View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, ÁOK Magatartástudományi Intézet 1089 Budapest Nagyvárad tér 4.
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Népegészségtani Intézet Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

A gyógyítók helyzetével, testi-lelki állapotával kapcsolatos vizsgálatok a magyarországi magatartástudományi kutatások fontos részévé váltak az elmúlt évtizedekben. Célunk, hogy áttekintsük és bemutassuk a gyógyítók, valamint a gyógyító hivatásra készülők helyzetével foglalkozó, az elmúlt években végzett legfontosabb vizsgálatokat, kutatási irányokat és trendeket. A hazai vizsgálatok kiindulópontjául az orvosi mortalitással és morbiditással kapcsolatos felmérések szolgálnak, ezek nyomán került a figyelem fókuszába a szomatikus és pszichés egészség részletes vizsgálata, illetve a speciális stressztényezők (szerepkonfliktus, kiégés) hatásmechanizmusainak feltárása. Mindezen kutatásokkal párhuzamosan előtérbe kerültek az orvostanhallgatói pályaszocializáció, a stresszel való megküzdés, illetve a protektív- és rizikófaktorok kimutatására irányuló vizsgálatok. A gyógyítókkal kapcsolatos elemzések összegzése új vizsgálati irányok felé mutathat, katalizálva ezzel a további kutatómunkát.

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., & Csoboth, Cs. (2006). Kiégés (burnout) szindróma az orvosi hivatásban. Hippocrates, 8(2), 113—117.

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., Harmatta, J., Túry, F., Kopp, M., & Szényei, G. (2010). A magyarországi pszichiáterek egészségi állapota. Psychiatria Hungarica, 25(1), 55—61.

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., & László, K. (2009). A munkahelyi elégedetlenség magas prevalenciája orvosnők körében: a munkahelyi és családi szerepek közötti konfliktus mint lehetséges rizikótényező. Orvosi Hetilap, 150(31), 1451—1456.

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., & Susánszky, É. (2008). Physician burnout in Hungary. Journal of Health Psychology, 13(7), 847—856.

  • Ádám, Sz., Torzsa, P., Győrffy, Zs., Vörös, K., & Kalabay, L. (2009). Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és a háziorvosi rezidensek körében. Orvosi Hetilap, 150(7), 317—323.

  • Armstrong, L. (1990). Medicine as a profession: Times of change. British Medical Journal, 301, 691—693.

  • Balázs, P. (2011). Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján. Lege Artis Medicinae, 21(5), 362—368.

  • Balog, J. (1978). A magyarországi orvosok halálozása az 1960—1964 években. Népegészségügy, 59, 250—259.

  • Bánlaky, P., Kérész, Gy., & Solymosi, Zs. (1981). Orvosok Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • Benson, K. (1994). Orvosegyetemre akarok menni. Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Bíró, É., Balajti, I., Ádány, R., & Kósa, K. (2008). Az egészségi állapot és az egészségmagatartás vizsgálata orvostanhallgatók körében. Orvosi Hetilap, 149(46), 2165—2171.

  • Bognár, T., Kolosai, N., Hegedűs, K., & Pilling, J. (2001). „Kellene, aki megfogná a haldokló kezét.” Orvosokkal készült mélyinterjúk elemzése a haldoklógondozás nehézségeiről. Lege Artis Medicinae, 11(2), 154—162.

  • Csabai, M., & Barta, K. (2000). Az orvosi identitás alakulása: orvostanhallgatók nézete az orvosi pályáról, az orvosszerepről. Lege Artis Medicinae, 10(7—8), 638—644.

  • Császi, L. (1989). Az orvosok professzionalizációja. In L. Molnár (szerk.), Orvosi szociológia (182—188). Budapest: Medicina

  • Csepeli, Gy. (1997). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris

  • Csörsz, I. (2005). Mi lesz, ha az én betegem is meghal? Junior Bálint-csoportok az orvosképzésben. Lege Artis Medicinae, 15(1), 84—86.

