View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Debrecen
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Az excesszív alkoholfogyasztás kiemelten fontos népegészségügyi és szociális probléma, amely nemcsak a felnőtt korosztály esetében jelentős, hanem elterjedt jelenség a fiatalok körében is. A serdülőkori alkoholfogyasztás hátterében egy igen komplex rendszer húzódik meg, azonban a különböző társas és családi hatások, a szociális motivációk különösen nagy hangsúlyt kapnak ebben. Jelen tanulmányunkban azokra a szociális és társas hatásokra fókuszálunk, amelyek befolyásolhatják a serdülők alkoholfogyasztását. Kutatásunkat Makón és a környező kistérség falvaiban végeztük, az ott működő összes általános és középiskola bevonásával 2010 tavaszán. A mintánk így teljesen tükrözi egy alföldi kisváros és falusi kistérségének serdülőkorú populációját. A felmérést önkitöltős kérdőívek segítségével végeztük, teljes anonimitást biztosítva a résztvevők számára. A minta tervezett elemszáma 2394 fő volt, a végső elemszám 2072 fő. A felmérésben 7—12. évfolyamon tanuló diákok vettek részt. Az adatok feldolgozásához a leíró statisztikai módszereken túl többváltozós lineáris regresszióanalízist alkalmaztunk. Eredményeink szerint a szocioökonómiai státusz enyhe, negatív összefüggést mutat az alkoholfogyasztás havi prevalenciájával; a szülők iskolai végzettségét tekintve az édesanyák esetében mutatható ki szignifikáns, pozitív, de igen gyenge összefüggés. A legjobb barátok alkoholfogyasztása fontos pozitív prediktora a serdülők alkoholfogyasztásának; ugyanúgy, mint a barátok pozitív vélekedése az alkoholról és a szerfogyasztással kapcsolatos pozitív szociális motivációk. Látható, hogy az egyes addiktív potenciálú szerek, mint az alkohol alkalmazása mögött olyan soktényezős rendszer húzódik meg, amely komplex megoldásokat és beavatkozásokat követel. A stratégia kialakítása során az egészségfejlesztési és prevenciós programok esetében pedig célszerű felmérni a célcsoportot, feltérképezni a szerfogyasztói státuszt, a különböző társas és szociális hatásokat, motivációkat, amelyek lehetővé teszik a célzott prevenciós programok kialakítását, azaz a probléma hatékonyabb megoldását.

  • Ádány, R. (szerk., 2003). A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Budapest: Medicina Kiadó

  • Balázs, Á., Molnár, Á., Bárdos, H., & Ádány, R. (2009). Health impact assessment of quality wine production in Hungary. Health Promotion International, 24, 383—393.

  • Balázs, M.Á., Pikó, B., & Page, R.M. (2010). Veszélyeztetett serdülőkori szubpopulációk? Bejáró, kollégista, és a lakóhelyükön iskolába járó diákok dohányzásbeli különbségei. Népegészségügy, 88(3), 222—232.

  • Barnes, G.M., Farrell, M.P., & Banerjee, S. (1994). Family influences on alcohol and other problem behaviors among black and white adolescents in a general population sample. Journal of Research on Adolescence, 4, 183—201.

  • Beal, A.C., Ausiello, J., & Perrin, J.M. (2001). Social influences on health-risk behaviors among minority middle school students. Journal of Adolescent Health, 28(6), 474—480.

  • Blaxter, M. (1990). Health and lifestyles. London: Routledge

  • Cayotte, E., & Buchow, H. (2009): Population and social conditions. Who dies of what in Europe before the age of 65. Letöltve: 2012. 03. 05-én: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-09-067/EN/KS-SF-09-067-EN.PDF

  • Chassin, L., Presson, C.C., Rose, J.S., & Shermann, S.J. (1996). The natural history of cigarette smoking from adolescence to adulthood: Demographic predictors of continuity and change. Health Psychology, 15(6), 478—484.

  • Chuang, Y.C., Ennett, S.T., Bauman, K.E., & Forshee, V.A. (2005). Neighbourhood influ­ences on adolescent cigaretta and alcohol use: Mediating effects through parent and peer behaviors. Journal of Health and Social Behavior, 46(2), 187—204.

  • Colsman, M., & Wulfert, E. (2002). Conflict resolution style as an indicator of adolescents’ substance use and other problem behaviors. Addictive Behaviors, 27, 633—648.

  • Crosnoe, R. (2000). Friendships in childhood and adolescence: The life course and new directions. Social Psychology Quarterly, 63, 377—391.

  • Crowley, J.E. (1991). Educational status and drinking patterns: How representative are college students? Journal of Studies on Alcohol, 52, 10—16.

