Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 14: Issue 3
Married, cohabiting, and divorced marital status and mental health
Authors: Éva Kovács, Piroska Balog 1 , Eszter Mészáros 1 , and Mária Kopp† 1
View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Budapest
  • 2 Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális Munka Tanszék 1086 Budapest Dankó u. 9–11.
DOI:
https://doi.org/10.1556/mental.14.2013.3.2
Page Count:
205–230
Publication Date:
01 Sep 2013
Online Publication Date:
12 Sep 2013
Article Category:
Research Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $116.00

Elméleti háttér: A mentális egészséggel kapcsolatos kutatásokban a családi állapot gyakran kontrollváltozóként szerepel. Ez azt mutatja, hogy a pszichés egészség függ attól a családi státustól, ami a mindennapi élet egyik keretét adja. A családi állapot és főleg a párkapcsolat minősége szerepet játszik a pszichés jóllét alakulásában. Cél: Tanulmányunkban a családi állapot (házas, élettársi kapcsolatban élő, elvált) és a mentális egészségi állapot összefüggéseit vizsgáljuk a Hungarostudy 2006 keresztmetszeti mintáján. Összesen 3293 fő adatait elemezzük. Módszerek: A házastársi és az élettársi kapcsolatban élők csoportját a Rövidített Stockholm Házastársi Stressz Skála segítségével magas és alacsony házastársi stresszel jellemezhető csoportokra bontottuk, annak érdekében, hogy megnézzük, vajon a házastársi/élettársi kapcsolat minősége befolyásolja-e a mentális egészségi állapotot. A mentális egészség mutatóiként a szubjektív jóllét és a társas stressz szintjét, a depressziós és szorongásos tüneteket, illetve az öngyilkossági gondolatok meglétét vizsgáltuk. Eredmények: Vizsgálatunk szerint a legjobb pszichés egészségmutatóik a jó házasságban és jó élettársi kapcsolatban élőknek vannak. E csoportoknak szignifikánsan jobb az általános pszichés állapotuk, kevésbé depressziósak, kevésbé szoronganak, alacsonyabb a társasstressz-szintjük, és kevesebbszer merül föl körükben az öngyilkosság gondolata. Ezzel szemben a rossz házasságban és rossz élettársi kapcsolatban élőknek a legrosszabbak a pszichés egészségmutatóik. Következtetések: A jó minőségű házastársi/élettársi kapcsolat fontos szerepet tölthet be a mentális egészség megőrzésében.

  • Afifi, T.O., Cox, B.J., & Enns, M.W. (2006). Mental health profiles among married, never married, and separated/divorced mothers in a nationally representative sample. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 41, 122—129.

  • Amato, P.R. (2000). The consequences of divorce for adults and children. Journal of Marriage and Family, 62(12), 69—87.

  • Amato, P.R. (2010). Research on divorce: Continuing trends and new developments. Journal of Marriage and Family, 72(3), 650—666.

  • Amato, P.R., & Hohmann-Marriott, B. (2007). A comparison of high- and low-distress marriages that end in divorce. Journal of Marriage and Family, 69(3), 621—638.

  • Amato, P.R., & Sobolewski, J.M. (2001). The effects of divorce and marital discord on adult children’s psychological well-being. American Sociological Review, 66, 900—921.

  • Balog, P. (2006). Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás. In M. Kopp, & M.E. Kovács (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón (233—244). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Balog, P. (2008). A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In M. Kopp (szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (240—249). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Balog, P., Dégi, Cs.L., Szabó, G., Susánszky, A., Stauder, A., Székely, A., et al. (2010). Magas vérnyomás vagy depresszió? Rossz házasságban másképp betegek a férfiak és másképp a nők. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11, 313—333.

  • Balog, P., Janszky, I., Leineweber, C., Blom, M., Wamala, S.P., & Orth-Gomer, K. (2003). Depressive symptoms in relation to marital and work stress in women with and without coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of Psychosomatic Research, 54, 113—119.

  • Balog, P., & Mészáros, E. (2005). A házastársi stressz, a depressziós tünetek és a cardiovascularis vulnerabilitás összefüggései nőknél. LAM Orvosi Szociológia, 15(8—9), 685—692.

  • Balog, P., Székely, A., Szabó, G., & Kopp, M. (2006). A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 193—202.

  • Bancila, D., & Mittelmark, M.B. (2009). Measuring interpersonal stress with the Bergen Social Relationships Scale. European Journal of Psychological Assessment, 25, 260—265.

