Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 13: Issue 3
Relationships among aerobic exercise, psychological well-being, self-esteem, and body awareness in women – An empirical study
Authors: Andrea Sági 1 , Zsófia Szekeres 1 , and Ferenc Köteles 2
View More View Less
  • 1 ELTE-PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék 1064 Budapest Izabella u. 46.
  • 2 ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet Budapest
DOI:
https://doi.org/10.1556/mental.13.2012.3.2
Page Count:
273–295
Publication Date:
01 Sep 2012
Online Publication Date:
30 Aug 2012
Article Category:
Research Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $116.00

Elméleti háttér: Számos vizsgálat kimutatta a rendszeres sport pozitív hatásait: jobb emocionális és pszichés állapot, az önértékelés növekedése a fizikai hatékonyságon keresztül, a testről alkotott kép és testi tudatosság javulása. Cél: A tanulmány célja a rendszeres aerobikozás pszichológiai jólléttel, önértékeléssel, valamint testi tudatossággal való feltételezett pozitív együttjárásának vizsgálata volt. Ismereteink szerint a mai napig nem jelent meg az önértékelés és a testi tudatosság kapcsolatát vizsgáló magyar kutatás. Módszer: 208, 18—60 év közötti (átlag: 28,4 ± 8,46 év) aerobikozó vagy zumbázó nővel vettük fel a Rosenberg-féle Önértékelés Skálát (RSES), a Kontingens Önértékelés Kérdőívet (CSES), a Testi Abszorpció Kérdőívet (SAS), a WHO Jól-lét Kérdőív rövidített változatát (WBI-5) és a Rövidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS). Eredmények: A gyakorlás kezdete óta eltelt idő szignifikánsan korrelált a globális önértékeléssel (Kendall tau-b: 0,12; p < 0,05) és szignifikáns negatív korrelációt mutatott a negatív affektivitással (Kendall tau-b: —0,12; p < 0,05). A heti edzésgyakoriság pozitívan korrelált a pszichológiai jólléttel (Kendall tau-b: 0,23; p < 0,001), a testi abszorpcióval (Kendall tau-b: 0,10; p < 0,05) és negatívan korrelált a negatív affektivitással (Kendall tau-b: —0,14; p < 0,01). A függő változóként a pszichológiai jóllétet vizsgáló bináris logisztikus regressziós modellben a heti edzésgyakoriság, a globális önértékelés és a testi abszorpció együttesen a teljes varianca 18,1%-át (Cox & Snell), illetve 24,3%-át (Nagelkerke) magyarázta. A globális önértékelés bináris logisztikus regressziós modelljében az iskolai végzettség (pozitív kapcsolat), a negatív affektivitás és a kétféle kontingens önértékelés (negatív kapcsolat) együttesen a teljes variancia 29,3%-át (Cox & Snell), illetve 39,1%-át (Nagelkerke) magyarázta. Következtetések: Az eredmények szerint elmondható, hogy nők körében a rendszeresen végzett aerobik magasabb globális önértékeléssel, nagyobb pszichológiai jólléttel és testi tudatossággal, valamint alacsonyabb negatív affektivitással járt együtt.

  • Abbott, B.D., & Barber, B.L. (2011). Differences in functional and aesthetic body image between sedentary girls and girls involved in sports and physical activity: Does sport type make a difference? Psychology of Sport and Exercise, 12(3), 333—342.

  • Apor, P. (2010). Az egészség ára. A gazdaságosság kérdései életmód-változtatás esetében. Orvosi Hetilap, 151(19), 788—794.

  • Barabás, K. (szerk., 2006). Egészségfejlesztés — alapismeretek pedagógusok számára. Budapest: Medicina Könyvkiadó

  • Bech, P., Staehr-Johansen, K., & Gudex, C. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65(4), 183—190.

  • Bérdi, M., & Köteles, F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT—R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273—294.

  • Biddle, S.J.H., Fox, K.R., & Boutcher, S.H. (Eds., 2000). Physical activity and psychological well-being. London, Routledge

  • Birks, Y. & Roger, D. (2000). Identyfying components of type-A behaviour: “Toxic” and „non-toxic” achieving. Personality & Individual Differences, 28(6), 1093—1105.

  • Brosnahan, J., Steffen, L.M., Lytle, L., Patterson, J., & Boostrom, A. (2004). The relation between physical activity and mental health among Hispanic and non-Hispanic white adolescents. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine, 158(8), 818—823.

  • Burgess, G., Grogan, S., & Burwitzm, L. (2006). Effects of a 6-week aerobic dance intervention on body image and physical self-perceptions in adolescent girls. Body Image, 3, 57—66.