  • Csizmadia, P., & Várnai, D. (2003). Dohányzás és alkoholfogyasztás. In A. Aszmann (szerk.), Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (49—60). Budapest: Országos Gyermekegészségügyi Intézet

  • den Exter Blokland, E.A., Engels, R.C., Hale, W.W., Meeus, W., & Willemsen, M.C. (2004). Lifetime parental smoking history and cessation and early adolescent smoking behav­ior. Preventive Medicine, 38(3), 359—368.

  • Denney, J.T., Rogers, R.G., Hummer, R.A., & Pampel, F.C. (2004). Education inequality in mortality: The age and gender specific mediating effects of cigarette smoking. Social Science Research, 39(4), 662—673.

  • Ellickson, P.L., & Hays, R.D. (1991). Antecedents of drinking among young adolescents with different alcohol use histories. Journal of Studies on Alcohol, 52, 398—408.

  • Galambos, N.L., & Maggs, J.L. (1991). Out-of-school care of young adolescents and self-reported behavior. Developmental Psychology, 27, 644—655.

  • Gerrard, M., Gibbons, F.X., Benthin, A.C., & Hessling, R.M. (1996). A longitudinal study of the reciprocal nature of risk behaviors and cognitions in adolescents: What you do shapes what you think, and vice versa. Health Psychology, 15, 344—354.

  • Gerrard, M., Gibbons, F.X., Zhao, L., Russel, D.W., & Reis-Bergan, M. (1999). The effect of peers’ alcohol consumption on parental influence: A cognitive mediational model. Journal of Studies on Alcohol, S13, 32—44.

  • Hawkins, J., Catalano, R., & Miller, J. (1992). Risk and protective factors for alcohol and other drug problems in adolescence and early adulthood: Implications for substance abuse problems. Psychological Bulletine, 112, 64—105.

  • Hibell, B., Andersson, B., Bjarnasson, T., Ahlström, S., Balakivera, O., Kokkevi, A., et al. (Eds., 2004). The ESPAD report 2003. Alcohol and other drug use among students in 35 European countries. Stockholm: The Swedish Council for Information on Alcohol and Other Drugs (CAN) and The Pompidou Group at the Council of Europe

  • Hingson, R.W., Heeren, T., & Winter, M.R. (2006). Age at drinking onset and alcohol dependence. Archives of Pediatrics & Adolescence Medicine, 160, 739—746.

  • Humensky, J.I. (2010). Are adolescents with high socioeconomic status more likely to engage in alcohol and illicit drug use in early adulthood? Substance Abuse Treatment, Prevention, and Policy, 5, 19.

  • Hussong, A.M. (2002). Differentiating peer context and risk for adolescent substance use. Journal of Youth and Adolescence, 31, 207—220.

  • Kann, L. (2001). The Youth Risk Behavior Surveillance System: Measuring health-risk behaviors. American Journal of Health Behavior, 25, 272—277.

  • Kuntsche, E., Kuntsche, S., Knibbe, R., Simons-Morton, B., Farhat, T., Hublet, A., et al. (2011). Cultural and gender convergence in adolescent drunkenness. Evidence from 23 European and North American countries. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine, 165, 152—158.

  • Li, C., Pentz, M.A., & Chou, C.P. (2002). Parental substance use as a modifier of adolescent substance use risk. Addiction, 97, 1537—1550.

  • Mares, S.H.W., van der Vorst, H., Engels, R.C.M.E., & Lichtwarck-Aschoff, A. (2011). Parental alcohol use, alcohol-related problems, and alcohol-specific attitudes, alcohol-specific communication, and adolescent excessive alcohol use and alcohol-related problems: An indirect path model. Addictive Behaviors, 36, 209—216.

  • Milam, J.E., Sussman, S., Ritt-Olson, A., & Dent, C.W. (2000). Perceived invulnerability and cigarette smoking among adolescents. Addictive Behaviors, 25, 71—80.

  • Moody, J., & White, D.R. (2003). Structural cohesion and embeddedness: A concept of social groups. American Sociological Review, 68, 103—127.

  • Morello, P., Duggan, A., Adger, H., Anthony, J.C., & Joffe, A. (2001). Tobacco use among high school students in Buenos Aires, Argentina. American Journal of Public Health, 91(2), 219—224.

  • Németh, Zs., Urbán, R., Kuntsche, E., San Pedro, E.M., Roales-Nieto, J.G., Farkas, J., et al. (2011). Drinking motives among Spanish and Hungarian young adults: A cross-national study. Alcohol & Alcoholism, 46, 261—269.

  • Perry, C.L., Kelder, S.H., & Komro, K.A. (1993). The social world of adolescents: Family, peers, schools and the community. In S.G. Millstein, A.C. Petersen, & E.O. Nightingale (Eds.), Promoting the health of adolescents: New directions for the twenty-first century (73—96). New York: Oxford University Press

  • Pikó, B. (2000). Nyertesekből vesztesek? Veszélyeztetett ifjúság a posztszocialista társadalomban. Társadalomkutatás, 3—4, 183—196.

