View More View Less
  • 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet 2087 Piliscsaba-Klotildliget Egyetem u. 1.
  • 2 Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

A poszttraumás növekedés (PTN) és vallásosság kapcsolatának eddigi vizsgálatai során a vallásosságot túlnyomórészt néhány itemmel és egydimenziós jelenségként mérték. Vizsgálatunkban figyelembe vettük, hogy mind a PTN, mind a vallásosság multidimenzionális természetű, és az egyes jellemzők közötti kapcsolatokat komplexitásukban kívántuk megragadni. Feltételeztük továbbá, hogy a PTN egyik összetevője, a spirituális növekedés közvetíteni fog a vallásosság dimenziói és a PTN további tartományai között. Kérdőíves vizsgálatunkban 282 egyetemista és főiskolás hallgató vett részt, akik bevallásuk szerint valamennyien megéltek jelentős negatív életeseményt a vizsgálatot megelőző öt évben. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban töltötték ki a Poszttraumás növekedés kérdőívet. A vallásosságot a Kritika utáni vallásosság skálával, az Intrinzik és extrinzik vallásosság kérdőívvel és a Vallásos keresés kérdőívvel mértük. A vallásosságskálák pontértékein főkomponens-elemzést végeztünk, és a következő három faktort kaptuk: hit, vallásos keresés és vallásos konformitás. Eredményeink szerint a spirituális változás a hit és a további növekedésdimenziók kapcsolatát mediálta, a másik két vallásosságfaktor tekintetében viszont nem bizonyult közvetítő változónak. A vallásosságfaktorok közvetlen utakkal is kapcsolódtak a növekedés egyes dimenzióihoz. Összességében az adatok arra utalnak, hogy a vallásosság különböző jellemzői és a PTN összetevői között sokrétű, de alapvetően pozitív kapcsolat van, és az itt mért hitfaktor a PTN legerősebb előrejelzője.

  • Allport, G.W., & Ross, J.M., (1967). Personal religious orientation and prejudice. Journal of Personality and Social Psychology, 5(4), 432—443.

  • Barrett, C.E., & Roesch, S.C. (2009). Evaluating the relationship between the five-factor model of personality and religious orientation. Journal of Psychology and Christianity, 28(3), 195—199.

  • Batson, C.D., & Schoenrade, P.A. (1991a). Measuring religion as Quest: 1) Validity concerns. Journal for the Scientific Study of Religion, 30(4), 416—429.

  • Batson, C.D., & Schoenrade, P.A. (1991b). Measuring religion as Quest: 2) Reliability concerns. Journal for the Scientific Study of Religion, 30(4), 430—447.

  • Bellizzi, K.M., Smith, A.W., Reeve, B.B., Alfano, C.M., Bernstein, L., Meeske, K., et al. (2010). Posttraumatic growth and health-related quality of life in a racially diverse cohort of breast cancer survivors. Journal of Health Psychology, 15(4), 615—626.

  • Calhoun, L.G., Cann, A., Tedeschi, R.G., & McMillan, J. (2000). A correlational test of the relationship between posttraumatic growth, religion and cognitive processing. Journal of Traumatic Stress, 13(3), 521—527.

  • Fowler, J.W. (1981). Stages of faith: The psychology of human development and quest for meaning. San Francisco: Harper and Row

  • Frazier, P., Tennen, H., Gavian, M., Park, C., Tomich, P., & Tashiro, T. (2009). Does self-reported posttraumatic growth reflect genuine positive change? Association for Psychological Science, 20(7), 912—919.

  • Horváth-Szabó, K. (2003). Hazai vizsgálatok a Kritika utáni vallásosságskálával. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(1), 127—152.

  • Hutsebaut, D. (1996). Post-critical belief: A new approach to the religious attitude problem. Journal of Empirical Theology, 9(2), 48—66.

  • Maltby, J. (1999). The internal structure of a derived, revised, and amended measure of the religious orientation scale: The ’Age-Universal’ I-E Scale-12. Social Behavior and Personality, 27(4), 407—412.

  • Martos, T., & Kézdy, A. (2008). Vallásosság, lelki egészség, boldogság. In K. Horváth-Szabó (szerk.), Vallásosság és személyiség (51—83). Piliscsaba: Pázmány Kiadó

  • Martos, T., Kézdy, A., Robu, M., Urbán, Sz., & Horváth-Szabó, K. (2009). Újabb adatok a Kritika Utáni Vallásosság Skála alkalmazásához — elmélet és módszertan. Magyar Pszichológiai Szemle, 64(4), 643—669.

