View More View Less
  • 1 ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Budapest
  • | 2 ELTE PPK Affektív Pszichológiai Intézeti Központ Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Számos személyiségjellemzőről bebizonyosodott már, hogy kapcsolatba hozható az álmokra való emlékezés képességével. Több kutatás irányult az alvásminőség és az álomfelidézés kapcsolatának feltárására is. Szintén sokakat inspirált az álom tartalmi jellemzői és az álmok felidézhetősége közti viszony megragadása. Mind ez idáig azonban nem került egy kutatás fókuszába sem az életminőség és az álomfelidézés közti összefüggések vizsgálata. Saját kutatásunk során egy viszonylag egységes mintán — közép- és időskorú nők körében — találtunk összecsengő eredményeket a személy aktuális életminőségének számos aspektusa és az általa felidézett álmok száma között. Az életminőség mérésére a WHOqol-100 kérdőívet használtuk, mely az életminőség 25 témakörét és az ezeket összefoglaló 6 tárgykört ragadja meg, míg az álomfelidézés kéthetes álomnapló-vezetés segítségével került mérésre. Eredményeink szerint az életminőség 6 tárgyköre közül egyedül a spiritualitás az — a Holm-Bonferroni korrekciót alkalmazva —, ami szignifikánsan korrelál az álomfelidézés képességével (r = 0,37; p = 0,003). A regressziós elemzés is azt mutatta, hogy a spiritualitás az a témakör, ami az álomfelidézés mértékének szignifikáns bejóslója (béta = 0,37; p = 0,003). A többi életminőség-tárgykör nem szolgáltat olyan plusz információt, ami a bejósló erőt tovább növelné. Az életminőség többi aspektusa közül ugyan a testi (r = 0,30; p = 0,019) és a lelki egészség (r = 0,30, p = 0,017) és a környezettel való elégedettség (r = 0,31; p = 0,017) is mutat szignifikáns együttjárást az álomemlékezettel, de a spiritualitás kontroll alatt tartásával ezen összefüggések eltűnnek. Tanulmányunk bemutatja az álomfelidézéssel kapcsolatos főbb elméleteket és az ezeket górcső alá vevő eddigi pró és kontra eredményekben bővelkedő kutatásokat, valamint kísérletet tesz a jelen vizsgálat során feltárt új eredmények ezek mentén való értelmezésére is.

  • Arkin, A.M., Battin, D., Gerber, I. & Wiener, A. (1976). The effects of psychotherapy on the frequency of dreaming and reference to the decrease following bereavement in the aged. Sleep Research, 5, 134.

  • Armitage, R. (1992). Gender differences and the effect of stress on dream recall: A 30 day diary report. Dreaming, 2, 137—141.

  • Baekeland, F. (1970). Correlates of home dream recall. I. REM sleep in the laboratory as a predictor of home dream recall. Journal of Nervous and Mental Disease, 150, 209—214.

  • Baekeland, F. (1971). The effects of presleep procedures and cognitive style on dream content. Perceptual and Motor Skills, 32, 63—69.

  • Beaulieu-Prevost, D., & Zadra, A. (2007). Absorption, psychological boundaries and attitude towards dreams as correlates of dream recall: two decades of research seen through a meta-analysis. Journal of Sleep Research, 16, 51—59.

  • Bódizs, R., Simor, P., Csóka, S., Bérdi, M., & Kopp, M.S. (2008). Dreaming and health promotion: A theoretical proposal and some epidemiological establishments. European Journal of Mental Health, 3, 35—62.

  • Cartwright, R. (1996). Dreams and adaptation to divorce. In D. Barrett (Ed.), Trauma and Dreams (179—185). Cambridge: Harvard University Press

  • Cohen, D.B. (1970). Current research on the frequency of dream recall. Psychological Bulletin, 13, 443—440.

  • Cohen, D.B. (1972). Presleep experience and home dream reporting: An exploratory study. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 38, 122—128.

  • Cohen, D.B. (1974a). Presleep mood and dream recall. Journal of Abnormal Psychology, 83(1), 45—51.

  • Cohen, D.B. (1974b). Toward a theory of dream recall. Psychological Bulletin, 81, 138—154.

  • Cohen, D.B., & MacNeilage, P.F. (1974). A test of salience hypothesis of dream recall. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 42, 699—703.

  • Cohen, D.B., & Wolfe, G. (1973). Dream recall and repression: evidence for an alternative hypothesis Journal of Consulting and Clinical Psychology, 41(3), 349—355.

  • Dement, W., & Wolpert, E. (1958). The relation of eye movements, body motility, and external stimuli to dream content. Journal of Experimental Psychology, 55, 543—553.

