View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 1089 Budapest Nagyvárad tér 4.
  • | 2 Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Debrecen
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: Az orvostanhallgatók körében egyre gyakrabban kialakuló kiégésnek fontos társadalomorvostani jelentősége van, mivel negatívan befolyásolhatja mentális jóllétüket és a későbbi betegellátás színvonalát. Ezért a kiégés rizikó- és protektív tényezőinek feltárása fontos kutatási cél. A szülői nevelési bánásmód és számos mentális zavar közötti kapcsolatot sok adat támasztja alá. Az elmélyülést — a kiégés antitézisét — a kiégés egyik protektív tényezőjének tartják. A kiégés prevalenciájáról és lehetséges védő tényezőiről orvostanhallgatók körében kevés adat áll rendelkezésre Magyarországon. Célkitűzés: A kiégés prevalenciájának és az elmélyülés, illetve a pozitív szülői bánásmód lehetséges protektív hatásának a feltárása orvostanhallgatók körében. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőíves felméréssel 292 orvostanhallgató körében. A kiégést a Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Survey, MBI-SS), az elmélyülési képességet az Utrecht Munkába-mélyülés Teszt Hallgatói változata (Utrecht Work Engagement Scale-Student, UWES-S) és a szülői bánásmódot a Parker Szülői Bánásmód Kérdőív (Parker Parental Bonding Instrument, PBI) felhasználásával mértük. A kiégés és az elmélyülés, valamint a szülői bánásmód közötti kapcsolatot korrelációs analízissel és lineáris regresszióelemzéssel tártuk fel. Eredmények: A kiégés előfordulási gyakorisága magyar orvostanhallgatók körében 24,5 és 55,8% között alakult. A kiégés és az elmélyülés egymásnak megfelelő dimenziói (kimerülés vs. éberség, cinizmus vs. elkötelezettség, valamint hatékonyságcsökkenés vs. elmerülés) között szoros, szignifikáns, inverz kapcsolatot találtunk. Az anyai szeretet-törődés hiánya és az alacsony elmélyülés — az alacsony éberség és elkötelezettség — a kiégés hatékonyságcsökkenést mérő dimenziójával, a magas apai túlvédés és az alacsony elmélyülés — az alacsony éberség és elkötelezettség — pedig a kiégés kimerülés- és cinizmus-dimenzióival mutatott szignifikáns kapcsolatot. Következtetés: A magyarországi orvostanhallgatók körében a kiégés prevalenciája magas. Az elmélyülés hiánya (az alacsony éberség és elkötelezettség) és a negatív szülői bánásmód (az anyai szeretet-törődés hiánya és az apai túlvédés) a kiégés prediktorainak tekinthetők. Eredményeink felvetik az elmélyülés és a pozitív szülői bánásmód lehetséges szerepét a kiégés prevenciójában.

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., & Csoboth, Cs. (2006). Kiégés (burnout) szindróma az orvosi hivatásban. Hippocrates, 2, 113—117.

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., & Susánszky, É. (2008). Physician burnout in Hungary: A potential role for work-family conflict. Journal of Health Psychology, 13(7), 847—856.

  • Ádám, Sz., Torzsa, P., Győrffy, Zs., Vörös, K., & Kalabay, L. (2009). Gyakori a magasfokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében. Orvosi Hetilap, 150(7), 317—323.

  • Aktekin, M., Karaman, T., Senol, Y.Y., Erdem, S., Erengin, H., & Akaydin, M. (2001). Anxiety, depression and stressful life events among medical students: A prospective study in Antalya, Turkey. Medical Education, 35, 12—17.

  • Bagdy, E. (1999). Altruizmus, segítő identitás. In J. Kállai, & B. Gál (szerk.), Az első találkozás jelenségvilága a segítő kapcsolatban (10—22). Budapest: Janus/Osiris

  • Balogun, J.A., Helgemoe, S., Pellegrini, E., & Hoeberlein, T. (1995). Test-retest reliability of a psychometric instrument designed to measure physical therapy students’ burnout. Perceptual and Motor Skills, 81, 667—672.

  • Balogun, J.A., Hoberlein-Miller, T.M., Schneider, E., & Katz, J.S. (1996). Academic performance is not a viable determinant of physical therapy students’ burnout. Perceptual and Motor Skills, 83, 21—22.

  • Caplan, R.P. (1994). Stress, anxiety and depression in hospital consultants, general practitioners and senior health service managers. British Medical Journal, 309, 1261—1263.

  • Chew-Graham, C.A., Rogers, A., & Yassin, A. (2003). ’I wouldn’t want it on my CV or their records’: Medical students’ experiences of help-seeking for mental health problems. Medical Education, 37, 873—880.