  • Callaghan, P. (2004). Exercise: A neglected intervention in mental health care? Journal of Psychiatric and Mental Health Nursing, 11, 476—483.

  • Chepyator-Thompson, J.R., & Ennis, C.D. (1997). Reproduction and resistance to the culture of femininity and masculinity in secondary school physical education. Research Quarterly for Exercise and Sport, 68, 89—99.

  • Cornelissen, V., & Fagard, R.H. (2005). Effects of endurance training on blood pressure, blood pressure-regulating mechanisms, and cardiovascular risk factors. Hypertension, 46, 667—675.

  • Cox, D.R. & Snell, E.J. (1968). A general definition of residuals. Journal of the Royal Statistical Society, 30(2), 248—275.

  • Crocker, J., & Wolfe, C.T. (2001). Contingencies of self-worth. Psychological Review, 108, 593—623.

  • Damasio, A. (2003). Looking for Spinoza: Joy, sorrow and the feeling brain. Orlando, Harcourt Inc.

  • DiLorenzo, T.M., Bargmana, E.P., Stucky-Roppa, R., Brassingtona, G.S., Frenscha, P. A., & LaFontaineb, T. (1999). Long-term effects of aerobic exercise on psychological outcomes. Preventive Medicine, 28(1), 75—85.

  • Feinberg, I. (1978). Efference copy and corollary discharge: Implications for thinking and its disorders. Schizophrenia Bulletin, 4(4), 636—640.

  • Ference, R., & Muth, D.K. (2004). Helping middle school females form a sense of self through team sports and exercise. Women in Sport & Physical Activity Journal, 13(1), 28—35.

  • Fox, K.R. (1997). The physical self and processes in self-esteem development. In K.R. Fox (Ed.), The physical self: From motivation to well-being (111—140). Champaign, Human Kinetics

  • Fox, K.R. (1999). The influence of physical activity on mental well-being. Public Health Nutrition, 2(3a), 411—418.

  • Freud, S. (1923/1937). Az ősvalami és az én. Budapest, Pantheon

  • Greenleaf, C., Boyer, E.M., & Petrie, T.A. (2009). High school sport participation and subsequent psychological well-being and physical activity: The mediating influence of body image, physical competence, and instrumentality. Sex Roles, 61(9—10), 714—726.

  • Gyollai, Á., Köteles, F., Simor, P., & Demetrovics, Zs. (2011). The psychometric properties of the Hungarian version of the short Positive and Negative Affect Scale (PANAS). Neuropsychopharmacologia Hungarica, 13(2), 73—79.

  • Hamer, M., Stamatakis, E., & Steptoe, A. (2009). Dose-response relationship between physical activity and mental health: The Scottish Health Survey. British Journal of Sports Medicine, 43(14), 1111—1114.

  • Harter, S. (1990). Causes, correlates and the functional role of self-worth: A life-span perspective. In R.J. Sternberg, & J. Kolligan (Eds.), Competence considered (67—97). New Haven, Yale University Press

  • Harter, S. (1999). The construction of the self: A developmental perspective. New York: Guilford

  • Haugen, T., Säfvenbom, R., & Ommundsen, Y. (2011). Physical activity and global self worth: The role of physical self-esteem indices and gender. Mental Health and Physical Activity, 4(2), 49—56.

  • Henry, R.N., Anshel, M.H., & Michael, T. (2006). Effects of aerobic and circuit training on fitness and body image among women. Journal of Sport Behavior, 29(4), 281—303.

  • Hewitt, P.L. & Flett, G.L. (1991). Perfectionism in the self and social contexts: Conceptualization, assessment, and association with psycho-pathology. Journal of Personality and Social Psychology, 60(3), 456—470.

  • Jaffe, L., & Manzer, R. (1992). Girls’ perspectives: Physical activity and self-esteem. Melpomene Journal, 11(3), 14—23.

  • Jaffe, L., & Ricker, S. (1993). Physical activity and self-esteem in girls: The teen years. Melpomene Journal, 12(3), 19—26.

  • Johar, M., Latif, R.A., & Fauzee, M.S.O. (2008). Influence of aerobic exercise on state and trait anxiety among working women in Malaysia: A qualitative study. International Journal for Educational Studies, 1(1) 67—80.

  • Johnson, M. (2003). Önbecsülés és alkalmazkodás. Budapest: Eötvös Kiadó

  • Johnson, M., & Blom, V. (2007). Development and validation of two measures of contingent self-esteem. Individual Differences Research, 5, 300—328.

