View More View Less
  • 1 Magyar Szuicidium-Prevenciós Társaság Budapest 1121 Mártonhegyi út 22/d.
  • 2 Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet, Viselkedéskutató Központ Budapest
  • 3 Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház I. Pszichiátriai és Rehabilitációs Osztály Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: Az elmúlt évtizedben megszaporodtak a testi-lelki betegségek, tünetek és a vallásosság összefüggéseit vizsgáló kutatások, melyek közül az öngyilkosság és a vallásosság kapcsolatára irányuló elemzések megerősítették a szuicid események és a vallásosság közötti negatív összefüggést. Cél: A tanulmány finom területi aggregáltságú adatokon, a kulturálisan viszonylag homogén kistérségekben vizsgálja a vallásosság, illetve a felekezeti struktúra szerepét az öngyilkossági ráták mintázódásának magyarázatában. Módszer: Az összefüggések vizsgálata lépesenkénti lineáris regressziós modellalkotással történt. Az alkalmazott módszer újdonsága a kistérségi aggregáltságú adatokon való modellalkotás. A függő változót 172 kistérség 100 000 lakosra jutó öngyilkossági rátáinak 1989–2010 közötti átlaga képezte. A függetlenváltozó-szett pedig a kistérség lakosainak vallásosságára, illetve felekezeti hovatartozására vonatkozó adatok mellett az öngyilkosságok demográfiai mintázódását megjelenítő indikátorok 1989–2010 közötti átlagértékeit tartalmazta. Eredmények: A kistérségek demográfiai és vallási mutatóit (valláson kívüliek és a különböző felekezetekhez tartozók arányait) megjelenítő változószetten 28,2%-os magyarázó erejű modellt sikerült létrehozni: az egyházon kívüliek nagyobb aránya – a várakozásoknak megfelelően – szignifikánsan magasabb (β = 465; p < 0,001) kistérségi öngyilkossági rátával járt együtt. Amennyiben az egyházon kívüliek aránya nem, csak a különböző felekezetek aránya szerepelt a modellben, akkor megjelent a katolikus vallásúak nagyobb arányának fokozott megóvó hatása (β-értékek: katolikusok aránya esetében –0,743; p < 0,001; protestánsok aránya esetében –0,378; p = 0,002). A fővárosi kerületek adatai esetében nem mutatkozott meg ez a kapcsolat. Következtetések: A kistérségi adatokon végzett elemzések megerősítették a vallásosság – s különösen a katolikus vallás – és/vagy vallási légkör megóvó szerepét az öngyilkossági veszélyeztetettségben. A fővárosi adatok elemzése ugyanakkor azt jelezte, hogy a valláshoz tartozók alacsonyabb aránya és/vagy relatív területi homogenitása mellett ezek a hatások nem mutatkoznak meg.

  • Andorka, R., Cseh-Szombathy, L., & Vavró, I. (1968a). Társadalmi elítélés alá eső magatartások előfordulásának területi különbségei (I). Statisztikai Szemle, 46(1), 43–54.

  • Andorka, R., Cseh-Szombathy, L., & Vavró, I. (1968b). Társadalmi elítélés alá eső magatartások előfordulásának területi különbségei (II). Statisztikai Szemle, 46(2), 145–158.

  • Bonelli, R. M., & Koenig, H. G. (2013). Mental disorders, religion and spirituality 1990 to 2010: A systematic evidence-based review. Journal of Religion and Health, 2(2), 657–673.

  • Bonelli, R., Dew, R.E., Koenig, H.G., Rosmarin, D.H., & Vasegh, S. (2012). Religious and spiritual factors in depression: Review and integration of the research. Depression Research and Treatment, Article ID 962860.

  • Böszörményi, E. (1976). A magyarországi öngyilkosságok történetéhez. Demográfia, 19(4), 478–488.

  • Böszörményi, E. (1977). Hódmezővásárhelyi öngyilkosságok. Történeti Statisztikai Tanulmányok, 3, 237–304.

  • Böszörményi, E. (1991). Az öngyilkosság múltja és jelene (Történeti vázlat). Budapest: Magánkiadás

  • Durkheim, E. (1897/1982). Öngyilkosság. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó

  • Kendler, K.S., Gardner, C.O., & Prescott, C.A. (1997). Religion, psychopathology, and substance use and abuse. A multimeasure genetic-epidemiologic study. American Journal of Psychiatry, 154, 322–329.