  • Domhoff, G.W. (2003). The scientific study of dreams: Neural networks, cognitive development, and content analysis. Washington: American Psychological Association Press

  • Fell, J., Fernández, G., Lutz, M.T., Kockelmann, E., Burr, W., Schaller, C., et al. (2006). Rhinal-hippocampal connectivity determines memory formation during sleep. Brain, 129, 108—114.

  • Foulkes, D., Pivik, T., Steadman, H.S., Spear, P.S., & Symonds, J.D. (1967). Dreams of the mail child: an EEG study. Journal of Abnormal Psychology, 72, 457—467.

  • Foulkes, D., & Rechtschaffen, A. (1964). Presleep determinants of dream content: Effects of two films. Perceptual and Motor Skills, 19, 983—1005.

  • Foulkes, D., Hollifield, M., Sullivan, B., Bradley, L., & Terry, M. (1990). REM dreaming and cognitive skills at ages 5—8: A cross-sectional study. International Journal of Behavioral Development, 13, 447—465.

  • Giesbrecht, T., & Merckelbach, H. (2006). Dreaming to reduce fantasy? — Fantasy proneness, dissociation, and subjective sleep experiences. Personality and Individual Differences, 41, 697—706.

  • Goodenough, D.R. (1991). Dream recall: History and current status of the field. In S.J. Ellman, & J.S. Antrobus (Eds.), The mind in sleep (143—171). New York: John Wiley & Sons

  • Goodenough, D.R., Witkin, H.A., Lewis, H.B., Koulack, D., & Cohen, H. (1974). Repression, interference and field dependence as factors in dream forgetting. Journal of Abnormal Psychology, 83, 32—44.

  • Hall, C.S., & Van de Castle, R.L. (1966). The content analysis of dreams. New York: Appleton Century Crofts

  • Hartmann, E, Elkin, R., & Garg, M. (1991). Personality and dreaming: The dreams of people with very thick or very thin boundaries. Dreaming, 1, 311—324.

  • Hill, A.B. (1974): Personality correlates of dream recall. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 42, 766—773.

  • Kullmann, L. (2000). A WHOQOL-kérdőív hazai terepvizsgálata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2(11), 59—62.

  • Kullmann, L., & Harangozó, J. (1999). Az Egészségügyi Világszervezet életminőség vizsgáló módszerének hazai adaptációja. Orvosi Hetilap, 140(35), 1947—1952.

  • Najam, N., Mansoor, A., Kanwal, R.H., & Naz, S. (2006). Dream content: Reflections of the emotional and psychological states of earthquake survivors. Dreaming, 16, 237—245.

  • Pagel, J.F., & Shocknesse, S. (2007). Dreaming and insomnia: Polysomnographic correlates of reported dream recall frequency. Dreaming, 17, 140—151.

  • Rofe, Y., & Lewin, I. (1979). Who adjust better: Repressors or sensitizers? Journal of Clinical Psychology, 35, 875—879.

  • Schonbar, R.A. (1961). Temporal and emotional factors in the selective recall of dreams. Journal of Consulting Psychology, 25, 67—73.

  • Schredl, M. (2007). Dream recall: Models and empirical data. In D. Barrett, & P. McNamara (Eds.), The new sience of dreaming (79—115). London: Praeger Publishers

  • Schredl, M., Ciric, P., Götz, S., & Wittmann, L. (2003). Dream recall frequency, attitude toward dreams and openness to experience. Dreaming, 13(3), 145—153.

  • Schredl, M., Wittmann, L., Ciric, P. & Götz, S. (2003). Factors of home dream recall: A structural equation model. Journal of Sleep Research, 12, 133—144.

  • Shapiro, A., Goodenough, D.R., Biedermann, I., & Sleser, I. (1964). Dream recall and the physiology of sleep. Journal of Applied Physiology, 19, 778—783.

  • Watson, D. (2001). Dissociations of the night: Individual differences in sleep-related experiences and their relation to dissociation and schizotypy. Journal of Abnormal Psychology, 110(4), 526—535.

  • Watson, D. (2003). To dream, perchance to remember: Individual differences in dream recall. Personality and Individual Differences, 34, 1271—1286.

  • Webb, W.B., & Kersey, J. (1967). Recall of dreams and the probability of stage 1-REM sleep. Perceptual and Motor Skills, 24, 627—630.

  • Wolcott, S., & Strapp, M.C. (2002). Dream recall frequency and dream detail as mediated by personality, behavior and attitude. Dreaming, 12(1), 27—44.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 10 0 0
Feb 2021 8 0 0
Mar 2021 16 0 0
Apr 2021 6 0 0
May 2021 3 0 0
Jun 2021 1 0 0
Jul 2021 0 0 0