  • Kiss, É.Zs. (2003). Fizikai aktivitás — fittség — prevenció: gondolatok az orvosok szerepéről az epidemiológia oldaláról. Budapesti Népegészségügy, 34(3), 241—247.

  • Kiss, P. (2008). Önértékelés, elégedettség és identitás. In A versenyképesség egyéni, társadalmi, intézményes feltételei (3—60). Kézirat. NKFP 5/049/04.

  • Kohrt, W.M., Bloomfield, S.A., Little, K.D., Nelson, M.E. & Yingling, V.R. (2004). Physical activity and bone health. Medicine & Science in Sports & Exercise, 36(11), 1985—1996.

  • Köteles, F. & Simor, P. (2011). A Testi Abszorpció Kérdőív magyar változatának pszichometriai értékelése. Közlésre benyújtott kézirat

  • Kravitz, L. (2007). The 25 most significant health benefits of physical activity and exercise. IDEA Fitness Journal, 4(9), 54—63.

  • Kudar, K. (1995). Az egyes testrészek és testtájak tudatossági szintjei a testképben, és ezek személyiségtulajdonságokkal való összefüggésének vizsgálata férfi sportolókon. Kalokagathia, 33(1), 94—102.

  • Kulcsár, Zs. (1996). Korai személyiségfejlődés és énfunkciók: Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • Lane, A.M., & Lovejoy, D.J. (2001). The effects of exercise on mood changes: The moderating effect of depressed mood. Journal of Sports Medicine and Physical Fitness, 41(4), 539—545.

  • Lee, I.M. (2003). Physical activity and cancer prevention—data from epidemiologic studies. Medicine & Science in Sports & Exercise, 35(11), 1823—1827.

  • Levy, S.S., & Ebbeck, V. (2005). The exercise and self-esteem model in adult women: The inclusion of physical acceptance. Psychology of Sport and Exercise, 6(5), 571—584.

  • Magyar Aerobik Szövetség (2012). Az aerobik története. Letöltve: 2012. 05. 12-én: http://www.aerobiksport.hu/index.php/aerobik-tortenete.html

  • Mahler, M.S., Pine, F., & Bergman, A. (1975). The psychological birth of the human infant. New York: Basic Books

  • Marsh, H.W., & Jackson, S.A. (1986). Multidimensional self-concepts, masculinity, and femininity as a function of women’s involvement in athletics. Sex Roles, 15(7/8), 391—415.

  • Marsh, H.W., Smith, I.D., & Barnes, J. (1986). Multidimensional self-concepts: Relationships with inferred self-concepts and academic achievement. Australian Journal of Psychology, 36(3), 367—386.

  • Marton, M. (1970). Tanulás, vizuális-poszturális testmodell és a tudat kialakulása. Magyar Pszichológiai Szemle, 27, 182—197.

  • Marton, M. (1998). Útban az éntudat kialakulása felé II. A tudat testérzékleti eredete. Pszichológia, 18(4), 379—435.

  • Marton, M. (2005). Az idegrendszeri önreprezentáció kérdései. Pszichológia, 25(1), 3—25.

  • Marton, M. (2008). A neuronális funkció tanulása. Miért nincs valódi utánzás a majmoknál? Pszichológia, 28(1), 1—20.

  • McAuley, E., Blissmer, B., Katula, J., Duncan, T.E., & Mihalko, S.L. (2000). Physical activity, self-esteem, and self-efficacy relationships in older adults: A randomized controlled trial. Annals of Behavioral Medicine, 22(2), 131—139.

  • Mehling, W.E., Gopisetty, V., Daubenmier, J., Price, C.J., Hecht, F.M., & Stewart, A. (2009). Body awareness: Construct and self-report measures. PLoS ONE, 4(5), e5614.

  • Nagelkerke, N.J.D. (1992). Maximum likelihood estimation of functional relationships. Lecture Notes in Statistics. New York: Springer-Verlag

  • Parsons, E.M., & Betz, N.E. (2001). The relationship of participation in sports and physical activity to body objectification, instrumentality, and locus of control among young women. Psychology of Women Quarterly, 25(3), 209—222.

  • Phillips, W.T., Kiernan, M., & King, A.C. (2003). Physical activity as a nonpharmacological treatment for depression: A review. Complementary Health Practice Review, 8(10), 1—14.

  • Pikó, B., & Keresztes, N. (2006). Physical activity, psychosocial health and life goals among youth. Journal of Community Health, 31(2), 136—145.

  • Reed, J., & Buck, S. (2009). The effect of regular aerobic exercise on positive-activated affect: A meta-analysis. Psychology of Sport and Exercise, 10(6), 581—594.

