View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: Amputált személyek pszichés jóllétét a fantomfájdalom jelentősen befolyásolja, melynek kialakulásában központi, periferiális és pszichológiai tényezők egyaránt közrejátszanak. Cél: A tanulmány tárgyát képező intervenció célja a fájdalom intenzitásának csökkentése és az egészséges lelki egyensúly helyreállítása volt. Fel kívántuk térképezni a végtagvesztés traumatizációs háttérfolyamatait, a depresszió megjelenésének kockázatát, valamint a testi énkép és önértékelés esetleges módosulását. Módszer: 40 amputált személyt vizsgáltunk, és az adatokat illesztett mintájú egészséges személyekével vetettük össze (n = 40). A mérőeszközök a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata, a Rosenberg-féle Önértékelés Skála, a Tennessee Énkép-skála Testkép alskálája, valamint a fantomfájdalom szubjektív mérésére összeállított saját kérdőív voltak. Amputált személyek csoportján alkalmaztuk a tükörrel végzett vizuális visszacsatolás módszerét, amelyet a fantomfájdalom kezelésére dolgoztak ki (Ramachandran & Rogers-Ramachandran, 1996). Az amputált személyeket két alcsoportra bontottuk: I. intervenciós csoport, II. nem intervenciós (tükör nélküli) csoport. Eredmények: Az egészséges kontroll- és az amputált csoport közötti eltérések szerint, a testi integritás fenyegetettsége a testi és lelki egyensúly megbomlásával, valamint a lehangoltság érzésének fokozódásával társul. Az amputált alcsoportokban kapott adatok alapján a fantomfájdalom redukálható egy egyszerű tükörkép alkalmazása révén, melynek segítségével az amputált testét a hiány ellenére egységesnek és sajátjának érezheti, ezzel segítve az érzelmi egyensúly fenntartását, önértékelése javulását. Eredményeink rámutatnak a fantomfájdalommal társuló negatív érzelmek és a depresszív hangulat keletkezésének oksági összefüggésére, egymást erősítő kapcsolatára. Következtetések: A vizuális visszajelzés módszerével elért fájdalomcsökkenés megkönnyebbülést jelent a testi és lelki szenvedésből, a pszichés jóllét helyreállása pedig kivédheti a fájdalom fokozódását, a szenvedés élményének állandósulását.

  • Altschuler, E.L., & Hu, J. (2008). Mirror therapy in a patient with a fractured wrist and no active wrist extension. Scandinavian Journal of Plastic and Reconstructive Surgery and Hand Surgery, 42(2), 110—111.

  • Berlucchi, G., & Aglioti, S.M. (2010). The body in the brain revisited. Experimental Brain Research, 200(1), 25—35.

  • Bosco, M.A., Gallinati, J.L., & Clark, M.E. (2013). Conceptualizing and treating comorbid chronic pain and PTSD. Pain Research and Treatment, 2013, Article ID 174728.

  • Casale, R., Maini, M., Bettinardi, O., Labeeb, A., Rosati, V., Damiani, C., at al. (2013). Motor and sensory rehabilitation after lower limb amputation: state of art and perspective of change. Giornale Italiano diMedicina del Lavoro ed Ergonomia, 35(1), 51—60.

  • Chan, B.L., Witt, R., Charrow, A.P., Magee, A., Howard, R., Pasquina, P.F., at al. (2007). Mirror therapy for phantom limb pain. New England Journal of Medicine, 357(21), 2206—2207.

  • Ciaramella, A., Grosso, S., Poli, P., Gioia, A., Inghirami, S., Massimetti, G., at al. (2004). When pain is not fully explained by organic lesion: a psychiatric perspective on chronic pain patients. European Journal of Pain, 8(1), 13—22.

  • De Vignemont, F. (2010). Body schema and body image—Pros and cons. Neuropsychologia, 48(3), 669—680.

  • Dévai, M., & Sipos, M. (1986). A Tennessee énkép skála.Módszertani füzetek 36. Budapest: Országos Pedagógiai Intézet

  • Diers, M., Christmann, C., Koeppe, C., Ruf, M., & Flor, H. (2010). Mirrored, imagined and executed movements differentially activate sensorimotor cortex in amputees with and without phantom limb pain. Pain, 149(2), 296—304.

