with cystic fibrosis. British Journal of Medical Psychology, 62, 281–289.

  • Cole, M., & Cole, S.R. (1998). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó

  • Doerfler, L.A., Toscano Jr., P.F., Connor, D.F. (2008). Separation anxiety and panic disorder in clinically referred youth. Journal of Anxiety Disorders, 22, 602–611.

  • Erikson, E.H. (1991). Az életciklus: az identitás epigenezise. In E.H. Erikson, A fiatal Luther és más írások (437–498). Budapest: Gondolat

  • Fenichel, O. (1946). The psychoanalytic theory of neuroses. New York: Tavistock

  • Fonagy, P., & Target, M. (1998). A kötődés és a reflektív funkció szerepe a szelf fejlődésében. Thalassa, 1, 5–43.

  • Fonagy, P., & Target, M. (2005): Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében. Budapest: Gondolat Kiadó

  • Fonagy, P., Target, M., & Gergely, Gy. (2001). A kötődés és a borderline személyiségzavar. Thalassa, 1, 21–49.

  • Freud, S. (1986). Bevezetés a pszichoanalízisbe. Budapest: Gondolat Kiadó

  • Freud, S. (1999). Újabb előadások a lélekelemzésről. Budapest: Filum Könyvkiadó

  • Furman, J.M., & Jacob, R.G. (2001). A clinical taxonomy of dizziness and anxiety in the otoneurological setting. Journal of Anxiety Disorders, 1(2), 9–26.

  • Gádoros, J. (1996). Depresszió és szorongásos zavarok gyermek- és serdülőkorban. Háziorvos Továbbképző Szemle, 1, 76–78.

  • Gergely, Gy. (1993). Pszichoanalitikus rekonstrukciók a kognitív pszichológia szemszögéből: a hasítás és a projekció ontogenetikus eredete Melanie Klein és Margaret Mahler elméleteiben. Thalassa, 1, 117–149.

  • Haraszti, L. (1995). A fóbiák pszichoterápiája. Pszichoterápia, 4, 251–265.

  • Horgász, Cs. (2001). Szkizoid mechanizmusok a klausztrofóbiában. In L. Bokor (szerk.), Fejlődés és gyász – Új utak és lehetőségek az ezredforduló pszichoanalízisében (95–103). Budapest: Animula

  • Horváth, K. (1983). Tárgykapcsolatok – Személyiségfejlődés. Margaret Mahler életművéről. Pszichológia, 4, 559–571.

  • Howell, H.B., Castle, D., & Yonkers, K.A. (2006). Anxiety disorders in women. In D. Castle, J. Kulkarni, & K.M. Abel (Eds.), Mood and anxiety disorders in women (59–74). Cambridge: Cambridge University Press

  • Jacobs, W.J., & Nadel, L. (1985). Stress induced recovery of fears and phobias. Psychological Review, 92, 512–531.

  • Kállai, J. (2008). A szorongásos és védekező magatartás kognitív neuropszichológiai mechanizmusai II. Magyar Pszichológiai Szemle, 63(2), 291–310.

  • Kállai, J., Kerekes, Zs., Osváth, A., Makány, T., & Járai, R. (2003). Korai navigációs tapasztalatok, valamint a szorongás és félelmek hatása nők és férfiak tájékozódási stratégiáinak alakulására. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(3), 319–340.

  • Kállai, J., Kóczán, Gy., & Martin, L. (1992–93). Pániktünetek és az én védelmét szolgáló mechanizmusok kapcsolata. Magyar Pszichológiai Szemle, 48–49(5/6), 430–444.

  • Kállai, J., Kóczán, Gy., Sörédi, P., & Szabó, I. (1992). Pániktünetek különböző diagnosztikai kategóriákban. Psychiatria Hungarica, 7, 235–244.

  • Kállai, J., Mácsai, E., & Fekete, S. (1991). Az első pánikroham kognitív közvetítő elemei pánikbeteg és agorafóbiás személyeknél. Psychiatria Hungarica, 6(1), 31–41.

  • Kállai, J., & Molnár, P. (1991). A környezetről kialakított kognitív térkép megszerkesztésének hiányosságai agorafóbiás személyeknél. Ideggyógyászati Szemle, 44, 297–302.

  • Klein, D.F., & Gittelman-Klein, R. (1984). Relationship between separation anxiety and panic and agoraphobic disorders. Psychopatology, 1, 17–56.

  • Klein, D.F., & Gorman, J.M. (1987). A model of panic and agoraphobic development. Acta Psychiatria Scandinavica, 76, 87–95.

  • Kopp, M. (1991). A szorongás. Lege Artis Medicinae, 1(4), 216–225.

  • Kopp, M. (1992). A szorongásos megbetegedések pszichofiziológiai modellje és pszichofiziológiai kontroll kezelésének alapelvei. Psychiatria Hungarica, 1, 43–55.

  • Kovács, A. (2002). A pánikbetegség és kezelése. Medicus Anonymus, 3, 15–19.

