View More View Less
  • 1 ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Budapest
  • 2 ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék Budapest
  • 3 KGRE BTK Pszichológiai Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: Magyarország az egyik legalacsonyabb termékenységű ország, ezért fontos feladat a gyermekvállalási attitűdöket befolyásoló tényezők feltárása. A pszichoszociális változók szerepét eddig csak részben vizsgálták. Cél: Célunk az egyetemista nők anyasággal kapcsolatos belső reprezentációinak gyermekvállalási motivációra gyakorolt hatását feltárni. Ezenfelül demográfiai és személyiségváltozók (Big Five, optimizmus), valamint egészségmutatók hatását is vizsgáljuk a gyermekvállalási attitűdök oki hátterének komplexebb megismerése céljából. Módszer: „A nők reprodukciós egészségéért” elnevezésű kérdőíves kutatásunk 561 gyermektelen egyetemista hallgatónő részvételével zajlott. Vizsgálatunkban saját szerkesztésű skálákat (Anyaság-reprezentációk Kérdőív, Fertilitás-tudatosság Skála), valamint standardizált mérőeszközöket (Big Five Inventory, Life Orientation Test – Revised) használtunk. Az elővizsgálatokat követően a gyermekvállalás fontossága és időzítése csoportosító változóinkra diszkriminanciaanalízist végeztünk, lépésenkénti módszerrel. Eredmények: A gyermekvállalás fontossága változónk mentén történő csoportokba sorolást két változó határozta meg: az anyaságot a női identitással azonosító, valamint az anyaságot terhes szerepként meghatározó reprezentáció. A Wilks-féle lambda értéke 0,74 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink a besorolások 26%-át magyarázták. A gyermekvállalás időzítése csoportosító változó esetében legjelentősebb diszkrimináló erővel az életkor, a párkapcsolat stabilitása és a tudatos készülés az anyaságra változóink rendelkeztek. Ez esetben a Wilks-féle lambda 0,82 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink pedig a besorolások 18%-át magyarázták. Következtetések: Eredményeink alapján az anyaság belső reprezentációinak feltárása fontos lehet a gyermekvállalási szándék bejóslásában. Terápiás vonatkozásban távlati cél az anyaság-reprezentációk megértése és átkeretezése.

  • Andersson, G. (2008). A review of policies and practices related to the ‘highest-low’ fertility of Sweden. In Vienna Institute of Demography, Vienna Yearbook of Population Research (89–102). Vienna: Österreichischen Akademie der Wissenschaften

  • Benyamini, Y., Gozlan, M., & Kokia, E. (2004). On the self-regulation of a health threat: Cognitions, coping, and emotions among women undergoing treatment for infertility. Cognitive Therapy and Research, 28(5), 577–592.

  • Bérdi, M., & Köteles, F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT–R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65, 305–326.

  • Blaskó, Zs. (2006). Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. A „család” tematikájú ISSP 2002-es adatfelvétel elemzése. Budapest: KSH – NKI

  • Borsos, A., & Urbancsek, J. (2009). A női nemi szervek élettani működése és funkcionális zavarai. In Z. Papp (szerk.), A szülészet-nőgyógyászat tankönyve (75–105). Negyedik kiadás. Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Bunting, L., & Boivin, J. (2008). Knowledge about infertility risk factors, fertility myths and illusory benefits of healthy habits in young people. Human Reproduction, 23(8), 1858–1864.

  • Carver, S.C., & Scheier, M.F. (2006). Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó

  • Caspi, A., Roberts, B.W., & Shiner, R.L. (2005). Personality development: Stability and change. Annual Review of Psychology, 56, 453–484.

  • Danis, I. (2007). Szülői és tágabb környezeti tényezők szerepe a szülővé válás folyamatában és a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásában. Doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • Danis, I., & Neményi, E. (2009). A szociológiai megközelítés: családi szerepek és családmodellek. In É. Surányi, & I. Danis (szerk.), Családpolitika más szemmel. Eltérő nézőpontok, változó gyakorlatok (59–77). Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet

  • Dupcsik, Cs., & Tóth, O. (2008). Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 51(4), 307–328.

  • Ex, C.T., & Janssens, J.M. (2000). Young females’images of motherhood. Sex Roles, 43, 865–890.

  • Gillespie, R. (2000). Disbelief, disregard and deviance as discourses of voluntary childlessness. Women’s Studies International Forum, 23, 223–234.

  • Hadházi, É. (2000). Szülői attitűdök alakulása a terhesség során és a szülést követő időszakban. Alkalmazott Pszichológia, 2(3), 73–86.

  • Hakim, C. (2000). Work-lifestyle choices in the 21st century: Preference theory. Oxford: Oxford University Press

  • Hays, S. (1996). The cultural contradictions of motherhood. New Haven: Yale University Press

  • Horváth, Gy. (1997). A modern tesztmodellek alkalmazása. Budapest: Akadémiai Kiadó

  • John, O.P, Naumann, L.P., & Soto, C.J. (2008). Paradigm shift to the integrative Big Five trait taxonomy. History, measurement, and conceptual issues. In O.P. John, R.W. Robins, & L.A. Pervin (Eds.), Handbook of personality (114–158). New York: Guilford Press

  • Johnston, D.D. & Swanson, D.H. (2003). Invisible mothers: A content analysis of motherhood ideologies and myths in magazines. Sex Roles, 49(12), 21–33.

