View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Magatartástudományi Intézet 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
  • | 2 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Cross Mark

A pozitív pszichológiában az ún. humán erősségek és adaptációt szolgáló karakterjegyek között tartjuk számon a spiritualitást. A serdülőkori spiritualitásnak különösen nagy jelentősége van, hiszen hatékony védőfaktor és fejlődéstani erőforrás. Jelen tanulmányunkban ezért azt vizsgáltuk, hogy a spirituális jóllét miként függ össze a mentális egészség két mutatójával, a depressziós tünetegyüttessel és az élettel való elégedettséggel. Kérdőíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14—21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függő változóként szereplő depressziós tünetegyüttes és az élettel való elégedettség, valamint a független változóként alkalmazott spirituális jóllét mutatói (vallási és egzisztenciális jóllét) közötti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk, a modellbe olyan egyéb potenciális védőfaktorokat is bevonva, mint az optimizmus és a belső/külső kontroll. A kétoldalú kapcsolatokat jellemző korrelációs együtthatók megerősítik az optimizmus és a belső kontroll, valamint az egzisztenciális jóllét összefüggését az alacsonyabb depressziópontszámmal és az élettel való elégedettség nagyobb mértékével. A többváltozós elemzés szerint a depresszió legerősebb prediktora az optimizmus, amit az egzisztenciális jóllét követ; az élettel való elégedettség esetében a sorrend fordított. Emellett a külső kontroll nemcsak depresszióra hajlamosít, hanem rontja az élettel való elégedettséget is. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy azok a serdülők, akik optimisták, választ találnak az egzisztenciális kérdésekre, és nem a külső kontrollban bízva hozzák döntéseiket, kevésbé hajlamosak depresszióra és életükkel is elégedettebbek.

  • Ayres, C.G. (2008). Mediators of the relationship between social support and positive health practices in middle adolescents. Journal of Pediatric Health Care, 22, 94—102.

  • Bekelman, D.B., Dy, S.M., Becker, D.M., Wittstein, I.S., Hendricks, D.E., Yamashita, T.E., et al. (2007). Spiritual well-being and depression in patients with heart failure. Journal of General Internal Medicine, 22, 470—477.

  • Benson, P.L., Roehlkepartain, E.C., & Rude, S.P. (2003). Spiritual development in childhood and adolescence: Toward a field of inquiry. Applied Developmental Science, 7, 205—213.

  • Benson, P.L., Scales, P.C., Sesma, A., & Roehlkepartain, E.C. (2005). Adolescent spirituality. Adolescent & Family Health, 4, 41—51.

  • Boivin, M.J, Kirby, A.L, Underwood, L.K, & Sylva, H. (1999). Spiritual Well-Being Scale. In P. Hill, & R. Hood (Eds.), Measures of religiosity (382—385.). Birmingham, AL: Religious Education Press

  • Brassai, L., Pikó, B.F., & Steger, M.F. (2011). Meaning in life: Is it a protective factor for adolescents’ psychological health? International Journal of Behavioral Medicine, 18, 44—51.

  • Brinkenhoff, M.B., & Jacob, J.C. (1987). Quasi-religious meaning systems, official religion, and quality of life in an alternative lifestyle: A survey from the back-to-the-land movement. Journal for the Scientific Study of Religion, 26, 63—80.

  • Brunstein, J.C. (1993). Personal goals and subjective well-being: A longitudinal study. Journal of Personality and Social Psychology, 65, 1061—1070.

  • Buford, R., Paloutzian, R., & Ellison, C. (1991). Norms for the Spiritual Well-Being Scale. Journal of Psychology and Theology, 19, 56—70.

  • Cotton, S., Kudel, I., Humenay R.Y., Pallerla, H., Tsevat, J., Succop, P., et al. (2009). Spiritual well-being and mental health outcomes in adolescents with or without inflammatory bowel disease. Journal of Adolescent Health, 44, 485—492.