  • Clark, D.C, & Zeldow, P.B. (1988). Vicissitudes of depressed mood during four years of medical school. Journal of American Medical Association, 260, 2521—2528.

  • Cohen, L. & Holliday, M. (1982). Statistics for the social sciences. London: Harper & Row

  • Cole, M.S., Walter, F., Bedeian, A.G., & O’Boyle, E.H. (2012). Job burnout and employee engagement: A meta-analytic examination of construct proliferation. Journal of Management, 38, 1550—1581.

  • Dahlin, M., Joneborg, N., & Runeson, B. (2005). Stress and depression among medical students: A cross-sectional study. Medical Education, 39, 594—606.

  • Dahlin, M., Joneborg, N., & Runeson, B. (2007). Performance-based self-esteem and burnout in a cross-sectional study of medical students. Medical Teacher, 29, 43—48.

  • Dahlin, ME., & Runeson, B. (2007). Burnout and psychiatric morbidity among medical students entering clinical training: A three-year prospective questionnaire and interview-based study. BMC Medical Education, 7, 6.

  • Duggan, C., Sham, P., Minne, C., Lee, A., & Murray, R. (1998). Quality of parenting and vulnerability to depression: Results from a family study. Psychological Medicine, 28, 185—191.

  • Dyrbye, L.N., Thomas, M.R., Huntington, J.L., Lawson, K.L., Novotny, P.J., Sloan, J.A., et al. (2006). Personal life events and medical school burnout: A multicenter study. Academic Medicine, 81(4), 374—384.

  • Dyrbye, L.N., Thomas, M.R., Massie, F.S., Power, D.V., Eacker, A., Harper, W., et al. (2008). Burnout and suicidal ideation among US medical students. Annals of Internal Medicine, 149, 334—341.

  • Enns, M.W., Cox, B.J., & Clara, I. (2002). Parental bonding and adult psychopathology: Results from the US National Comorbidity Survey. Psychological Medicine, 32, 997—1008.

  • Enns, M.W., Cox, B.J., Sareen, J., & Freeman, P. (2001). Adaptive and maladaptive perfectionism in medical students: A longitudinal investigation. Medical Education, 35, 1034—1042.

  • Escriba-Agüir,V., Martin-Baena, D., & Perez-Hoyos, S. (2006). Psychosocial work environment and burnout among emergency medical and nursing staff. International Archives of Occupational and Environmental Health, 80, 127—133.

  • Facundes, V.L.D., & Ludermir, A.B. (2005). Common mental disorders among health care students. Revista Brasileira de Psiquiatria, 27(3), 194—200.

  • Fekete, S. (1991). Segítő foglalkozásúak kockázatai — Helfer szindróma és a burn-out jelenség. Psychiatria Hungarica, 6(1), 17—29.

  • Firth-Cozens, J. (1998). Individual and organizational predictors of depression in general practitioners. British Journal of General Practice, 48, 1647—1651.

  • Firth-Cozens, J. (2001). Medical student stress. Medical Education, 35, 6—7.

  • Firth-Cozens, J., & Field, D. (1991). Fear of death and strategies for coping with patients’ death among medical trainees. British Journal of Nex York: Medical Psychology, 64, 263—271.

  • Firth-Cozens, J., & Greenhalgh, J. (1997). Doctors’ perceptions of the links between stress and lowered clinical care. Social Science & Medicine, 44, 1017—1022.

  • Freudenberger, H.J. (1974). Staff burnout. Journal of Social Issues, 30, 159—165.

  • Galán, F., Sanmartín, A., Polo, J., & Giner, L. (2011). Burnout risk in medical students in Spain using the Maslach Burnout Inventory-Student Survey. International Archives of Occupational and Environmental Health, 84, 453—459.

  • Garden, A.M. (1991). Relationship between burnout and performance. Psychological Reports, 68, 963—977.

  • Givens, J.L., & Tjia, J. (2002). Depressed medical students’ use of mental health services and barriers to use. Academic Medicine, 77, 918—921.

  • González-Romá, V., Schaufeli, W.B., Bakker, A.B., Lloret, S. (2006). Burnout and work engagement: Independent factors or opposite poles? Journal of Vocational Behavior, 68, 165—174.

  • Grassi, L, & Magnani, K. (2000). Psychiatric morbidity and burnout in the medical profession: An Italian study of general practitioners and hospital physicians. Psychotherapy and Psychosomatics, 69, 329—334.

  • Grotmol, K.S, Ekeberg, O., Finset, A., Gude, T., Moum, T., Vaglum, P., et al. (2010). Parental bonding and self-esteem as predictors of severe depressive symptoms. A 10-year follow-up study of Norwegian physicians. The Journal of Nervous and Mental Disease, 198(1), 22—27.