  • Kamarás, F. (2000). Termékenység, népességreprodukció. In T. Kolosi, I.Gy. Tóth, & Gy. Vukovich (szerk.), Társadalmi riport 2000 (409−432). Budapest: TÁRKI

  • Kamarás, F. (2002). Gyermekvállalás. Életünk fordulópontjai. In Zs. Spéder (szerk.), Műhelytanulmányok 1 (51–72). Budapest: KSH – NKI

  • Kapitány, B., & Spéder, Zs. (2012). Gyermekvállalás. In P. Őri, & Zs. Spéder (szerk.), Demográfiai Portré 2012. Jelentés a magyar népesség helyzetéről (31–45). Budapest: KSH – NKI

  • Kende, A. (2000). Család és/vagy karrier. Fiatal női életutak szociális konstrukciós megközelítésben. Magyar Pszichológiai Szemle, 55, 89–111.

  • Kelly, G.A. (1955). The psychology of personal constructs. New York: Norton

  • Kopp, M., Hofmeister-Tóth, Á., & Neumann-Bódi, E. (2008). Kulturális értékek vizsgálata a magyar társadalomban Hofstede kulturális dimenziói alapján. In M. Kopp (szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (365–372). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Kopp, M., Skrabski, Á., Réthelyi, J., Kawachi, I., & Adler, N. (2004). Self rated health, subjective social status and middle-aged mortality in a changing society. Behavioral Medicine, 30, 65–70.

  • Lampic, C., Svanberg, A.S., Karlström, P., & Tydén, T. (2006). Fertility awareness, intentions concerning childbearing, and attitudes towards parenthood among female and male academics. Human Reproduction, 21(2), 558–564.

  • Lazarus, R.S., & Folkman, S. (1984). Stress, appraisal and coping. New York: Springer

  • Leventhal, H., Nerenz, D.R., & Steele, D.J. (1984). Illness representations and coping with health threats. In A. Baum, S.E. Taylor, & J.E. Singer (Eds.), Handbook of psychology and health 4 (219–252). Hillsdale: Erlbaum

  • Maher, J., & Saugeres, L. (2007). To be or not to be a mother? Women negotiating cultural representations of mothering. Journal of Sociology, 43(5), 5–21.

  • Marshall, H. (1991). The social construction of motherhood: An analysis of childcare and parenting manuals. In A. Phoenix, A. Woollett, & E. Lloyd (Eds.). Motherhood: Meanings, practices and ideologies. Gender and psychology (66–85). Thousand Oaks: Sage Publications

  • Matthews, K.A., Raikkönen, K., Sutton-Tyrrell, K., & Kuller, L.H. (2004). Optimistic attitudes protect against progression of caroid atherosclerosis in healthy middle-aged women. Psychosomatic Medicine, 66, 640–644.

  • McConochie, W.A. (2007). The Big Five Inventory (BFI). Manual. Letöltve: 2012. 11. 30-án: http://www.testmasterinc.com/tests/bfi

  • Miller, W.B. (1992). Personality traits and developmental experiences as antecedents of childbearing motivation. Demography, 29(2), 265–285.

  • Mirnics, Zs. (2006). A személyiség építőkövei. Típus-, vonás-, és biológiai elméletek. Letöltve: 2012. 11. 30-án: http://mek.niif.hu/04800/04808/04808.pdf

  • Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Budapest: Trefort Kiadó

  • Pápay, N. (2012). A reproduktív egészség és a termékenységi problémák pszichoszociális kontextusa. Doktori disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • Pongrácz, T. (2001). A család és a munka szerepe a nők életében. In I. Nagy, T. Pongrácz, & I.Gy. Tóth (szerk.), Szerepváltozások – Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001 (30–45). Budapest: TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium

  • Pongrácz, T., & Murinkó, L. (2009). Háztartási munkamegosztás. In I. Nagy, & T. Pongrácz (szerk.), Szerepváltozások – Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2009 (95–116). Budapest: TÁRKI – Szociális és Munkaügyi Minisztérium

  • Prinzie, P., Stams, G.J.J.M., Dekovic, M., Reijntjes, A.H.A., & Belsky, J. (2009). The relations between parents’ Big Five personality factors and parenting: A meta-analytic review. Journal of Personality and Social Psychology, 97(2), 351–362.

  • Rózsa, S. (2010): A Big Five Inventory magyar adaptációja. Kézirat. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • Scheier, M.F., & Carver, C.S. (1985). Optimism, coping and health: Assesment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4, 219–247.

  • Scheier, M.F., Carver, C.S., & Bridges, M.W. (1994). Distinguishing optimism from neuroticism (and trait anxiety, self-mastery, and self-esteem): A reevalution of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology, 67,1063–1078.

  • Surányi, É., & Danis, I. (szerk., 2009). Családpolitika más szemmel. Eltérő nézőpontok, változó gyakorlatok. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet

  • Szondy, M. (2006). Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61, 617–636.

  • Tavares, L.P. (2010). Who delays childbearing? The relationships between fertility, education and personality traits. Letöltve: 2013. 12. 22-én: https://www.iser.essex.ac.uk/files/iser_working_papers/2010-17.pdf

  • Tóth, O. (1998). Házasság és gyermek, vélekedés és viselkedés. Századvég, 11, 80–93.

  • Tóth, O. (2012). A gyermekvállalás motivációi. Magyar Szociológiai Társaság Családszociológiai Szakosztályának Konferenciája, 2012. 04. 06., Budapest

  • Tóth, O., Dupcsik, Cs. (2007). Családok és formák – változások az utóbbi 50 évben Magyarországon. Demográfia, 50(4), 430–437.

  • Vajda, Zs., & Kósa, É. (2005). Neveléslélektan. Budapest: Osiris Kiadó

  • Wasser, S.K. (1999). Stress and reproductive failure: An evolutionary approach with applications to premature labor. American Journal of Obstetrics and Gynecology, 180(1), 272–274.