  • Milam, J.E., Ritt-Olson, A., Tan, S., Unger, J., & Nezami, E. (2005). The September 11th 2001 terrorist attacks and reports of posttraumatic growth among a multi-ethnic sample of adolescents. Traumatology, 11(4), 233—246.

  • Milam, J.E., Ritt-Olson, A., & Unger, J. (2004). Posttraumatic growth among adolescents. Journal of Adolescent Research, 19(2), 192—204.

  • Nagy, H. (2004). Poszttraumás növekedés és a traumafeldolgozás folyamatának néhány problémája. Alkalmazott pszichológia, 6(4), 120—133.

  • Pargament, K.I., Desai, K.M., & McConell, K.M. (2006). Spirituality: A pathway to posttraumatic growth or decline? In L.G. Calhoun, & R.G. Tedeschi (Eds.), Handbook of posttraumatic growth, research and practice (121—137). Mahwah: Lawrence Erlbaum Associates

  • Pargament, K.I., Koenig, H.G., Tarakeshwar, N., & Hahn, J. (2004). Religious coping methods as predictors of psychological, physical and spiritual outcomes among medically ill elderly patients: A two-year longitudinal study. Journal of Health Psychology, 9(6), 713—730.

  • Pargament, K.I., Magyar, G.M., Benore, E., & Mahoney, A. (2005). Sacrilege: A study of sacred loss and desecration and their implications for health and well-being in a community sample. Journal for the Scientific Study of Religion, 44(1), 59—78.

  • Pargament, K.I., Smith, B.W., Koenig, H.G., & Perez, L.M. (1998). Patterns of positive and negative religious coping with major life stressors. Journal for the Scientific Study of Religion, 37(4), 710—724.

  • Park, C., & Cohen, L.H. (1993). Religious and nonreligious coping with the death of a friend. Cognitive Therapy and Research, 17(6), 561—577.

  • Park, C, Cohen, L.H., & Herb, L. (1990). Intrinsic religiousness and religious coping as life stress moderators for Catholics versus Protestants. Journal of Personality and Social Psychology, 59(3), 562—574.

  • Park, C.L., Cohen, L.H., & Murch, R. (1996). Assessment and prediction of stress-related growth. Journal of Personality, 64(1), 71—105.

  • Prati, G., & Pietrantoni, L. (2009). Optimism, social support, and coping strategies as factors contributing to posttraumatic growth: A meta-analysis. Journal of Loss and Trauma, 14(5), 364—388.

  • StatSoft Inc. (1997). Electronic statistics textbook. Letöltve: 2011. 06. 15-én: http://www.statsoft.com/textbook/

  • Smith, B.W., Dalen, J., Bernard, J.F., & Baumgartner, K.B. (2008). Posttraumatic growth in non-hispanic white and hispanic women with cervical cancer. Journal of Psychosocial Oncology, 26(4), 91—109.

  • Tarakeshwar, N., & Pargament, K.I. (2001). Religious coping in families of children with autism. Focus on Autism and Other Developmental Disabilities, 16(4), 247—260.

  • Tedeschi, R.G, & Calhoun, L.G. (1996). The Posttraumatic Growth Inventory: Measuring the positive legacy of trauma. Journal of Traumatic Stress, 9(3), 455—472.

  • Tedeschi, R.G., & Calhoun, L.G. (2005). Poszttraumás növekedés: elméleti alapok és empirikus bizonyítékok. In Zs. Kulcsár (szerk.), Teher alatt… Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés (37—67). Budapest: Trefort Kiadó

  • Tedeschi, R.G., Calhoun, L.G., & Cann, A. (2007). Evaluating resource gain: Understanding and misunderstanding posttraumatic growth. Applied Psychology: An International Review, 56(3), 396—406.

  • Thombre, A., Sherman, A.C., & Simonton, S. (2010). Religious coping and posttraumatic growth among family caregivers of cancer patients in India. Journal of Psychosocial Oncology, 28(2), 173—188.

  • Wulff, D.M. (1997). Psychology of Religion (2nd ed.). New York: John Wiley and Sons