View More View Less
  • 1 ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet 1117 Budapest Bogdánfy Ödön u. 10.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: A Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív (Holistic Complementary and Alternative Medicine Questionnaire – HCAMQ) két, egymással korreláló skálából (Természetgyógyászat és Holisztikus Egészséghiedelmek) áll, amelyek a természetgyógyászati módszerek tudományos megalapozottságával, illetve az egészség holisztikus megközelítésével kapcsolatos attitűdöt mérik. Cél: A vizsgálat célja a Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív magyar verziójának elkészítése és pszichometriai értékelése volt. Módszer: A faktorstruktúra vizsgálatára (felderítő faktorelemzés oblimin-forgatással és megerősítő faktorelemzés) egy korábbi vizsgálat 6404 fős mintáját használtam. A validitás vizsgálata több módon történt: (1) két egészséges kritériumcsoport (Szkeptikus Társaság, N = 55, illetve természetgyógyászat-orientáltak, N = 50) skálapontszámainak összehasonlításával, (2) a konvencionális és a természetgyógyászati terápiák és készítmények igénybevételével való korrelációk vizsgálatával, valamint (3) a Modernkori Egészségféltés Skála, illetve a szubjektív testi-lelki egészségi állapotot mérő kérdőívekkel (észlelt egészségi állapot, Szubjektív Testi Tünet Skála – PHQ-15, rövidített WHO Jól-lét Kérdőív – WBI-5) mutatott együttjárások elemzésével. Eredmények: Felderítő faktorelemzéssel sikerült jól reprodukálni az eredeti faktorstruktúrát, a megerősítő faktorelemzés illeszkedési mutatói ugyanakkor csak a 2-es tétel törlését követően, két egymással korreláló skála definiálásával lettek elfogadhatók (NFI = 0,914; IFI = 0,918; CFI = 0,918; RMSEA = 0,079 [0,074–0,084]). A két kritériumcsoport pontszámai mindkét skála esetében szignifikáns különbséget mutattak nagy hatásmérettel. Mindkét skála közepes méretű korrelációt (Kendall tau-b: 0,3–0,54; p < 0,001) mutatott a természetgyógyászati szolgáltatások és készítmények használatával és nem korrelált a hasonló konvencionális mutatókkal. Mindkét skála korrelált a modernkori egészségféltéssel (Kendall tau-b: 0,24–0,31; p < 0,01) és nem állt kapcsolatban az észlelt egészség mutatóival. Következtetések: A két 5-tételes skála jó reliabilitási és validitási mutatókkal bír, a teljes kérdőívpontszám használata ugyanakkor nem ajánlott.

  • Astin, J.A. (1998). Why patients use alternative medicine. JAMA: The Journal of the American Medical Association, 279(19), 1548–1553.

  • Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K.S. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65(4), 183–190.

  • Bérdi, M., & Köteles, F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT–R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273–294.

  • Brown, W.A. (2013). The placebo effect in clinical practice. New York: Oxford University Press

  • Epstein, S., Pacini, R., Denes-Raj, V., & Heier, H. (1996). Individual differences in intuitive-experiential and analytical-rational thinking styles. Journal of Personality and Social Psychology, 71(2), 390–405.

  • Erci, B. (2007). Attitudes towards holistic complementary and alternative medicine: A sample of healthy people in Turkey. Journal of Clinical Nursing, 16(4), 761–768.

  • Finnigan, M.D. (1991). Complementary medicine: Attitudes and expectations, a scale for evaluation. Complementary Medical Research, 5(2), 79–82.

  • Freyler, A., Kőhegyi, Z., Köteles, F., Kökönyei, Gy., & Bárdos, Gy. (2013). Modern health worries, subjective somatic symptoms, somatosensory amplification, and health anxiety in adolescents. Journal of Health Psychology, 18, 773–781.

  • Furnham, A. (1996). Why do people choose and use complementary therapies? In E. Ernst (Ed.), Complementary medicine: An objective appraisal (71–88). Oxford: Butterworth Heinemann

  • Furnham, A. (2007). Are modern health worries, personality and attitudes to science associated with the use of complementary and alternative medicine? British Journal of Health Psychology, 12(Pt 2), 229–243.

  • Furnham, A., & Bhagrath, R. (1993). A comparison of health beliefs and behaviours of clients of orthodox and complementary medicine. The British Journal of Clinical Psychology, 32(Pt 2), 237–246.

  • Hyland, M.E., Lewith, G.T., & Westoby, C. (2003). Developing a measure of attitudes: The holistic complementary and alternative medicine questionnaire. Complementary Therapies in Medicine, 11(1), 33–38.

  • Jeswani, M., & Furnham, A. (2010). Are modern health worries, environmental concerns, or paranormal beliefs associated with perceptions of the effectiveness of complementary and alternative medicine? British Journal of Health Psychology, 15(Pt 3), 599–609.

  • Kersten, P., White, P.J., & Tennant, A. (2011). Construct validity of the Holistic Complementary and Alternative Medicines Questionnaire (HCAMQ)–An investigation using modern psychometric approaches. Evidence-based Complementary and Alternative Medicine: eCAM, 2011, 396327

  • Kőhegyi, Z., Freyler, A., & Köteles, F. (2012). Modernkori egészségféltés. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13, 37–55.

  • Köteles, F., Bárány, E., Varsányi, P., & Bárdos, Gy. (2012). Are modern health worries associated with somatosensory amplification, environmental attribution style, and commitment to complementary and alternative medicine? Scandinavian Journal of Psychology, 53(2), 144–149.

