View More View Less
  • 1 ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet 1117 Budapest Bogdánfy Ödön u. 10.
  • 2 BME-GTK Kognitív Tudományi Tanszék Budapest
  • 3 ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola, Személyiség- és Egészségpszichológiai Program Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: A 19-tételes Testi Abszorpció Skálát D. Watson dolgozta ki a belső testi folyamatokra irányuló folyamatos figyelem mértékének mérésére. A kérdőív szerzőjének célja egy olyan skála kidolgozása volt, ami független a negatív affektivitástól/neuroticizmustól, egyfaktoros szerkezetű és az egészséges (nem patológiás) testi folyamatok folyamatos monitorozásának hajlamát méri. A skála mind ez idáig nem került publikálásra. Cél: Jelen munka célja a kérdőív magyar változatának elkészítése és pszichometriai értékelése volt. Módszerek: Az elkészített és visszafordítással ellenőrzött magyar verzió pszichometriai jellemzőit egyetemi hallgatók mintáján (n = 426; 38,5% ffi; átlagéletkor = 20,8 ± 1,63 év) vizsgáltuk. A résztvevők a Testi Abszorpció Skála mellett a Miller-féle Személyes Testi Tudatosság Skálát (PBCS), a rövidített WHO Jól-lét Kérdőívet (WHO-5), valamint a Pozitív és Negatív Affektivitás Kérdőívet (PANAS) töltötték ki. Eredmények: Az eredmények alapján a kérdőív jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,84) bír, az egyfaktoros struktúrát megerősítő faktorelemzéssel ellenőriztük (CMIN = 636,697, df = 152, p < 0,001; CMIN/df = 4,189; NFI = 0,902; TLI = 0,912; CFI = 0,898; RMSEA = 0,087 [0,080—0,094]). A Testi Abszorpció Skála függetlennek bizonyult a negatív affektivitástól (Kendall tau-b = 0,02; p = 0,515), jól korrelált a személyes testi tudatossággal (Kendall tau-b = 0,43; p < 0,001) és gyenge pozitív irányú együttjárást mutatott a pozitív affektivitással (Kendall tau-b = 0,12; p < 0,001), valamint a pszichológiai jólléttel (Kendall tau-b = 0,08; p < 0,05). Következtetések: A Testi Abszorpció Skála ideális eszköz lehet a self és az éntudatosság alapját jelentő testi tudatosság (a testérzetek nem értékelő jellegű, megfigyelői attitűddel jellemezhető reprezentációja) mérésére.

  • Ádám, Gy. (1998). Visceral perception: Understanding Internal Cognition. New York: Plenum Press

  • Ádám, Gy. (2003). Eliminatív szelekció: próbálkozás az emberi elme élettani és pszichológiai (kognitív) magyarázatai közötti szakadék áthidalására. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(2), 219—230.

  • Ádám, Gy. (2004). A rejtőzködő elme. Budapest: Vince Kiadó

  • Ádám, Gy. (2009). Darwin bicentenárium: a személyes tudat evolúciójáról. Magyar Pszichológiai Szemle, 64(3), 513—528.

  • Aronson, K.R., Barrett, L.F., & Quigley, K.S. (2006). Emotional reactivity and the overreport of somatic symptoms: Somatic sensitivity or negative reporting style? Journal of Psychosomatic Research, 60(5), 521—530.

  • Asztalos, M., Wijndaele, K., De Bourdeaudhuij, I., Philippaerts, R., Matton, L., Duvigneaud, N., et al. (2012). Sport participation and stress among women and men. Psychology of Sport and Exercise, 13(4), 466—483.

  • Bakal, D. (1999). Minding the body: Clinical uses of somatic awareness. New York: The Guilford Press

  • Bárdos, Gy. (1989). Behavioral consequences of intestinal distention: Aversivity and discomfort. Physiology & Behavior, 45(1), 79—85.

  • Bárdos, Gy. (2003). Pszichovegetatív kölcsönhatások. Viselkedés-élettan 1. Budapest: Scolar

  • Barsky, A.J. (1979). Patients who amplify bodily sensations. Annals of Internal Medicine, 91(1), 63—70.

  • Barsky, A.J., Cleary, P.D., Brener, J., & Ruskin, J.N. (1993). The perception of cardiac activity in medical outpatients. Cardiology, 83(5—6), 304—315.

