Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 14: Issue 2
Early adolescent coping styles as predictor variables of health risk and health protective behaviors
Authors: Csaba Hamvai 1 and Bettina Pikó 1
View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézet 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
DOI:
https://doi.org/10.1556/mental.14.2013.2.2
Page Count:
115–137
Publication Date:
01 Jun 2013
Online Publication Date:
17 May 2013
Article Category:
Research Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $116.00

A serdülők által használt megküzdési (coping-) stratégiák speciális módon kapcsolódnak az egészség-magatartásokhoz. A fiatalokat egyre több újszerű, normatív stresszor éri, és ezeket adaptív és diszfunkcionális coping-stratégiával egyaránt megkísérlik kezelni. Általánosságban a megközelítő coping tekinthető adaptívnak, amely a stresszor felé orientálja az egyént. Ezzel ellentétben az elkerülő coping, amely a stresszortól távolítja az egyént, általában diszfunkcionális copingnak fogható fel. A megküzdési stratégiák harmadik típusa a társas támogatás, amely mind adaptív, mind diszfunkcionális is lehet. A jelen tanulmányban a coping-stílusok és az egészség-magatartások közötti összefüggésekkel kapcsolatos hipotéziseket elemeztünk stepwise módszerű lineáris regresszióanalízissel egy 236 fős, 7—8. osztályos általános iskolás diákokból álló mintán. A hipotézisekkel összhangban a megközelítő, problémafókuszú coping-módok az egészségvédő viselkedéseknek pozitív, az egészségkockázati viselkedéseknek pedig negatív prediktorai voltak. Az elkerülő megküzdési módok viszont az egészségkockázati viselkedések pozitív és az egészségprotektív viselkedések negatív magyarázó változói voltak. A társas támogatással kapcsolatos megküzdési módok (főként a barátkozás) pedig mind az egészségkockázati, mind az egészségvédő magatartások pozitív magyarázó változóinak bizonyultak. Az eredményeket a gyakorlati megfontolásoknak megfelelően tárgyaljuk, kiemelve a kortárshatások szerepét.

  • Alexander, C., Piazza, M., Mekos, D., & Valente, T. (2001). Peers, schools, and adolescent cigarette smoking. Journal of Adolescent Health, 29, 22—30.

  • Araújo-Soares, V., McIntyre, T., & Sniehotta, F.F. (2009). Predicting changes in physical activity among adolescents: The role of self-efficacy, intention, action planning and coping planning. Health Education Research, 24, 128—139.

  • Ben-Zur, H., & Reshef-Kfir, Y. (2003). Risk taking and coping strategies among Israeli adolescents. Journal of Adolescence, 26, 255—265.

  • Bindu, R., Sharma, M.K., Suman, L.N., & Marimuthu, P. (2011). Stress and coping behaviors among smokers. Asian Journal of Psychiatry, 4, 134—138.

  • Catanzaro, S.J., & Laurent, J. (2004). Perceived family support, negative mood regulation expectancies, coping, and adolescent alcohol use: Evidence of mediation and moderation effects. Addictive Behaviors, 29, 1779—1797.

  • Compas, B.E., Connor-Smith, K., Saltzman, H., Thomsen, A.H., & Wadsworth, M.E. (2001). Coping with stress during childhood and adolescence: Problems, progress, and potential in theory and research. Psychological Bulletin, 127, 87—127.

  • Cotton, S., Zebracki, K., Rosenthal, S.L, Tsevat, J., & Drotar, D. (2006). Religion/spirituality and adolescent health outcomes: A review. Journal of Adolescent Health, 38, 472—480.

  • D’Anastasi, T., & Frydenberg, E. (2005). Ethnicity and coping: What young people do and what young people learn. Australian Journal of Guidance & Counselling, 15, 43—59.

  • Dutton, G.R., Napolitano, M.A., Witeley, J.A., & Marcus, B.H. (2008): Is physical activity a gateway behavior for diet? Findings from a physical activity trial. Preventive Medicine, 46, 216—221.

  • Elekes, Zs. (2007). Kutatási beszámoló az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról. Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei. Letöltve: 2012. 10. 01-jén: http://real.mtak.hu/2054/1/60709_ZJ1.pdf

  • Engels, R.C.M.E., Scholte, R.H.J., van Lieshout, C.F.M, de Kemp, R., & Overbeek, G. (2006). Peer group reputation and smoking and alcohol consumption in early adolescence. Addictive Behaviors, 31, 440—449.