  • Eke, E., Girasek, E., & Szócska, M. (2009). A migráció a magyar orvosok körében. Statisztikai Szemle, 87(7—8), 795—827.

  • Feith, H. (2009). Női szerepek és konfliktusok egészségügyi diplomások életpályáin. Orvosi Hetilap, 150(23), 1089—1095.

  • Feith, H., Kovácsné, T.Á., & Balázs, P. (2006). Az ötödéves orvostanhallgató-nők karrier- és családtervei. Lege Artis Medicinae, 16(6), 585—589.

  • Feith, H., Kovácsné, T.Á., & Balázs, P. (2008a). Egészségügyi diplomás nők családi és munkahelyi szerepeinek konfliktusa. Lege Artis Medicinae, 18(5), 413—418.

  • Feith, H., Kovácsné, T.Á., & Balázs, P. (2008b). Egészség és egészségmagatartás leendő és végzett diplomás ápolónők és orvosnők körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, 289—304.

  • Feith, H., Kovácsné, T.Á., Hajagos, O., & Balázs, P. (2007). Hivatáspresztízs és önértékelés. Összehasonlító elemzés diplomás ápolónők és orvosnők véleménye alapján. Nővér, 20(7), 3—11.

  • Freidson, E. (1970). Profession of medicine. A study of the sociology of applied knowledge. New York: Dodd, Mead & Company

  • Gaál, Cs. (2008). Vonzó-e még a sebészet? Egészségügyi Gazdasági Szemle, 46(2), 34—36.

  • Garaj, E., & Vingender, I. (2007). Migráció kezelése a kórházmenedzsmentben. Orvos- és Kórháztechnika, 4(2), 47—50.

  • Girasek, E., Molnár, R., Eke, E., & Csernus, R. (2009). Az orvosi pálya választásának motivációi napjainkban — orvostanhallgatók és rezidensek véleménye alapján. Orvosképzés, 4, 255—336.

  • Győrffy, Zs., & Ádám, Sz. (2003). Szerepkonfliktusok az orvosnői hivatásban. Lege Artis Medicinae, 13(2), 159—164.

  • Győrffy, Zs., & Ádám, Sz. (2004a). Az orvosnői hivatás magatartástudományi vizsgálata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5, 27—53.

  • Győrffy, Zs., & Ádám, Sz. (2004b). Az egészségi állapot, a munkastressz és a kiégés alakulása az orvosi hivatásban. Szociológiai Szemle, 3, 107—127.

  • Győrffy, Zs., Ádám, Sz., Harmatta, J., Túry, F., Kopp, M., & Szényei, G. (2008). Pszichiáternők életminősége és egészségi állapota. In M. Kopp (szerk.), Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (356—365). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Győrffy, Zs., Ádám, Sz., & Kopp, M. (2005). A magyarországi orvostársadalom egészségi állapota — országos reprezentatív minta alapján. Orvosi Hetilap, 146, 1383—1391.

  • Győrffy, Zs., Ádám, Sz., & Kopp, M. (2009). Morbiditás és háttértényezői a magyarországi orvosnők körében. Lege Artis Medicinae, 19(06—07), 423—430.

  • Győrffy, Zs., Mészáros, E., Ádám, Sz., & Kopp, M. (2004). Az egészségügyben dolgozó nők gyermekvállalással és terhességgel kapcsolatos mutatói országos reprezentatív minta alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5, 321—333.

  • Hajagos, O., Feith, H., & Kovácsné, T.Á. (2006). Diplomás ápolónők és orvosnők az egészségügy szolgálatában. Letöltve: 2011. 07. 08-án: http://www.eski.hu/new3/kiadv/nover/2006/200603/2006_03.htm#5

  • Harmathy, É., & Lajtai, L. (2001). Bálint Mihály hagyatéka. In J. Füredi és mtsai (szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (819—823), 2. kiadás. Budapest: Medicina

  • Hazag, A., & Major, J. (2008). A hallgatói kiégés jelensége, medikusok lelki egészségvédelme. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, 305—322.