  • Barsky, A.J., Cleary, P.D., Sarnie, M.K., & Ruskin, J.N. (1994). Panic disorder, palpitations, and the awareness of cardiac activity. The Journal of Nervous and Mental Disease, 182(2), 63—71.

  • Barsky, A.J., Goodson, J.D., Lane, R.S., & Cleary, P.D. (1988). The amplification of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 50(5), 510—519.

  • Barsky, A.J., Orav, E.J., Ahern, D.K., Rogers, M.P., Gruen, S.D., & Liang, M.H. (1999). Somatic style and symptom reporting in rheumatoid arthritis. Psychosomatics, 40(5), 396—403.

  • Barsky, A.J., Wyshak, G., & Klerman, G.L. (1990). The Somatosensory Amplification Scale and its relationship to hypochondriasis. Journal of Psychiatric Research, 24(4), 323—334.

  • Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K.S. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65(4), 183—190.

  • Benedetti, F. (2011). The patient’s brain. The neuroscience behind the doctor-patient relationship. New York: Oxford

  • Bérdi, M., & Köteles, F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT—R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273—294.

  • Brown, R. (2006). Medically unexplained symptoms: A new model. Psychiatry, 5(2), 43—47.

  • Burns, J.W. (2006). The role of attentional strategies in moderating links between acute pain induction and subsequent psychological stress: Evidence for symptom-specific reactivity among patients with chronic pain versus healthy nonpatients. Emotion, 6(2), 180—192.

  • Byrne, D. (1961). The repression-sensitization scale: Rationale, reliability. and validity. Journal of Personality, 29, 334—349.

  • Byrne, D. (1964). Repression-sensitization as a dimension of personality. Progress in Experimental Personality Research, 72, 169—220.

  • Costa, P.T., & McCrae, R.R. (1980). Somatic complaints in males as a function of age and neuroticism: A longitudinal analysis. Journal of Behavioral Medicine, 3(3), 245—257.

  • Costa, P.T., & McCrae, R.R. (1985). Hypochondriasis, neuroticism, and aging. When are somatic complaints unfounded? The American Psychologist, 40(1), 19—28.

  • Damasio, A. (1994). Descartes’s error: Emotion, reason, and the human brain. New York: Penguin Books

  • Diener, E., & Emmons, R.A. (1984). The independence of positive and negative affect. Journal of Personality and Social Psychology, 47(5), 1105—1117.

  • Eriksen, H.R., Ihlebaek, C., & Ursin, H. (1999). A scoring system for subjective health complaints (SHC). Scandinavian Journal of Public Health, 27(1), 63—72.

  • Eysenck, H.J. (1967). The biological basis of personality. Springfield: Charles C. Thomas

  • Fenigstein, A., Scheier, M.F., & Buss, A.H. (1975). Public and private self-consciousness: Assessment and theory. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 43(4), 522—527.

  • Flor, H. (2002). The modification of cortical reorganization and chronic pain by sensory feedback. Applied Psychophysiology and Biofeedback, 27(3), 215—227.

  • Flor, H., Denke, C., Schaefer, M., & Grüsser, S. (2001). Effect of sensory discrimination training on cortical reorganisation and phantom limb pain. Lancet, 357(9270), 1763—1764.

  • Gijsbers van Wijk, & Kolk, A.M. (1996). Psychometric evaluation of symptom perception related measures. Personality and Individual Differences, 20(1), 55—70.

  • Gyollai, Á., Simor, P., Köteles, F., & Demetrovics, Zs. (2011). The psychometric properties of the Hungarian version of the original and short form of Positive and Negative Affect Schedule (PANAS). Neuropsychopharmacologia Hungarica, 13(2), 73—79.

  • Hanback, J.W., & Revelle, W. (1978). Arousal and perceptual sensitivity in hypochondriacs. Journal of Abnormal Psychology, 87(5), 523—530.

  • Köteles, F., Gémes, H., Papp, G., Túróczi, P., Pásztor, A., Freyler, A., et al. (2009). A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS) magyar változatának validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(4), 321—335.

  • Kroenke, K., Spitzer, R.L., & Williams, J.B.W. (2002). The PHQ-15: Validity of a new measure for evaluating the severity of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 64(2), 258—266.

  • Landsman-Dijkstra, J.J., van Wijck, R., & Groothoff, J.W. (2006). The long-term lasting effectiveness on self-efficacy, attribution style, expression of emotions and quality of life of a body awareness program for chronic a-specific psychosomatic symptoms. Patient Education and Counseling, 60(1), 66—79.