  • Ferrari, L, Nota, L., Soresi, S., & Frydenberg, E. (2007). The best of coping. Improving coping strategies in Italian adolescents. In S.G. Gates (Ed.), Emerging thought and research on student, teacher, and administrator stress and coping (49—75). Charlotte: Information Age Publishing

  • Frydenberg, E. (1997). Adolescent coping. Theoretical and research perspectives. London, New York: Routledge

  • Frydenberg, E. (2008). Adolescent coping. Advances in theory, research, and practice. Hove: Routledge

  • Frydenberg, E., & Lewis, R. (1993). Manual: The Adolescent Coping Scale. Melbourne: Australian Council for Educational Research

  • Halmai, R., & Németh, Á. (2011). Fizikai aktvitás és szabadidős tevékenységek. In Á. Németh, & A. Költő (szerk.), Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés (26—35). Budapest: Országos Egészségügyi Intézet

  • Hampel, P. (2007). Brief report: Coping among Austrian children and adolescents. Journal of Adolescence, 30, 885—890.

  • Hampel, P., & Petermann, F. (2005). Age and gender effects on coping in children and adolescents. Journal of Youth and Adolescence, 34, 73—83.

  • Hamvai, Cs., Sima, Á., & Pikó, B. (2008). Veszélyes iskola vagy veszélyes élet? Serdülők magatartási zavarai és a konfliktusmegoldás technikái. Educatio, 17(3), 387—396.

  • Hasking, P., Lyvers, M., & Carlopio, C. (2011). The relationship between coping strategies, alcohol expectancies, drinking motives and drinking behaviour. Addictive Behaviors, 36, 479—487.

  • Holen, S., Lervag, A., Waaktaar, T., & Ystgaard, M. (2012). Exploring the associations between coping patterns for everyday stressors and mental health in young schoolchildren. Journal of School Psychology, 50, 167—193.

  • Horwitz, A.G., Hill, R.M., & King, C.A. (2011). Specific coping behaviors in relation to adolescent depression and suicidal ideation. Journal of Adolescence, 34, 1077—1085.

  • Iannotti, R.J. (2006). The Health Behaviors in School-age Children (HBSC) 2005/2006 school report. Letöltve: 2012. 10. 01-jén: https://www.nichd.nih.gov/publications/pubs/documents/HBSC-2005_2006-Final.pdf

  • Jose, P.E., & Brown, I. (2008). When does the gender difference in rumination begin? Gender and age differences in the use of rumination by adolescents. Journal of Youth and Adolescence, 37, 180—192.

  • Kann, L. (2001). The youth risk behavior surveillance system: Measuring health-risk behaviors. American Journal of Health Behavior, 25, 272—277.

  • Kelly, A.B., Chan, G.C.K., Toumbourou, J.W., O’Flaherty, M., Homel, R., Patton, G.C., et al. (2012). Very young adolescents and alcohol: Evidence of a unique susceptibility to peer alcohol use. Addictive Behaviors, 37, 414—419.

  • Kim, K.H. (2006). Religion, body satisfaction, and dieting. Appetite, 46, 285—296.

  • Kristjansson, A.L., Sigfusdottir, I.D., James, J.E., Allegrante, J.P., & Helgason, A.R. (2010). Perceived parental reactions and peer respect as predictors of adolescent cigarette smoking and alcohol use. Addictive Behaviors, 35, 256—259.

  • Lazarus, R.S. (1993). Coping theory and research: Past, present, and future. Psychosomatic Medicine, 55, 234—247.

  • Lazarus, R.S., & Folkman, S. (1987). Transactional theory and research on emotions and coping. European Journal of Personality, 1, 141—169.

  • Luszczynska, A., Cao, D.S., Mallach, N., Pietron, K., Mazurkiewicz, M., & Schwarzer, R. (2010). Intentions, planning, and self-efficacy predict physical activity in Chinese and Polish adolescents: Two moderated mediation analyses. International Journal of Clinical and Health Psychology, 10, 265—278.

  • Luszczynska, A., Gibbons, F.X., Piko, B.F., & Tekozel, M. (2004). Self-regulatory cognitions, social comparison, and perceived peers’ behaviors as predictors of nutrition and physical activity: A comparison among adolescents in Hungary, Poland, Turkey, and USA. Psychology and Health, 19, 577—593.

  • McArthur, L.H., Holbert, D., & Peña, M. (2008). Development and application of rapid assessment diet and physical activity indexes, which suggest high consumption of energy-dense foods and inadequate exercise among adolescents from 6 Latin American cities: A pilot study. Nutrition Research, 28, 590—599.

  • Meesters, C., & Muris, P. (2004). Perceived parental rearing behaviours and coping in young adolescents. Personality and Individual Differences, 37, 513—522.