  • Booth, A., & Amato, P. (1991). Divorce and psychological stress. Journal of Health and Social Behavior, 32, 396—407.

  • Bouchard, G. (2006). Cohabitation versus marriage: The role of dyadic adjustment in relationship dissolution. Journal of Divorce and Remarriage, 46(1—2), 107—117.

  • Brown, S.L. (2000). The effect of union type on psychological well-being: Depression among cohabitors versus marrieds. Journal of Health and Social Behavior, 41, 241—255.

  • Brown, S.L. (2004). Moving from cohabitation to marriage: Effects on relationship quality. Social Science Research, 33(1), 1—19.

  • Brown, S.L., & Booth, A. (1996). Cohabitation versus marriage: A comparison of relationship quality. Journal of Marriage and the Family, 58, 668—678.

  • Brown, S.L., Bulanda, J.R., & Lee, G.R. (2005). The significance of nonmarital cohabitation: Marital status and mental health benefits among middle-aged and older adults. The Journals of Gerontology Series B: Psychological Sciences and Social Sciences, 60(1), S21—S29.

  • Bumpass, L.L., & Sweet, J.A. (1995). Cohabitation, marriage and union stability? Preliminary findings from NSFH2. Wisconsin: Center for Demography and Ecology, University of Wisconsin-Madison

  • Cairney, J., Boyle, M., Offord, D.R., & Racine, Y. (2003). Stress, social support and depression in single and married mothers. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 38, 442—449.

  • Cotten, S.R. (1999). Marital status and mental health revisited: Examining the importance of risk factors and resources. Family Relations, 48, 225—233.

  • Cutright, P., & Fernquist, R.M. (2005). Marital status integration, psychological well-being, and suicide acceptibility as predictors of marital status differentials in suicide rates. Social Science Research, 34, 570—590.

  • Csoboth, Cs. (2006). A magyar nők életminősége. In M. Kopp, & M.E. Kovács (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón (106—115). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Davies, L., Avison, W.R., & McAlpine, D.D. (1997). Significant life experiences and depression among single and married mothers. Journal of Marriage and the Family, 59, 294—308.

  • DeKlyen, M., Brooks-Gunn, J., McLanahan, S., & Knab, J. (2006). The mental health of married, cohabiting and non-coresident parents with infants. American Journal of Public Health, 96, 1836—1841.

  • Földházi, E. (2009). Családszerkezet. Letöltve: 2011.08.23-án: http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort/09foldhazi_csaladszerkezet.pdf

  • Graham, J.E., Christian, L.M, & Kiecolt-Glaser, J.K.(2006). Marriage, health, and immune function. In S.R. Beach, M.Z. Wambolt, N.J. Kaslow, R.E. Heyman, M.B. First, L.G. Underwood, et al. (Eds.), Relational processes and DSM-V: Neuroscience, assessment, prevention, and treatment (61—76). Washington: American Psychiatric Association.

  • Hajnal, Á. (1998). Családi krízisek és gyermekelhelyezési perek. Letöltve: 2011.08.23-án: http://www.vigilia.hu/1998/2/9802haj.html

  • Hemström, O. (1996). Is marital dissolution linked to differences in mortality risks for men and women? Journal of Marriage and the Family, 58, 366—378.

  • Holmes, T.H., & Rahe, R.H. (1967). The social readjustment rating scale. Journal of Psychosomatic Research, 11, 213—218.

  • Horwitz, A.V., & White, H.R. (1998). The relationship of cohabitation and mental health: A study of a young adult cohort. Journal of Marriage and the Family, 60, 500—514.

  • Joung, I.M., van de Mheen, H.D., Stronks, K., van Poppel, F.W., & Mackenbach, J.P. (1998). A longitudinal study of health selection in marital transitions. Social Science & Medicine, 46, 425—435.

  • Kamp Dush, C.M., Cohan, C.L., & Amato, P.R. (2003). The relationship between cohabitation and marital quality and stability: Change across cohorts? Journal of Marriage and the Family, 65, 539—549.

  • Kim, H.K., & McKenry, P.C. (2002). The relationship between marriage and psychological well-being. Journal of Family Issues, 23, 885—911.

  • Kopp, M., & Skrabski, Á. (2006). A támogató család mint a pozitív életminőség alapja. In M. Kopp, & M.E. Kovács (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón (220—232). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Kopp, M., Skrabski, Á., & Rózsa, S. (2008). A Hungarostudy 2002 és a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat kérdőívei. In M. Kopp (szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (34—43). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Lamb, K.A., Lee, G.R., & DeMaris, A. (2003). Union formation and depression: Selection and relationship effects. Journal of Marriage and the Family, 65, 953—962.