  • Kerkhof, A., & Kunst, A. (1994). A European perspective on suicidal behaviour. In R. Jenkins, H. Griffis, I. Wylie, K. Hawton, G. Morgan, & A. Tylee (Eds.), The prevention of suicide (22–33). London: HMSO

  • Koenig, H.G., George, L.K., & Peterson, B.L. (1998). Religiosity and remission of depression in medically ill older patients. Americal Journal of Psychiatry, 155, 536–542.

  • Konek, S. (1864). Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. Budapest: kiadási hely nem szerepel

  • KSH (2001a). A 2001. évi népszámlálás kérdőívei / Személyi kérdőív. Letöltve: 2013. 12. 30-án: http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kerdoiv/hun_4.html

  • KSH (2001b). A 2001. évi népszámlálás kiadványai és adatai / Vallás, felekezet / Összefoglalás, módszertani megjegyzések. Letöltve: 2013. 12. 30-án: http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/05/05_modsz.html

  • KSH (2008). Módszertani dokumentáció / fogalmak. Letöltve: 2013. 12. 30-án: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_xml:lang=HU&p_ot_id=200&p_obj_id=1639

  • KSH (2013). Módszertani dokumentáció / szakstatisztikák. Letöltve: 2013. 12. 30-án: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_xml:lang=HU&p_menu_id=110&p_ot_id=100&p_obj_id=T

  • Manson, S.M. (1996). Culture and major depression. Current challenges in the diagnosis of mood disorders. Psychiatric Clinics of North America, 18, 487–501.

  • Moksony, F., & Hegedűs, R. (2006). Társadalmi integráltság, kultúra, deviancia: a vallás hatása az öngyilkosságra Magyarországon. Szociológiai Szemle, 4, 3–18.

  • Mozolovszky, S. (1940). Az öngyilkosságok statisztikájának első tíz éve (1928–38). Statisztikai Szemle, 18(2), 95–101.

  • Natale, S.M. (1986). Loneliness and spiritual growth. Birmingham: Religious Education Press

  • Ritter, K., Zitterl, W., & Stompe, T. (2011). Religion and suicide (part 2): Confessions, religiousness, secularisation and national suicide rates. Neuropsychiatrie, 25(3), 127–134.

  • Rosmarin, D.H., Bioda-Pevton, J.S., Kretz, S.J., Smith, N., Rauch, S.L., & Björgvinsson, T. (2013). A test of faith in God and treatment. The relationship of belief in God to psychiatric treatment outcomes. Journal of Affectíve Disorders,146, 441–446.

  • Sonneck, G., Stein, C., Scherer, M., & Voracek, M. (2003). Suizide von Männern in Österreich. Wien: Bundesministerium für soziale Sicherheit, Generationen und Konsumenschutz

  • Stack, S., & Kposowa, J. (2011). Religion and suicide acceptability: A cross-national analysis. Journal of the Scientific Study of Religion, 50, 289–306.

  • Szél, T. (1928). Az öngyilkosok demografiája. II. rész. Magyar Statisztikai Szemle, 6(8), 847–868.

  • Zonda, T. (2006). Öngyilkosság, statisztika, társadalom. Budapest: Kairosz Kiadó

  • Zonda, T., & Paksi, B. (2006). Adatok a vallásosság protektív szerepéhez a testi és lelki egészségben. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 1–13.

  • Zonda, T., Paksi, B., & Veres, E. (2013). Az öngyilkosságok alakulása Magyarországon (1970–2010). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal

The author instruction is available in PDF.

Please, download the file from HERE

Instructions for reviews in Hungarian HERE

 

  • Psychiatry and Mental Health SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Neuropsychology and Physiological Psychology SJR Quartile Score (2018): Q4
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.157
  • SJR Hirsch-Index (2018): 8

Language: Hungarian and English

Founded in 2000
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 21.
Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

EndNote style: LINK

 

Subscribers can access the electronic version of every printed article.

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne Stauder

Editor(s): Edit Czeglédi

Editorial Board

  • Dégi, László Csaba,Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia
  • Demetrovics, Zsolt, Eötvös Loránd University, Budapest
  • Konkolÿ Thege, Barna - Waypoint Centre for Mental Health Care,
    Penetanguishene, Canada
  • Kósa, Karolina, University of Debrecen, Debrecen
  • Novák, Márta, University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada
  • Pikó, Bettina, University of Szeged, Szeged
  • Rácz, József, Semmelweis University, Budapest
  • Tiringer, István, University of Pécs, Pécs

Editorial Office: Akadémiai Kiadó Zrt.
Address: Prielle Kornélia u. 21–35, H-1117 Budapest, Hungary

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com