  • Guthrie, E., Black, D., Bagalkote, H., Shaw, C., Campbell, M., & Creed, F. (1998). Psychological stress and burnout in medical students: A five-year prospective longitudinal study. Journal of the Royal Society of Medicine, 91, 237—243.

  • Guthrie, E., Black, D., Shaw, C., Hamilton, J., Creed, F., & Tomenson, B. (1997). Psychological stress in medical students: A comparison of two very different courses. Stress Medicine, 13, 179—184.

  • Hall, L.A., Peden, A.R., Rayens, M.K., & Beebe, L.H. (2004). Parental bonding: A key factor for mental health of college women. Issues in Mental Health Nursing, 25(3), 277—291.

  • Hazag, A., Major, J., & Ádám, Sz. (2010). A hallgatói kiégés szindróma mérése. A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változatának (MBI-SS) validálása hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(2), 151—168.

  • Hsu, K., & Marshall, V. (1987). Prevalence of depression and distress in a large sample of Canadian residents, interns, and fellows. American Journal of Psychiatry, 144, 151—156.

  • Ishak, W.W., Lederer, S., Mandili, C., Nikravesh, R., Seligman, L., Vasa, M., et al. (2009). Burnout during residency training: A literature review. Journal of Graduate Medical Education, 1, 236—242.

  • Jacobs, S.R., & Dodd, D. (2003). Student burnout as a function of personality, social support, and workload. Journal of College Student Development, 44(3), 291—303.

  • Kovács, M., Kovács, E. (2012). „Veszélyben az orvostanhallgatók?” Hallgatói kiégés és tanulmányok iránt mutatott elkötelezettség. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13, 163—179.

  • Leiter, M.P. (1993). Burnout as a developmental process: Consideration of models. In W.B. Schaufeli, C. Maslach, & T. Marek (Eds.), Professional burnout: Recent developments in theory and research (237—250). Washington: Taylor & Francis

  • Mackinnon, A., Henderson, A.S., & Andrews, G. (1993). Parental “affectionless control” as an antecedent to adult depression: A risk factor refined. Psychological Medicine, 23, 135—141.

  • Margitics, F. & Pauwlik, Zs. (2006). Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal. Magyar Pedagógia, 106(1), 43—62.

  • Martini, S., Arfken, C., Churchill, A., & Balon, R. (2004). Burnout comparison among residents in different medical specialties. Academic Psychiatry, 28, 240—242.

  • Maslach, C. (1982). Burnout: The cost of caring. New Yersey: Prentice Hall Inc.

  • Maslach, C., & Jackson, S.E. (1986). Maslach Burnout Inventory (2nd ed). Palo Alto: Consulting Psychologists Press

  • Maslach, C., & Leiter, M.P. (1997). The truth about burnout: How organizations cause personal stress and what to do about it. San Francisco: Jossey-Bass

  • McCarthy, M.E., Pretty, G.M.H., & Catano, V. (1990). Psychological sense of community and student burnout. Journal of College Student Development, 31(3), 211—216.

  • Meier, S.T., & Schmeck, R.R. (1985). The burned-out college student: A descriptive profile. Journal of College Student Personnel, 25, 63—69.

  • Narita, T., Sato, T., Hirano, S., Gota, M., Sakado, K., & Uehara, T. (2000). Parental child-rearing behaviour as measured by the Parental Bonding Instrument in a Japanese population: Factor structure and relationship to a lifetime history of depression. Journal of Affective Disorders, 57, 229—234.

  • Nowack, K.M., & Hanson, A.L. (1983). The relationship between stress, job performance, and burnout in college student resident assistants. Journal of College Student Personnel, 24, 545—550.

  • Parker, G. (1983). Parental ”affectionless controll” as an antecendent to adult depression. A risk factor delienated. Archives of General Psychiatry, 40, 956—960.

  • Parker, G. (1990). The Parental Bonding Instrument: A decade of research. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 25, 281—282.

  • Parker, G., Tupling, H., & Brown, L.B. (1979). A Parental Bonding Instrument. British Journal of Medical Psychology, 52, 1—10.

  • Patton, G.C., Coffey, C., Posterino, M., Carlin, J.B., & Wolfe, R. (2001). Parental ‘affectionless control’ in adolescent depressive disorder. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 36, 475—480.

  • Peterlini, M., Tiberio, I.F.L.C., Saadeh, A., Pereira, J.C.R., & Martins, M.A. (2002). Anxiety and depression in the first year of medical residency training. Medical Education, 36, 66—72.