  • Cotton, S., Larkin, E., Hoopes, A., Cromer, B.A., & Rosenthal, S.L. (2005). The impact of adolescent spirituality on depressive symptoms and health risk behaviors. Journal of Adolescent Health, 36, 529.e7—529.e14.

  • Dag, I. (1999). The relationship among paranormal beliefs, locus of control and psychopathology in a Turkish college sample. Personality and Individual Differences, 26, 723—737.

  • Diener, E., Emmons, R.A., Larsen, R.J., & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49, 71—75.

  • Diener, E., Suh, E.M., Lucas, R.E., & Smith, H.L. (1999). Subjective well-being: Three decades of progress. Psychological Bulletin, 125, 276—302.

  • Extremera, N., Durán, A., & Rey, L. (2007). Perceived emotional intelligence and dispositional optimism-pessimism: Analyzing their role in predicting psychological adjustment among adolescents. Personality and Individual Differences, 42, 1069—1079.

  • Frankl, V.E. (1997). Orvosi lélekgondozás. Budapest: UR Könyvkiadó és Multimédia Stúdió Kft.

  • Friedman, R.A. (2006). Uncovering an epidemic — screening for mental illness in teens. The New England Journal of Medicine, 355(26), 2717—2719.

  • George, L.K., Ellison, C.G., & Larson, D.B. (2002). Explaining the relationships between religious involvement and health. Psychological Inquiry, 13, 190—200.

  • Giblin, P.T., Poland, M.L., & Ager, J.W. (1988). Clinical applications of self-esteem and locus of control to adolescent health. Journal of Adolescent Health Care, 9, 1—14.

  • Gomez, R., & Fisher, J.W. (2003). Domains of spiritual well-being and development and validation of the Spiritual Well-Being Questionnaire. Personality and Individual Differences, 35, 1975—1991.

  • Henningsgaard, J.M., & Arnau, R.C. (2008). Relationships between religiosity, spirituality, and personality: A multivariate analysis. Personality and Individual Differences, 45, 703—708.

  • Jafari, E., Deshiri, G.R., Eskandari, J., Najafi, M., Heshmati, R., & Hoseinifar, J. (2010). Spiritual well-being and mental health in university students. Procedia — Social and Behavioral Sciences, 5, 1477—1481.

  • Kézdy, A., Martos, T., Boland, V., & Horváth-Szabó, K. (2011). Religious doubts and mental health in adolescence and young adulthood: The associations with religious attitudes. Journal of Adolescence, 34, 39—47.

  • Kézdy, A., Martos, T., Urbán, Sz., & Horváth-Szabó, K. (2010). A vallásos attitűdök, a megküzdési módok és a lelki egészség összefüggései serdülő- és fiatal felnőttkorban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11, 1—16.

  • Kovacs, M. (1992). Children’s Depression Inventory (CDI). Toronto: Multi-Health Systems

  • Kovács, E., & Pikó, B. (2009). Vallásosság a magyar középiskolások körében. Társadalomkutatás, 27(1), 27—48.

  • Landau, R. (1995). Locus of control and socioeconomic status: Does internal locus of control reflect real resources and opportunities or personal coping abilities? Social Science and Medicine, 41, 1499—1505.

  • Mabe, P.A., & Josephson, A.M. (2004). Child and adolescent psychopathology: Spiritual and religious perspectives. Child and Adolescent Psychiatric Clinics of North America, 13, 111—125.

  • Martos, T., Konkolÿ Thege, B., & Steger, M.F. (2010). It’s not only what you hold, it’s how you hold it: Dimensions of religiosity and meaning of life. Personality and Individual Differences, 49, 863—868.

  • Martos, T., Szabó, G., & Rózsa, S. (2006). Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 171—191.

  • McCoubrie, R.C., & Davies, A.N. (2006). Is there a correlation between spirituality and anxiety and depression in patients with advanced cancer? Supportive Care in Cancer, 14, 379—385.

  • Miller, W.R., & Thoresen, C.E. (2003). Spirituality, religion, and health. An emerging field. American Psychologist, 58, 24—35.

