View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Debrecen
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Az excesszív alkoholfogyasztás kiemelten fontos népegészségügyi és szociális probléma, amely nemcsak a felnőtt korosztály esetében jelentős, hanem elterjedt jelenség a fiatalok körében is. A serdülőkori alkoholfogyasztás hátterében egy igen komplex rendszer húzódik meg, azonban a különböző társas és családi hatások, a szociális motivációk különösen nagy hangsúlyt kapnak ebben. Jelen tanulmányunkban azokra a szociális és társas hatásokra fókuszálunk, amelyek befolyásolhatják a serdülők alkoholfogyasztását. Kutatásunkat Makón és a környező kistérség falvaiban végeztük, az ott működő összes általános és középiskola bevonásával 2010 tavaszán. A mintánk így teljesen tükrözi egy alföldi kisváros és falusi kistérségének serdülőkorú populációját. A felmérést önkitöltős kérdőívek segítségével végeztük, teljes anonimitást biztosítva a résztvevők számára. A minta tervezett elemszáma 2394 fő volt, a végső elemszám 2072 fő. A felmérésben 7—12. évfolyamon tanuló diákok vettek részt. Az adatok feldolgozásához a leíró statisztikai módszereken túl többváltozós lineáris regresszióanalízist alkalmaztunk. Eredményeink szerint a szocioökonómiai státusz enyhe, negatív összefüggést mutat az alkoholfogyasztás havi prevalenciájával; a szülők iskolai végzettségét tekintve az édesanyák esetében mutatható ki szignifikáns, pozitív, de igen gyenge összefüggés. A legjobb barátok alkoholfogyasztása fontos pozitív prediktora a serdülők alkoholfogyasztásának; ugyanúgy, mint a barátok pozitív vélekedése az alkoholról és a szerfogyasztással kapcsolatos pozitív szociális motivációk. Látható, hogy az egyes addiktív potenciálú szerek, mint az alkohol alkalmazása mögött olyan soktényezős rendszer húzódik meg, amely komplex megoldásokat és beavatkozásokat követel. A stratégia kialakítása során az egészségfejlesztési és prevenciós programok esetében pedig célszerű felmérni a célcsoportot, feltérképezni a szerfogyasztói státuszt, a különböző társas és szociális hatásokat, motivációkat, amelyek lehetővé teszik a célzott prevenciós programok kialakítását, azaz a probléma hatékonyabb megoldását.

  • Ádány, R. (szerk., 2003). A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Budapest: Medicina Kiadó

  • Balázs, Á., Molnár, Á., Bárdos, H., & Ádány, R. (2009). Health impact assessment of quality wine production in Hungary. Health Promotion International, 24, 383—393.

  • Balázs, M.Á., Pikó, B., & Page, R.M. (2010). Veszélyeztetett serdülőkori szubpopulációk? Bejáró, kollégista, és a lakóhelyükön iskolába járó diákok dohányzásbeli különbségei. Népegészségügy, 88(3), 222—232.

  • Barnes, G.M., Farrell, M.P., & Banerjee, S. (1994). Family influences on alcohol and other problem behaviors among black and white adolescents in a general population sample. Journal of Research on Adolescence, 4, 183—201.

  • Beal, A.C., Ausiello, J., & Perrin, J.M. (2001). Social influences on health-risk behaviors among minority middle school students. Journal of Adolescent Health, 28(6), 474—480.

  • Blaxter, M. (1990). Health and lifestyles. London: Routledge

  • Cayotte, E., & Buchow, H. (2009): Population and social conditions. Who dies of what in Europe before the age of 65. Letöltve: 2012. 03. 05-én: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-09-067/EN/KS-SF-09-067-EN.PDF

  • Chassin, L., Presson, C.C., Rose, J.S., & Shermann, S.J. (1996). The natural history of cigarette smoking from adolescence to adulthood: Demographic predictors of continuity and change. Health Psychology, 15(6), 478—484.

  • Chuang, Y.C., Ennett, S.T., Bauman, K.E., & Forshee, V.A. (2005). Neighbourhood influ­ences on adolescent cigaretta and alcohol use: Mediating effects through parent and peer behaviors. Journal of Health and Social Behavior, 46(2), 187—204.

  • Colsman, M., & Wulfert, E. (2002). Conflict resolution style as an indicator of adolescents’ substance use and other problem behaviors. Addictive Behaviors, 27, 633—648.

  • Crosnoe, R. (2000). Friendships in childhood and adolescence: The life course and new directions. Social Psychology Quarterly, 63, 377—391.

  • Crowley, J.E. (1991). Educational status and drinking patterns: How representative are college students? Journal of Studies on Alcohol, 52, 10—16.