  • Liu, H., & Umberson, D.J. (2008). The times they are a changin’: Marital status and health differentials from 1972 to 2003. Journal of Health and Social Behavior, 49, 239—253.

  • Meadows, S.O. (2009). Family structure and fathers’ well-being: Trajectories of mental health and self-rated health. Journal of Health and Social Behavior, 50(2), 115—131.

  • Mittelmark, M. (2004). Chronic social stress in the community and associations with psychological distress: A social psychological perspective. International Journal of Mental Health Promotion, 16(1), 5—17.

  • Musick, K., & Bumpass, L. (2006). Cohabitation, marriage, and trajectories in well-being and relationships. Letöltve: 2011.10. 04-én: http://ssc.wisc.edu/cde/nsfhwp/nsfh93.pdf

  • O’Learly, K.D., Christian, J.L., & Mendell, N.R. (1994). A closer look at the link between marital discord and depressive symptomatology. Journal of Social and Clinical Psychology, 13, 33—41.

  • Peiro, A. (2006). Happiness, satisfaction, and socio-economic conditions: Some international evidence. The Journal of Socio-Economics, 35(2), 348—365.

  • Phillips, R. (2004). Amit Isten összekötött… Budapest: Osiris Kiadó

  • Reblin, M., & Uchino, B.N. (2008). Social and emotional support and its implication for health. Current Opinion in Psychiatry, 21(2), 201—205.

  • Richards, M., Hardy, R., & Wadsworth, M. (1997). The effects of divorce and separation on mental health in a national UK birth cohort. Psychology of Medicine, 27, 1121—1128.

  • Robles, T.F., & Kiecolt-Glaser, J.K. (2003). The psychology of marriage: Pathways to health. Psychology and Behavior, 79, 409—416.

  • Rózsa, S., Szádóczky, E., & Füredi, J. (2001). A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16, 384—402.

  • Schroeder, B., Hahlweg, K., Fiedler, P., & Mundt, C. (1996). Marital interaction in couples with a depressed or schizophrenic patient. In C. Mundt, M.J. Goldstein, K. Hahlweg, & P. Fiedler (Eds.), Interpersonal factors in the origin and course of affective disorders (257—276). Heidelberg: Gaskell/Royal College of Psychiatrists

  • Simon, R.W., & Marcussen, K. (1999). Marital transitions, marital beliefs and mental health. Journal of Social Health and Behavior, 40, 111—125.

  • Skinner, K.B., Bahr, S.J., Crane, D.R., & Call, V.R.A. (2002). Cohabitation, marriage and remarriage: A comparison of relationship quality over time. Journal of Family Issues, 23(1), 74—90.

  • Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 247—255.

  • Susánszky É., Székely A., Szabó G., Szántó Zs., Klinger A., Konkolÿ Thege B., et al. (2007): A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés módszertani leírása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8, 259—276.

  • Uchino, B.N, & Birmingham, W. (2011). Stress and support processes. In R.J. Contrada, & A. Baum (Eds.), The handbook of stress science: Biology, psychology, and health (111—121). New York: Springer

  • Wade, T.J., & Pevalin, D.J. (2004). Marital transitions and mental health. Journal of Health and Social Behavior, 45(2), 155—170.

  • Waite, L., & Gallagher, L. (2000). The case for marriage: Why married people are happier, healthier, and better off financially. New York: Doubleday

  • Wang, J.L.(2004). The difference between single and married mothers in the 12-month prevalence of major depression syndrome, associated foctors and mental health service utilisation. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 39, 23—32.

  • Wheaton, B. (1990). Life transitions, role histories, and mental health. American Sociological Review, 55(2), 209—223.

  • Williams, K. (2003). Has the future of marriage arrived? A contemporary examination of gender, marriage and psychological well-being. Journal of Health and Social Behavior, 44, 470—487.

  • Williams, K., & Umberson, D. (2004). Marital status, marital transitions, and health: A gendered life course perspective. Journal of Health and Social Behavior, 45, 81—98.
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759
Keywords:
családi állapot; mentális egészségi állapot; házastársi/élettársi kapcsolat minősége; stressz; marital status; mental health; quality of relationship; marital stress

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 3 1 1
Nov 2020 5 2 2
Dec 2020 6 0 0
Jan 2021 5 0 0
Feb 2021 12 0 0
Mar 2021 4 1 2