  • Rosenberg, M. (1965). Society and adolescent self-image. Princeton: Princeton University Press

  • Rosenberg, M. (1979). Conceiving the Self. New York: Basic Books

  • Roth, D.L., & Holmes, D.S. (1987). Influence of aerobic exercise training and relaxation training on physical and psychologic health following stressful life events. Psychosomatic Medicine, 49(4), 355—365.

  • Scully, D., Kremer, J., Meade, M.M., Graham, R., & Dudgeon, K. (1998). Physical exercise and psychological well being: A critical review. British Journal of Sports Medicine, 32(2), 111—120.

  • Schmalz, D.L., Deane, G.D., Birch, L.L., & Davison, K.K. (2007). A longitudinal assessment of the links between physical activity and self-esteem in early adolescent non-hispanic females. Journal of Adolescent Health, 41(6), 559—565.

  • Secord, P.F., & Jourard, S.M. (1953). The appraisal of body-cathexis: Body cathexis and the self. Journal of Consulting Psychology, 17(5), 343—347.

  • Sonstroem, R.J. (1997). Physical activity and self-esteem. In W.P. Morgan (Ed.), Physical activity and mental health, (127—144). Bristol: Taylor and Francis

  • Sonstroem, R.J. (1998). Physical self-concept: Assessment and external validity. Exercise and Sport Sciences Reviews, 26(1), 133—164.

  • Sonstroem, R.J., Harlow, L.L., Gemma, L.M., & Osborne, S. (1992). Test of structural relationships with a proposed exercise and self-esteem model. Journal of Personality Assessment, 56(2), 348—364.

  • Sonstroem, R.J., & Morgan, W.P. (1989). Exercise and self-esteem: rationale and model. Medicine and Science in Sports and Exercise, 21(3), 329—337.

  • Souto, C.M., & Garcia, T.R. (2002). Construction and validation of a body image rating scale: A preliminary study. International Journal of Nursing Terminologies and Classifications, 13(4), 117—126. Stamenov, M.I. (2005). Body schema, body image and mirror neurons. In H. De Prester, & V. Knockaert (Eds.), Body Image and Body Schema (21—45). Amsterdam: John Benjamin Publishing Company

  • Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 203—216.

  • Stephens, T. (1988). Physical activity and mental health in the United States and Canada: Evidence from four population surveys. Preventive Medicine, 17, 35—47.

  • Steyn, N.P., Mann, J., Bennett, P.H., Temple, N., Zimmet, P., Tuomilehto, J., et al. (2004). Diet, nutrition and the prevention of type 2 diabetes. Public Health and Nutrition, 7(1A), 147—165.

  • Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 247—255.

  • Swain, D.P., & Franklin, B.A. (2006). Comparison of cardioprotective benefits of vigorous versus moderate intensity aerobic exercise. American Journal of Cardiology, 97(1), 141—147.

  • Tucker, L.A., & Maxwell, K. (1992). Effects of weight-training on the emotional well-being and body image of females: Predictors of greatest benefit. American Journal of Health Promotion, 6(5), 338—344.

  • V. Komlósi, A. (2007). Napjaink önértékelés-kutatásainak áttekintése: önértékelés és/vagy önelfogadás. In Zs. Demetrovics, Gy. Kökönyei, & A. Oláh (szerk.), Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig: Tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére (20—44). Budapest: Trefort Kiadó

  • Watson, D., Clark, L.A., & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of Personality and Social Psychology, 54(6), 1063—1070.

  • White, R.W. (1959/1988). A motiváció fogalmának kritikai áttekintése: A kompetencia fogalma. In I. Barkóczi, & L. Séra (szerk.), Az emberi motiváció II. (51—103). Budapest: Tankönyvkiadó

  • Williams, P.A., & Cash, T.F. (2001). Effects of a circuit weight training program on the body images of college students. International Journal of Eating Disorders, 30(1), 75—82.

  • Yik, M., Russell, J., & Barrett, L.F. (1999). Structure of self-reported current affect: Integration and beyond. Journal of Personality and Social Psychology, 77(3), 600—619.
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759
Keywords:
aerobik; globális önértékelés; kontingens (függő) önértékelés; testi tudatosság; pszichológiai jóllét; aerobic; global self-esteem; contingent self-esteem; body awareness; psychological well-being

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2020 3 4 1
Aug 2020 2 0 0
Sep 2020 10 0 0
Oct 2020 9 2 2
Nov 2020 10 4 1
Dec 2020 1 0 0
Jan 2021 1 0 0