  • Moreira-Almeida, A., Neto, F.L., & Koenig, H.G. (2006). Religiousness and mental health: A review. Revista Brasileira Psiquiatria, 28(3), 242—250.

  • Oláh, A. (1982). Kérdőíves módszerek a külső-belső kontroll attitűd vizsgálatára. Módszertani Füzetek, No. 19. Budapest: Országos Pályaválasztási Intézet

  • Pauwlik, Zs., & Margitics, F. (2008). Személyes törekvések kapcsolata a szubjektív jólléttel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, 1—33.

  • Paloutzian, R.F., & Ellison, C.W. (1982). Loneliness, spiritual well-being and quality of life. In L.A. Peplau, & D. Perlman (Eds.), Loneliness: A sourcebook of current theory, research, and therapy (224—237). New York: Wiley Interscience

  • Pecchenino, R.A. (2009). Becoming: Identity and spirituality. The Journal of Socio-Economics, 38, 31—36.

  • Peterman, A.H., Fitchett, G., Brady, M.J., Hernandez, L., & Cella, D. (2002). Measuring spiritual well-being in people with cancer: The Functional Assessment of Chronic Illness Therapy — Spiritual Well-Being Scale (FACIT — Sp). Annals of Behavioral Medicine, 24, 49—58.

  • Piedmont, R.L. (1999). Does spirituality represent the sixth factor of personality? Spiritual transcendence and the five-factor model. Journal of Personality, 67, 985—1013.

  • Pikó, B. (2005). Lelki egészség a modern társadalomban. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • Pikó, B.F., & Fitzpatrick, K.M. (2003). Depressive symptomatology among Hungarian youth: A risk and protective factors approach. American Journal of Orthopsychiatry, 73, 44—54.

  • Pikó, B., & Kovács, E. (2009). Vallásosság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata. Orvosi Hetilap, 150(41), 1903—1908.

  • Pikó, B., Kovács, E., & Kriston, P. (2011). A belső/külső kontroll és a serdülőkori szerfogyasztás összefüggésének jelentősége a magatartásorvoslásban. Orvosi Hetilap, 152(9), 331—337.

  • Rotter, J.B. (1966). Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Letöltve: 2011. 01. 06-án: http://www.psych.uncc.edu/pagoolka/LC.html

  • Rózsa, S., Vetró, Á., V. Komlósi, A., Gádoros, J., Kő, N., & Csorba, J. (1999). Gyermek és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján. Pszichológia, 19, 459—482.

  • Scheier, M.F., & Carver, C.S. (1985). Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4, 219—247.

  • Steen, T.A., Kachorek, L.V., & Peterson, C. (2003). Character strengths among youth. Journal of Youth and Adolescence, 32, 5—16.

  • Szondy, M. (2008). Optimizmus, pesszimizmus, egészség és egészségmagatartás. Doktori értekezés. Budapest: ELTE PPK

  • Tsuang, M.T., Simpson, J.C., Koenen, K.C., Kremen, W.S., & Lyons, M.J. (2007). Spiritual well-being and health. Journal of Nervous & Mental Disease, 195, 673—680.

  • Unterrainer, H.-F., Ladenhauf, K.H., Moazedi, M.L., Wallner-Liebmann, S.J., & Fink, A. (2010). Dimensions of religious/spiritual well-being and their relation to personality and psychological well-being. Personality and Individual Differences, 49, 192—197.

  • Walker, C., Ainette, M.G., Wills, T.A., & Mendoza, D. (2007). Religiosity and substance use: Test of an indirect-effect model in early and middle adolescence. Psychology of Addictive Behaviors, 21, 84—96.

  • Wong, S.S., & Lim, T. (2009). Hope versus optimism in Singaporean adolescents: Contributions to depression and life satisfaction. Personality and Individual Differences, 46, 648—652.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 107 107 9
Full Text Views 35 29 1
PDF Downloads 23 22 2