  • Prins, J.T., Gazendam-Donofrio, S.M., Tubben, B.J., Van der Heijden, F.M., Van de Wiel, H.B., & Hoekstra-Weebers, J.E. (2007). Burnout in medical residents: A review. Medical Education, 41, 788—800.

  • Radcliffe, C., & Lester, H. (2003). Perceived stress during undergraduate medical training: A qualitative study. Medical Education, 37, 32—38.

  • Rose, D.K., & Rosow, I. (1973). Physicians who kill themselves. Archives of General Psychiatry, 29, 800—805.

  • Rosvold, E.O., & Bjertness, E. (2002). Illness behaviour among Norwegian physicians. Scandinavian Journal of Public Health, 30, 125—132.

  • Santen, S.A., Holt, D.B., Kemp, J.D., & Hemphill, R.R. (2010). Burnout in medical students: Examining the prevalence and associated factors. Southern Medical Journal, 103(8), 758—763.

  • Shanafelt, T.D., Balch, C.M., Bechamps, G.J., Russell, T., Dyrbye, L., Satele, D., et al. (2009). Burnout and career satisfaction among American surgeons. Annals of Surgery, 250, 463—471.

  • Schanafelt, T.D., Sloan, A.J., & Habermann, T.A. (2003). The well-being of physicians. American Journal of Medicine, 114, 513—519.

  • Schaufeli, W., & Bakker, A. (2003). Utrecht Work Engagement Scale: Preliminary manual. Utrecht: Utrecht University

  • Schaufeli, W.B., Martínez, I.M., Marques Pinto, A., Salanova, M., & Bakker, A.B. (2002a). Burnout and engagement in university students: A cross-national study. Journal of Cross-Cultural Psychology, 33(5), 464—481.

  • Schaufeli, W.B., Salanova, M., González-Romá, V., & Bakker, A.B. (2002b). The measurement of engagement and burnout: A two sample confirmatory factor analytic approach. Journal of Happiness Studies, 3, 71—92.

  • Seligman, M.E.P., & Csikszentmihalyi, M. (2000). Positive psychology: An introduction. American Psychologist, 55, 5—14.

  • Soler, J.K., Yaman, H., Esteva, M., Dobbs, F., Asenova, R.S., Katic, M., et al. (2008). Burnout in European family doctors: The EGPRN study. Family Practice, 25, 245—265.

  • Stewart, S.M., Lam, T.H., Betson, C.L., Wong, C.M., & Wong, A.M.P. (1999). A prospective analysis of stress and academic performance in the first two years of medical school. Medical Education, 33, 243—250.

  • Thomas, N.K. (2004). Residents’ burnout. Journal of American Medical Association, 292, 2880—2889.

  • Tjia, J., Givens, J.L., & Shea, J.A. (2005). Factors associated with undertreatment of medical student depression. Journal of American College Health, 53(5), 219—224.

  • Tomcsányi, T., Fodor, L., & Kónya, O. (1990). Altruizmus, segítő szindróma, érett segítői identitás. Psychiatria Hungarica, 5(3), 213—222.

  • Tóth, I., & Gervai, J. (1999). Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): a Parental Bonding Instrument (PBI) magyar változata. Magyar Pszichológiai Szemle, 54, 551—566.

  • Tyssen, R., Vaglum, P., Gronvold, N.T., & Ekeberg, O. (2000). The impact of job stress and working conditions on mental health problems among junior house officers. A nationwide Norwegian prospective cohort study. Medical Education, 34, 374—384.

  • Tyssen, R., Vaglum, P., Gronvold, N.T., & Ekeberg, O. (2001a). Suicidal ideation among medical students and young physicians: A nationwide and prospective study of prevalence and predictors. Journal of Affective Disorders, 64, 69—79.

  • Tyssen, R., Vaglum, P., Gronvold, N.T., & Ekeberg, O. (2001b). Factors in medical school that predict postgraduate mental health problems in need of treatment. A nationwide and longitudinal study. Medical Education, 35, 110—120.

  • Vaez, M. (2004). Health and quality of life during years at university. Studies on their development and determinants. Dissertation. Stockholm: Department of Public Health Sciences, Karolinska Institutet

  • Wallin, U., & Runeson, B. (2003). Attitudes towards suicide and suicidal patients among medical students. European Psychiatry, 18, 329—333.

  • Willcock, S.M., Daly, M.D., Tennant, C.C., & Allard, B.J. (2004). Burnout and psychiatric morbidity in new medical graduates. Medical Journal of Australia, 181, 357—360.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 10 1 1
Mar 2021 5 1 1
Apr 2021 8 4 4
May 2021 12 4 6
Jun 2021 1 1 1
Jul 2021 1 1 1
Aug 2021 0 0 0