  • Pikó, B. (2001a). A demokrácia, a diktatúra és a posztszocializmus társadalomlélektana. Valóság, 43, 12—21.

  • Pikó, B. (2001b). Smoking in adolescence: Do attitudes matter? Addictive Behaviors, 26, 201—217.

  • Pikó, B. (2002a). Az alkoholfogyasztás és alkoholizmus szociológiája. In B. Pikó (szerk.), A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban (129—140). Szeged: JatePress

  • Pikó, B. (2002b): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartásaa társas támogatás tükrében. Budapest: Osiris Kiadó

  • Pikó, B. (2002c). Egészségtudatosság serdülőkorban. Középiskolások kockázati magatartásának és kockázatészlelésének egészségpszichológiai elemzése. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • Pikó, B. (2004). Csoporthatások a serdülők identitásformálódásában, kapcsolati struktúrájában és egészségmagatartásában. Pszichoterápia, 13, 16—22.

  • Pikó, B., & Fitzpatrick, K.M. (2001). Does class matter? SES and psychosocial health among Hungarian adolescents. Social Science & Medcine, 53, 817—830.

  • Pikó, B., & Fitzpatrick, K.M. (2007). Socioeconomic status, psychosocial health and health behaviors among Hungarian adolescents. European Journal of Public Health, 17, 353—360.

  • Poelen, E.P., Scholte, R.H.J., Engels, R.C.M.E., Boomsma, D.I., & Willemsen, G. (2005). Prevalence and trends of alcohol use and misuse among adolescents and young adults in The Netherlands from 1993 to 2000. Drug and Alcohol Dependence, 79, 413—421.

  • Primack, B.A., Switzer, G.E., & Dalton, M.A. (2007). Improving measurement of normative beliefs involving smoking among adolescents. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine, 161, 434—439.

  • Puddey, I.B., Rakic, V., Dimmitt, S.B., & Beilin, L.J. (1999). Influence of pattern of drinking on cardiovascular disease and cardiovascular risk factors — a review. Addiction, 94, 649—663.

  • Rehm, J., Sulkowska, U., Man’czuk, M., Boffetta, P., Powles, J., Popova, S., et al. (2007). Alcohol accounts for a high proportion of premature mortality in Central and Eastern Europe. International Journal of Epidemiology, 36, 458—467.

  • Riterman, M.L., Fernald, L.C., Ozer, E.J., Adler, N.E., Gutierrez, J.P., & Syme, S.L. (2009). Objective and subjective social class gradients for substance use among Mexican adolescents. Social Science & Medicine, 68, 1843—1851.

  • Starfield, B., Riley, A.W., Witt, W.P., & Robertson, J. (2002). Social class gradients in health during adolescence. Journal of Epidemiology & Community Health, 56, 354—361.

  • Stevens, F.C.J., Diederiks, J.P.M., Lüschen, G., & Van der Zee, J. (1995). Health life-styles, health concern and social position in Germany and The Netherlands. European Journal of Public Health, 5, 46—49.

  • Townsend, P., Davidson, N., & Whitehead, M. (1988). Inequalities in health. London: Penguin Books

  • Townsend, P., Phillimore, P., & Beattie, A. (1988). Health and deprivation. London: Croom Helm

  • Tuinstra, J., Groothoff, J.W., van den Heuvel, W.J., & Post, D. (1998). Socio-economic differences in health risk behavior in adolescence: Do they exist? Social Science & Medicine, 47(1), 67—74.

  • Urberg, K.A, Degirmencioglu, S.M., & Pilgram, C. (1997). Close friend and group influ­ence on adolescent cigarette smoking and alcohol use. Developmental Psychology, 33, 834—844.

  • Wall, A.-M., Thrussell, C., & Lalonde, R. (2003). Do alcohol expectancies become intoxi­cat­ed outcomes? A test of social-learning theory in a naturalistic bar setting. Addictive Behaviors, 28, 1271—1283.

  • West, P., & Sweeting, H. (2003). Fifteen, female and stressed: Changing patterns of psychological distress over time. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 44, 399—411.

  • Wills, T.A., Piko, B.F., & Walker, C. (2007). Motives for smoking and drinking: Gender and country differences in samples of Hungarian and US high school students. Addictive Behaviors, 32, 2087—2098.

  • Wills, T.A., Sandy, J.M., Shinar, O., & Yaeger, A. (1999). Contributions of positive and negative affect to adolescent substance use: Test of bidimensional model in a longitudinal study. Psychology of Addictive Behaviors, 13, 327—338.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 1 0 0
May 2021 3 0 0
Jun 2021 2 0 0
Jul 2021 0 0 0
Aug 2021 9 0 0
Sep 2021 3 0 0
Oct 2021 0 0 0