  • Csizmadia, P., & Várnai, D. (2003). Dohányzás és alkoholfogyasztás. In A. Aszmann (szerk.), Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (49—60). Budapest: Országos Gyermekegészségügyi Intézet

  • den Exter Blokland, E.A., Engels, R.C., Hale, W.W., Meeus, W., & Willemsen, M.C. (2004). Lifetime parental smoking history and cessation and early adolescent smoking behav­ior. Preventive Medicine, 38(3), 359—368.

  • Denney, J.T., Rogers, R.G., Hummer, R.A., & Pampel, F.C. (2004). Education inequality in mortality: The age and gender specific mediating effects of cigarette smoking. Social Science Research, 39(4), 662—673.

  • Ellickson, P.L., & Hays, R.D. (1991). Antecedents of drinking among young adolescents with different alcohol use histories. Journal of Studies on Alcohol, 52, 398—408.

  • Galambos, N.L., & Maggs, J.L. (1991). Out-of-school care of young adolescents and self-reported behavior. Developmental Psychology, 27, 644—655.

  • Gerrard, M., Gibbons, F.X., Benthin, A.C., & Hessling, R.M. (1996). A longitudinal study of the reciprocal nature of risk behaviors and cognitions in adolescents: What you do shapes what you think, and vice versa. Health Psychology, 15, 344—354.

  • Gerrard, M., Gibbons, F.X., Zhao, L., Russel, D.W., & Reis-Bergan, M. (1999). The effect of peers’ alcohol consumption on parental influence: A cognitive mediational model. Journal of Studies on Alcohol, S13, 32—44.

  • Hawkins, J., Catalano, R., & Miller, J. (1992). Risk and protective factors for alcohol and other drug problems in adolescence and early adulthood: Implications for substance abuse problems. Psychological Bulletine, 112, 64—105.

  • Hibell, B., Andersson, B., Bjarnasson, T., Ahlström, S., Balakivera, O., Kokkevi, A., et al. (Eds., 2004). The ESPAD report 2003. Alcohol and other drug use among students in 35 European countries. Stockholm: The Swedish Council for Information on Alcohol and Other Drugs (CAN) and The Pompidou Group at the Council of Europe

  • Hingson, R.W., Heeren, T., & Winter, M.R. (2006). Age at drinking onset and alcohol dependence. Archives of Pediatrics & Adolescence Medicine, 160, 739—746.

  • Humensky, J.I. (2010). Are adolescents with high socioeconomic status more likely to engage in alcohol and illicit drug use in early adulthood? Substance Abuse Treatment, Prevention, and Policy, 5, 19.

  • Hussong, A.M. (2002). Differentiating peer context and risk for adolescent substance use. Journal of Youth and Adolescence, 31, 207—220.

  • Kann, L. (2001). The Youth Risk Behavior Surveillance System: Measuring health-risk behaviors. American Journal of Health Behavior, 25, 272—277.

  • Kuntsche, E., Kuntsche, S., Knibbe, R., Simons-Morton, B., Farhat, T., Hublet, A., et al. (2011). Cultural and gender convergence in adolescent drunkenness. Evidence from 23 European and North American countries. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine, 165, 152—158.

  • Li, C., Pentz, M.A., & Chou, C.P. (2002). Parental substance use as a modifier of adolescent substance use risk. Addiction, 97, 1537—1550.

  • Mares, S.H.W., van der Vorst, H., Engels, R.C.M.E., & Lichtwarck-Aschoff, A. (2011). Parental alcohol use, alcohol-related problems, and alcohol-specific attitudes, alcohol-specific communication, and adolescent excessive alcohol use and alcohol-related problems: An indirect path model. Addictive Behaviors, 36, 209—216.

  • Milam, J.E., Sussman, S., Ritt-Olson, A., & Dent, C.W. (2000). Perceived invulnerability and cigarette smoking among adolescents. Addictive Behaviors, 25, 71—80.

  • Moody, J., & White, D.R. (2003). Structural cohesion and embeddedness: A concept of social groups. American Sociological Review, 68, 103—127.

  • Morello, P., Duggan, A., Adger, H., Anthony, J.C., & Joffe, A. (2001). Tobacco use among high school students in Buenos Aires, Argentina. American Journal of Public Health, 91(2), 219—224.

  • Németh, Zs., Urbán, R., Kuntsche, E., San Pedro, E.M., Roales-Nieto, J.G., Farkas, J., et al. (2011). Drinking motives among Spanish and Hungarian young adults: A cross-national study. Alcohol & Alcoholism, 46, 261—269.

  • Perry, C.L., Kelder, S.H., & Komro, K.A. (1993). The social world of adolescents: Family, peers, schools and the community. In S.G. Millstein, A.C. Petersen, & E.O. Nightingale (Eds.), Promoting the health of adolescents: New directions for the twenty-first century (73—96). New York: Oxford University Press

  • Pikó, B. (2000). Nyertesekből vesztesek? Veszélyeztetett ifjúság a posztszocialista társadalomban. Társadalomkutatás, 3—4, 183—196.