  • Hazag, A., Major, J., & Ádám, Sz. (2010). A hallgatói kiégés szindróma mérése. A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változatának (MBI-SS) validálása hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11, 151—168.

  • Hazag, A., & Molnár P. (2001). Az Ariadné-fonala Pszichológiai Konzultációs Szolgálat Bemutatása. Egyetemi és főiskolai hallgatók pszichés egészségvédelme. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2, 82—83.

  • Hegedűs, K. (2000). A haldokló betegeket kísérő személyzet mentálhigiénéje. A kiégés és a pszichés terhek csökkentésének lehetőségei. Lege Artis Medicinae, 10(5), 448—452.

  • Hegedűs, K., & Riskó, Á. (2006). Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota. In M. Kopp, & M. Kovács (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón (302—313). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Horváth, F., Terebessy, A., & Balázs, P. (2011). A hálapénzkérdés értékelése a IV. éves orvostanhallgatók körében. Lege Artis Medicinae, 21(8—9), 559—563.

  • Irvine, D. (2001). Doctors in the UK: Their new professionalism and its regulatory framework. Lancet, 358, 1807—1810.

  • Kapocsi, E. (2000). Az orvosi hivatás autonómiájának etikai vonatkozásai. Lege Artis Medicinae, 10(4), 358—364.

  • Kapocsi, E. (2004). Válság vagy megújulás. Válaszúton az orvosi hivatás. Lege Artis Medicinae, 14(1), 72—75.

  • Kapocsi, E. (2011). „Boldogtalan orvosok” — a jelenség és ami mögötte van. Lege Artis Medicinae, 21(8—9), 584—588.

  • Kovács, M. (2006a). Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés a pszichiátriai-pszichoterápiás ellátásban. Pszichoterápia, 15(1), 19—25.

  • Kovács, M. (2006b). A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében. Lege Artis Medicinae, 16(11), 981—987.

  • Kovácsné, T.Á., Feith, H.J., & Balázs, P. (2004). A diplomás ápoló hallgatók pályaválasztási motivációja és pályaelhagyás. Nővér, 17, 9—14.

  • Major, J., Ress, K., Hulesch, B., & Túry, F. (2006). A kiégés jelensége az orvosi hivatásban. Lege Artis Medicinae, 16(4), 367—373.

  • Maslach, C., & Jackson, S.E. (1986). Maslach Burnout Inventory Manual (2nd ed.). Palo Alto: Consulting Psychologists Press

  • Maulen, B. (2008). Orvos az orvosnál. Ajánlások orvoshoz forduló és kollégát kezelő orvosoknak. Orvostovábbképző Szemle, 15(5), 39—43.

  • Meskó, B., & Dubecz, A. (2007). Az orvostudomány és a világháló nyújtotta új lehetőségek. Orvosi Hetilap, 148(44), 2095—2099.

  • Moldvay, J. (2009). Az orvosi pálya választásának motivációi Magyarországon az ezredfordulón. Medicina Thoracalis, 52(2), 101—107.

  • Molnár, L., & Mezey, M. (1991a). Az orvosok megbetegedéséről és halandóságáról I. Lege Artis Medicinae, 1, 524—528.

  • Molnár, L., & Mezey, M. (1991b). Az orvosok megbetegedéséről és halandóságáról II. Lege Artis Medicinae, 1, 640—644.

  • Molnár, L., & Mezey, M. (1991c). Az orvosok megbetegedéséről és halandóságáról III. Lege Artis Medicinae, 1, 966—970.

  • Molnár, P., Csabai, M., & Csörsz, I. (2003). Orvosi professzionalizáció és magatartástudomány. Magyar Tudomány, 11, 1391—1395.