  • Köteles, F., & Ferentzi, E. (2012). Ethical aspects of clinical placebo use what do laypeople think? Evaluation & The Health Professions, 35(4), 462–476.

  • Köteles, F., Gémes, H., Papp, G., Túróczi, P., Pásztor, A., Freyler, A., et al. (2009). A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS) magyar változatának validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10, 321–335.

  • Köteles, F., & Simor, P. (in press). Somatic symptoms and holistic thinking as major dimensions behind modern health worries. International Journal of Behavioral Medicine, doi: 10.1007/s12529-013-9363-5

  • Köteles, F., & Simor, P. (2013). Modern health worries, somatosensory amplification and subjective symptoms: A longitudinal study. International Journal of Behavioral Medicine, 20(1), 38–41.

  • Köteles, F., Simor, P., & Bárdos, Gy. (2011a). A Rövidített Egészségszorongás Kérdőív (SHAI) magyar verziójának kérdőíves validálása és pszichometriai értékelése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12, 191–213.

  • Köteles, F., Szemerszky, R., Freyler, A., & Bárdos, Gy. (2011b). Somatosensory amplification as a possible source of subjective symptoms behind modern health worries. Scandinavian Journal of Psychology, 52(2), 174–178.

  • Kroenke, K. (2006). Physical symptom disorder: A simpler diagnostic category for somatization-spectrum conditions. Journal of Psychosomatic Research, 60(4), 335–339.

  • Kroenke, K., Spitzer, R.L., & Williams, J.B.W. (2002). The PHQ-15: Validity of a new measure for evaluating the severity of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 64(2), 258–266.

  • Lindeman, M., & Saher, M. (2007). Vitalism, purpose and superstition. British Journal of Psychology, 98(Pt 1), 33–44.

  • Lundberg, O., & Manderbacka, K. (1996). Assessing reliability of a measure of self-rated health. Scandinavian Journal of Public Health, 24(3), 218–224.

  • Pacini, R., & Epstein, S. (1999). The relation of rational and experiential information processing styles to personality, basic beliefs, and the ratio-bias phenomenon. Journal of Personality and Social Psychology, 76(6), 972–987.

  • Petrie, K.J., Sivertsen, B., Hysing, M., Broadbent, E., Moss-Morris, R., Eriksen, H. R., et al. (2001). Thoroughly modern worries: The relationship of worries about modernity to reported symptoms, health and medical care utilization. Journal of Psychosomatic Research, 51(1), 395–401.

  • Saher, M., & Lindeman, M. (2005). Alternative medicine: A psychological perspective. Personality and Individual Differences, 39(6), 1169–1178.

  • Siahpush, M. (1999). Why do people favour alternative medicine? Australian and New Zealand Journal of Public Health, 23(3), 266–271.

  • Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 203–216.

  • Stevinson, C., & Ernst, E. (2006). Why patients use complementary and alternative medicine. In E. Ernst, M.H. Pittler, & B. Wider (Eds.), The desktop guide to complementary and alternative medicine. An evidence-based approach (2. ed., 501–510). Mosby: Elsevier

  • Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 247–255.

  • Szemerszky, R., Köteles, F., & Bárdos, Gy. (2009). A környezeti elektromágneses terhelés hatásának tulajdonított nem specifikus tünetek és a tünetképzés pszichológiai háttértényezői. Magyar Pszichológiai Szemle, 64, 553–571.

  • Tamasi, J. (szerk., 2000). Természetgyógyászati alapismeretek. Budapest: Magyar Természetgyógyászok Uniója

  • Thompson, W.G. (2005). Placebo effect and health: Combining science with compassionate care. Amherst: Prometheus Books

  • Varsányi, P. (2007a). A természetgyógyászat iránti nyitottság I. Komplementer Medicina, 11(2), 35–39.

  • Varsányi, P. (2007b). A természetgyógyászat iránti nyitottság II. Komplementer Medicina, 11(3), 22–26.

  • Varsányi, P., & Köteles, F. (2012). Komplementer és alternatív módszerek – előnyök és hátrányok. In Zs. Demetrovics, R. Urbán, A. Rigó, & A. Oláh (szerk.), Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása II. Klinikai egészségpszichológia (285–312). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

  • Vincent, C., & Furnham, A. (1999). Complementary medicine: State of the evidence. Journal of the Royal Society of Medicine, 92(4), 170–177.

  • Walach, H., & Jonas, W.B. (2004). Placebo research: The evidence base for harnessing self-healing capacities. Journal of Alternative and Complementary Medicine, 10(Suppl 1), S103–112.

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE

Instructions for reviews in Hungarian HERE

 

  • Psychiatry and Mental Health SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Neuropsychology and Physiological Psychology SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.157
  • SJR Hirsch-Index (2018): 8

Language: Hungarian and English

Founded in 2000
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 21.
Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

EndNote style: LINK

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne Stauder

Editor(s): Edit Czeglédi

Editorial Board

  • Dégi, László Csaba,Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia
  • Demetrovics, Zsolt, Eötvös Loránd University, Budapest
  • Konkolÿ Thege, Barna - Waypoint Centre for Mental Health Care,
    Penetanguishene, Canada
  • Kósa, Karolina, University of Debrecen, Debrecen
  • Novák, Márta, University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada
  • Pikó, Bettina, University of Szeged, Szeged
  • Rácz, József, Semmelweis University, Budapest
  • Tiringer, István, University of Pécs, Pécs

Editorial Office: Akadémiai Kiadó Zrt.
Address: Prielle Kornélia u. 21–35, H-1117 Budapest, Hungary

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com