  • Pikó, B. (2001a). A demokrácia, a diktatúra és a posztszocializmus társadalomlélektana. Valóság, 43, 12—21.

  • Pikó, B. (2001b). Smoking in adolescence: Do attitudes matter? Addictive Behaviors, 26, 201—217.

  • Pikó, B. (2002a). Az alkoholfogyasztás és alkoholizmus szociológiája. In B. Pikó (szerk.), A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban (129—140). Szeged: JatePress

  • Pikó, B. (2002b): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartásaa társas támogatás tükrében. Budapest: Osiris Kiadó

  • Pikó, B. (2002c). Egészségtudatosság serdülőkorban. Középiskolások kockázati magatartásának és kockázatészlelésének egészségpszichológiai elemzése. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • Pikó, B. (2004). Csoporthatások a serdülők identitásformálódásában, kapcsolati struktúrájában és egészségmagatartásában. Pszichoterápia, 13, 16—22.

  • Pikó, B., & Fitzpatrick, K.M. (2001). Does class matter? SES and psychosocial health among Hungarian adolescents. Social Science & Medcine, 53, 817—830.

  • Pikó, B., & Fitzpatrick, K.M. (2007). Socioeconomic status, psychosocial health and health behaviors among Hungarian adolescents. European Journal of Public Health, 17, 353—360.

  • Poelen, E.P., Scholte, R.H.J., Engels, R.C.M.E., Boomsma, D.I., & Willemsen, G. (2005). Prevalence and trends of alcohol use and misuse among adolescents and young adults in The Netherlands from 1993 to 2000. Drug and Alcohol Dependence, 79, 413—421.

  • Primack, B.A., Switzer, G.E., & Dalton, M.A. (2007). Improving measurement of normative beliefs involving smoking among adolescents. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine, 161, 434—439.

  • Puddey, I.B., Rakic, V., Dimmitt, S.B., & Beilin, L.J. (1999). Influence of pattern of drinking on cardiovascular disease and cardiovascular risk factors — a review. Addiction, 94, 649—663.

  • Rehm, J., Sulkowska, U., Man’czuk, M., Boffetta, P., Powles, J., Popova, S., et al. (2007). Alcohol accounts for a high proportion of premature mortality in Central and Eastern Europe. International Journal of Epidemiology, 36, 458—467.

  • Riterman, M.L., Fernald, L.C., Ozer, E.J., Adler, N.E., Gutierrez, J.P., & Syme, S.L. (2009). Objective and subjective social class gradients for substance use among Mexican adolescents. Social Science & Medicine, 68, 1843—1851.

  • Starfield, B., Riley, A.W., Witt, W.P., & Robertson, J. (2002). Social class gradients in health during adolescence. Journal of Epidemiology & Community Health, 56, 354—361.

  • Stevens, F.C.J., Diederiks, J.P.M., Lüschen, G., & Van der Zee, J. (1995). Health life-styles, health concern and social position in Germany and The Netherlands. European Journal of Public Health, 5, 46—49.

  • Townsend, P., Davidson, N., & Whitehead, M. (1988). Inequalities in health. London: Penguin Books

  • Townsend, P., Phillimore, P., & Beattie, A. (1988). Health and deprivation. London: Croom Helm

  • Tuinstra, J., Groothoff, J.W., van den Heuvel, W.J., & Post, D. (1998). Socio-economic differences in health risk behavior in adolescence: Do they exist? Social Science & Medicine, 47(1), 67—74.

  • Urberg, K.A, Degirmencioglu, S.M., & Pilgram, C. (1997). Close friend and group influ­ence on adolescent cigarette smoking and alcohol use. Developmental Psychology, 33, 834—844.

  • Wall, A.-M., Thrussell, C., & Lalonde, R. (2003). Do alcohol expectancies become intoxi­cat­ed outcomes? A test of social-learning theory in a naturalistic bar setting. Addictive Behaviors, 28, 1271—1283.

  • West, P., & Sweeting, H. (2003). Fifteen, female and stressed: Changing patterns of psychological distress over time. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 44, 399—411.

  • Wills, T.A., Piko, B.F., & Walker, C. (2007). Motives for smoking and drinking: Gender and country differences in samples of Hungarian and US high school students. Addictive Behaviors, 32, 2087—2098.

  • Wills, T.A., Sandy, J.M., Shinar, O., & Yaeger, A. (1999). Contributions of positive and negative affect to adolescent substance use: Test of bidimensional model in a longitudinal study. Psychology of Addictive Behaviors, 13, 327—338.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 4 0 0
Feb 2021 2 0 0
Mar 2021 4 0 0
Apr 2021 1 0 0
May 2021 3 0 0
Jun 2021 2 0 0
Jul 2021 0 0 0