  • Mundt, M.P. (2011). The impact of peer social networks on adolescent alcohol use initiation. Academic Pediatrics, 11, 414—421.

  • Nash, S.G., McQueen, A., & Bray, J.H. (2005). Pathways to adolescent alcohol use: Family environment, peer influence and parental expectations. Journal of Adolescent Health, 37, 19—28.

  • Németh, Á. (2011). Táplálkozási szokások és fogápolás. In Á. Németh, & A. Költő (szerk.), Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés (21—25). Budapest: Országos Egészségügyi Intézet

  • Pikó, B. (2001). Gender differences and similarities in adolescents’ ways of coping. The Psychological Record, 51, 223—235.

  • Pikó, B., & Keresztes, N. (2010). Serdülők egészségmagatartása két szociális coping-mechanizmus tükrében. In B. Pikó (szerk.), Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban (103—114). Budapest: L’Harmatttan

  • Rózsa, S., Pruebl, Gy., Susánszky, É., Kő, N., Szádóczky, É., Réthelyi, J., et al. (2008). A megküzdés dimenziói: a Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, 217—241.

  • Sabiston, C.M., & Crocker, P.R.E. (2008). Examining an integrative model of physical activity and healthy eating self-perceptions and behaviors among adolescents. Journal of Adolescent Health, 42, 64—72.

  • Saklofske, D.H., Austin, E.J., Galloway, J., & Davidson, K. (2007). Individual difference correlates of health-related behaviours: Preliminary evidence for links between emotional intelligence and coping. Personality and Individual Differences, 42, 491—502.

  • Salvy, S-J., de la Haye, K., Bowker, J.C., & Hermans, R.C.J. (2012). Influence of peers and friends on children’s and adolescents’ eating and activity behaviors. Physiology & Behavior, 106, 369—378.

  • Seiffge-Krenke, I. (2000). Causal links between stressful events, coping style, and adolescent symptomatology. Journal of Adolescence, 23, 675—691.

  • Seiffge-Krenke, I., Weidemann, S., Fentner, S., Aegenheister, N., & Poeblau, M. (2001). Coping with schoolrelated stress and family stress in healthy and clinically referred adolescents. European Psychologist, 6, 123—132.

  • Siqueira, L., Diab, M., Bodian, C., & Rolnitzky, L. (2000). Adolescents becoming smokers: The roles of stress and coping methods. Journal of Adolescent Health, 27, 399—408.

  • Steiner, H., Erickson, S.J., Hernandez, N., & Pavelski, R. (2002). Coping styles as correlates of health in high school students. Journal of Adolescent Health, 30, 326—335.

  • Substance Abuse and Mental Health Services Administration (2010). National Health Survey on Drug Use and Health. Letöltve: 2012. 10. 01-jén: https://nsduhweb.rti.org/

  • Svensson, M. (2010). Alcohol use and social interactions among adolescents in Sweden: Do peer effects exist within and/or between the majority population and immigrants? Social Science & Medicine, 70, 1858—1864.

  • Thome, J., & Espelage, D.L. (2004). Relations among exercise, coping, disordered eating, and psychological health among college students. Eating Behaviors, 5, 337—351.

  • Tomé, G., Matos, M., Simo˜es, C., Diniz, J.A., & Camacho, I. (2012). How can peer group influence the behavior of adolescents: Explanatory model. Global Journal of Health Science, 4, 26—35.

  • Wagner, E.F., Myers, G., & McInnich, J.L. (1999). Stress-coping and temptation-coping as predictors of adolescent substance use. Addictive Behaviors, 24, 769—779.

  • Wesnes, K.A., Pincock, C., Richardson, D., Helm, G., & Hails, S. (2003). Breakfast reduces declines in attention and memory over the morning in schoolchildren. Appetite, 41, 329—331.

  • Wijndaele, K., Matton, L., Duvigneaud, N., Lefevre, J., De Bourdeaudhuij, I., Duquet, W., et al. (2007). Association between leisure time physical activity and stress, social support and coping: A cluster-analytical approach. Psychology of Sports and Excercise, 8, 425—440.

  • Williams, K., & McGillicuddy-De Lisi, A. (2000). Coping strategies in adolescents. Journal of Applied Developmental Psychology, 20, 537—549.
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759
Keywords:
megküzdés; egészség-magatartás; serdülőkor; coping; health behavior; adolescence

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2020 11 4 4
Dec 2020 5 0 0
Jan 2021 2 0 0
Feb 2021 2 1 2
Mar 2021 9 0 0
Apr 2021 3 0 0
May 2021 0 0 0