  • Mailloux, J., & Brener, J. (2002). Somatosensory amplification and its relationship to heartbeat detection ability. Psychosomatic Medicine, 64(2), 353—357.

  • Mandler, G., Mandler, J.M., & Uviller, E.T. (1958). Autonomic feedback: The perception of autonomic activity. Journal of Abnormal Psychology, 56(3), 367—373.

  • Martin, J.B., Ahles, T.A., & Jeffery, R. (1991). The role of private body consciousness and anxiety in the report of somatic symptoms during magnetic resonance imaging. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 22(1), 3—7.

  • Marton L., M. (1970). Tanulás, vizuális-poszturális testmodell és a tudat kialakulása. Magyar Pszichológiai Szemle, 27, 182—199.

  • Mehling, W.E., Gopisetty, V., Daubenmier, J., Price, C.J., Hecht, F.M., & Stewart, A. (2009). Body awareness: Construct and self-report measures. PLoS ONE, 4(5).

  • Miller, L.C., Murphy, R., & Buss, A.H. (1981). Consciousness of body: Private and public. Journal of Personality and Social Psychology, 41(2), 397—406.

  • Nakao, M., & Barsky, A.J. (2007). Clinical application of somatosensory amplification in psychosomatic medicine. BioPsychoSocial Medicine, 1, 17.

  • Pennebaker, J.W. (1982). The psychology of physical symptoms. New York: Springer

  • Pennebaker, J.W. (1994). Psychological bases of symptom reporting: Perceptual and emotional aspects of chemical sensitivity. Toxicology and Industrial Health, 10(4—5), 497—511.

  • Petrie, A. (1967). Individuality in pain and suffering. Chicago: University of Chicago Press

  • Raine, A., Mitchell, D.A., & Venables, P.H. (1981). Cortical augmenting-reducing—modality specific? Psychophysiology, 18(6), 700—708.

  • Rózsa, S., & Kő, N. (2007). A mindennapos testi problémák tünetpercepciós modellje. In Zs. Demetrovics & Gy. Kökönyei (szerk.), Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig (111—133). Budapest: Trefort Kiadó

  • Rózsa, S., Kő, N., Krekó, K., Unoka, Zs., Csorba, B., Fecskó, E., et al. (2008). A mindennapos testi tünetek attribúciója: a Tünetinterpretáció Kérdőív hazai adaptációja. Pszichológia, 28(1), 53—80.

  • Shields, S.A., Mallory, M.E., & Simon, A. (1989). The Body Awareness Questionnaire: Reliability and validity. Journal of Personality Assessment, 53(4), 802.

  • Simor, P., Köteles, F., & Bódizs, R. (2011). Elmerülés az élményben: a Tellegen-féle Abszorpció skála vizsgálata egyetemista mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(2), 101—123.

  • S. Nagy, Z., & Olasz, K. (2010). Az önértékelés és a szenzomotoros testséma kapcsolatának értelmezése az éntudat kialakulásának fényében. Alkalmazott pszichológia, 12(3—4), 69—86.

  • Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203—216.

  • Stern, R.M., & Higgins, J.D. (1969). Perceived somatic reactions to stress: Sex, age and familial occurrence. Journal of Psychosomatic Research, 13(1), 77—82.

  • Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247—255.

  • von Knorring, L., Monakhov, K., & Perris, C. (1978). Augmenting/reducing: An adaptive switch mechanism to cope with incoming signals in healthy subjects and psychiatric patients. Neuropsychobiology, 4(3), 150—179.

  • Waters, W.F., Cohen, R.A., Bernard, B.A., Buco, S.M., & Dreger, R.M. (1984). An Autonomic Nervous System Response Inventory (ANSRI): Scaling, reliability, and cross-validation. Journal of Behavioral Medicine, 7(3), 315—341.

  • Watson, D., & Clark, L.A. (1984). Negative affectivity: The disposition to experience aversive emotional states. Psychological Bulletin, 96(3), 465—490.

  • Watson, D., Clark, L.A., & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of Personality and Social Psychology, 54(6), 1063—1070.

  • Watson, D., & Pennebaker, J.W. (1989). Health complaints, stress, and distress: Exploring the central role of negative affectivity. Psychological Review, 96(2), 234—254.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2020 4 4 0
Dec 2020 3 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 3 1 1
Mar 2021 3 1 1
Apr 2021 2 0 0
May 2021 0 0 0