  • Lieb, R., & Wittchen, H. U. (2005). Angststörungen. In M. Perrez, & U. Baumann (Hrsg.), Lehrbuch Klinische Psychologie – Psychotherapie (893–938). Bern: Verlag Hans Huber

  • Lyons-Ruth, K. (1991). Reapprochement or approchement: Mahler’s theory reconsidered from the vantage point of recent research on early attachment relationships. Psychoanalytic Psychology, 8, 1–23.

  • Mahler, M. (1987). A korai lelki fejlődés egészséges útja. Kézirat. Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság

  • Margraf, J., & Ehlers, A. (1988). Biological models of panic disorder and agoraphobia: Theory and evidence. In M. Roth, G. D. Burrows, & R. Noyes (Eds.), Handbook of anxiety (1–39). Amsterdam: Elsevier

  • Mathews, A.M., Gelder, M.G., & Johnston, D.W. (1982). Agoraphobia. Nature and treatment. London–New York: Tavistock Publications

  • Molnár, Gy. (1987). Szorongás. In Sz. Vizi E., & K. Magyar (szerk.), Az idegrendszer megbetegedéseinek neurokémiai alapjai (81–106). Budapest: Medicina Könyvkiadó

  • Mórotz, K. (2005). A pánik és az agorafóbia. In K. Mórotz, & D. Perczel Forintos (szerk.), Kognitív viselkedésterápia (277–336). Budapest: Medicina Kiadó

  • Muris, P., & Merckelbach, H. (1998). Perceived parental rearing behaviour and anxiety disorders symptoms in normal children. Personality and Individual Differences, 6, 1199–1206.

  • Nemes, L. (1987). A fóbiás tünetek pszichoanalitikus felfogása. Kézirat. Magyar Pszichológiai Társaság, Pszichoterápiás szekció

  • Nesse, R.M. (1987). An evolutionary perspective on panic disorder and agoraphobia. Ethology and Sociobiology, 8, 73–83.

  • Nesse, R.M. (1999). Proximate and evolutionary studies of anxiety, stress and depression: Synergy at the interface. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 23, 895–903.

  • Preter, M., & Klein, D.F. (2008). Panic, suffocation false alarms, separation anxiety and endogenous opioids. Progress in Neuro-Psychopharmacology & Biological Psychiatry, 32, 603–612.

  • Rachman, S. (2002). Anxiety. East Sussex: Psychology Press

  • Ranschburg, J. (1998). Félelem, harag, agresszió. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

  • Rector, N.A., Szacun-Shimizu, K., & Leybman, M. (2007). Anxiety sensitivity within the anxiety disorders: Disorder-specific sensitivities and depression comorbidity. Behaviour Research and Therapy, 45, 1967–1975.

  • Reitman, D., & Asseff, J. (2010). Parenting practices and their relation to anxiety in young adulthood. Journal of Anxiety Disorders, 24, 565–572.

  • Rihmer, Z. (1995). A pánikbetegség epidemiológiája. Psychiatria Hungarica, 2, 171–178.

  • Rihmer, Z. (1999). A pánikbetegség mai szemlélete és kezelése. Novitates, 3, 7–13.

  • Rosen, J.B., & Schulkin, J. (1998). From normal fear to pathological anxiety. Psychological Review, 2, 325–350.

  • Silove, D., & Manicavasagar, V. (2001). Early separation anxiety and its relationship to adult anxiety disorders. In M.W. Vasey, & M.R. Dadds (Eds.), The Developmental Psychopathology of Anxiety (459–480). Oxford: Oxford University Press

  • Schmidt, N.B., Keough, M.E., Mitchell, M.A., Reynolds, E.K., MacPherson, L., Zvolensky, M.J., et al. (2010). Anxiety sensitivity: Prospective prediction of anxiety among early adolescents. Journal of Anxiety Disorders, 24, 503–508.

  • Schmidt, N.B., Zvolensky, M.J., & Maner, J.K. (2006). Anxiety sensitivity: Prospective prediction of panic attacks and Axis I pathology. Journal of Psychiatric Research, 40, 691–699.

  • Szendi, G. (2000). Pánikbetegség: a probléma még nincs megoldva. Praxis, 10, 13–17.

  • Szilvás, A., & Túry, F. (2002). Az agorafóbia párkapcsolati dinamikája és párterápiás lehetőségei. Pszichoterápia, 3, 208–214.

  • Varela, R.E., Sanchez-Sosa, J.J., Biggs, B.K., & Luis, T.M. (2009). Parenting strategies and socio-cultural influences in childhood anxiety: Mexican, Latin American descent, and European American families. Journal of Anxiety Disorders, 23, 609–616.

  • Viaud-Delmon, I., Ivanenko, Y.P., Berthoz, A., & Jouvent, R. (2000). Adaptation as a sensorial profile in trait anxiety: A study with virtual reality. Journal of Anxiety Disorders, 6, 583–601.

  • Weiss, D.D., & Last, C.G. (2001). Developmental variations in the prevalence and manifestation of anxiety disorders. In M.W. Vasey, & M.R. Dadds (Eds.), The Developmental Psychopathology of Anxiety (27–44). Oxford: Oxford University Press

  • Winnicott, D.W. (1999). Játszás és valóság. Budapest: Animula

  • Winnicott, D.W. (2000). Kisgyermek, család, külvilág. Budapest: Animula