  • Molnár, R. (2006). A gyógyító orvossá válás néhány jellemzője és problémája napjainkban. Háziorvos Továbbképző Szemle, 11, 588—591.

  • Molnár, R., & Feith, H. (2000). Szerepkonfliktusok megnyilvánulásai orvosnők körében. Lege Artis Medicinae, 10(10), 810—815.

  • Molnár, R., Girasek, E., Csinády, A., & Bugán, A. (2010). A szerepkonfliktus pályaszocializációs eredete: a hivatásbeli és a családi szerepek az orvosnőkről és a jogásznőkről alkotott sztereotípiák tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11, 31—51.

  • Molnár, R., & Molnár, P. (2002). Az orvosi pályaszocializáció — ahogyan a hallgatók látják. Lege Artis Medicinae, 12(4), 250—254.

  • Molnár, R., & Molnár, P. (2005). Az orvosszerepről — a pályaszocializáció tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6, 123—140.

  • Molnár, R., Nyári, T., & Molnár, P. (2008). Az orvostanhallgatók pályán maradásra, pályaelhagyásra vonatkozó elképzelései. Orvosi Hetilap, 149(18), 843—848.

  • Papp, Sz., & Túry, F. (2010). A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota. Lege Artis Medicinae, 20(6—7), 423—429.

  • Parsons, T. (1939). The professions and social structure. Social Forces, 17, 29—37.

  • Pásztor, K. (2006). Az egészségügyi dolgozók orvoshoz-fordulási szokásai. Nővér, 19(3), 3—9.

  • Pikó, B. (2006). Burnout, role conflict, job satisfaction and psychosocial health among Hungarian health care staff: A questionnaire survey. International Journal of Nursing Studies, 43(3), 311—318.

  • Pikó, B. (2008). Preklinikai orvostanhallgatók dohányzásnak és dohányzással kapcsolatos attitűdjének vizsgálata. Orvosi Hetilap, 149(52), 2471—2478.

  • Rurik, I., & Kalabay, L. (2008). Morbidity, demography, life style and self-perceived health of Hungarian medical doctors 25 years after graduation. Medical Science Monitor, 14(1), 1—8.

  • Sági, M. (2006). Az orvosi hivatás. In Zs. Szántó, & É. Susánszky (szerk.), Orvosi szociológia (86—103). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Schernhammer, E.S., & Colditz, G.A. (2004). Suicide rates among physicians: A quantitative and gender assessment (meta-analysis). American Journal of Psychiatry, 161(12), 2295—2302.

  • Sima, Á., Pikó, B., & Simon, T. (2004). Orvosegyetemi hallgatók pszichés egészségének és egészségkárosító magatartásának epidemiológiai vizsgálata. Orvosi Hetilap, 145, 123—129.

  • Szkrajcsics, D. (2005). A migráció jelentősége az ápolók körében. ETInfo, 8(1), 16—19.

  • Tandari-Kovács, M. (2011). Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében. Letöltve: 2012. 01. 16-án: http://phd.sote.hu/mwp/phd_live/vedes/export/tandarikovacsmariann.m.pdf

  • Túry, F., & Lajtai, L. (2005). Hivatás és személyiség. Az orvostanhallgatók és orvosok pszichológiai problémái. In M. Kopp, & R. Berghammer (szerk.), Orvosi Pszichológia (237—249). Budapest: Medicina

  • Váriné Szilágyi, I. (1976). Az orvosképzés néhány problémájáról — ahogyan a pályakezdő orvosaink látják. Szociológia, 1, 118—136.

  • Váriné Szilágyi, I. (1981). Fiatal értelmiségiek a pályán. Budapest: Akadémiai Kiadó

 

Submit Your Manuscript
 
The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online Only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2021 9 0 0
Sep 2021 0 2 3
Oct 2021 0 4 3
Nov 2021 8 0 0
Dec 2021 7 3 4
Jan 2022 8 0 0
Feb 2022 0 0 0