  • Flor, H. (2008). Maladaptive plasticity, memory for pain and phantom limb pain: Review and suggestions for new therapies. Expert Review of Neurotherapeutics, 8(5), 809—818.

  • Flor, H., Diers, M., Christmann, C., & Koeppe, C. (2006). Mirror illusions of phantom hand movements brain activity mapped by fMRI. NeuroImage, 31, S159.

  • Gatchel, R.J. (2005). Acute, chronic, and recurrent pain management. In R.J. Gatchel (Ed.), Clinical essentials of pain management (47—87). Washington: American Psychological Association

  • Gayman, M.D., Brown, R.L., & Cui, M. (2011). Depressive symptoms and bodily pain: The role of physical disability and social stress. Stress and Health, 27(1), 52—63.

  • Giummarra, M.J., Gibson, S.J., Georgiou-Karistianis, N., & Bradshaw, J.L. (2007). Central mechanisms in phantom limb perception: the past, present and future. Brain Research Reviews, 54(1), 219—232.

  • Goesling, J., Clauw, D.J., & Hassett, A.L. (2013). Pain and depression: An integrative review of neurobiological and psychological factors. Current Psychiatry Reports, 15(12), 1—8.

  • Hanakawa, T. (2012). Neural mechanisms underlying deafferentation pain: A hypothesis from a neuroimaging perspective. Journal of Orthopaedic Science, 17(3), 331—335.

  • Hsu, E., & Cohen, S.P. (2013). Postamputation pain: epidemiology, mechanisms, and treatment. Journal of Pain Research, 6(2), 121—136.

  • Kállai, J., Szolcsányi, T., & Hegedűs, G. (2013). A Műkéz Illúzió „Hozzám tartozik, de nem az enyém”. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(3), 457—474.

  • Kazemi, H., Ghassemi, S., Fereshtehnejad, S.M., Amini, A., Kolivand, P.H., & Doroudi, T. (2013). Anxiety and depression in patients with amputated limbs suffering from phantom pain: A comparative study with non-phantom chronic pain. International Journal of Preventive Medicine, 4(2), 218—225.

  • Kende, A. (2002). Testazonosság és identitás. A különböző testfelfogások szerepe az önelfogadásban. In M. Csabai, & F. Erős (szerk.), Test-beszédek (61—84). Animula, Budapest

  • Kim, S.Y., & Kim, Y.Y. (2012). Mirror therapy for phantom limb pain. The Korean Journal of Pain, 25(4), 272—274.

  • Kiss, P. (2008). Önértékelés, elégedettség és identitás. In A versenyképesség egyéni, társadalmi, intézményes feltételei. Kézirat (3—60). Budapest: NKFP

  • Le Feuvre, P., & Aldington, D. (2014). Know pain know gain: Proposing a treatment approach for phantom limb pain. Journal of the Royal Army Medical Corps, 160(1), 16—21.

  • MacIver, K., Lloyd, D.M., Kelly, S., Roberts, N., & Nurmikko, T. (2008). Phantom limb pain, cortical reorganization and the therapeutic effect of mental imagery. Brain, 131(8), 2181—2191.

  • Margalit, D., Heled, E., Berger, C., & Katzir, H. (2013). Phantom fighters: Coping mechanisms of amputee patients with phantom limb pain: A longitudinal study. Open Journal of Orthopedics, 3(7), 300—305.

  • Mayer, A., Kudar, K., Bretz, K., & Tihanyi, J. (2008). Body schema and body awareness of amputees. Prosthetics and Orthotics International, 32(3), 363—382.

  • Medina, J., & Coslett, H. (2010). From maps to form to space: Touch and the body schema. Neuropsychologia, 48(3), 645—654.

  • Meltzer, H., Bebbington, P., Brugha, T., McManus, S., Rai, D., Dennis, M.S., et al. (2012). Physical ill health, disability, dependence and depression: Results from the 2007 national survey of psychiatric morbidity among adults in England. Disability and Health Journal, 5(2), 102—110.

  • Morasco, B.J., Lovejoy, T.I., Lu, M., Turk, D.C., Lewis, L., & Dobscha, S.K. (2013). The relationship between PTSD and chronic pain: Mediating role of coping strategies and depression. Pain, 154(4), 609—616.

  • Moseley, G.L., & Brugger, P. (2009). Interdependence of movement and anatomy persists when amputees learn a physiologically impossible movement of their phantom limb. Proceedings of the National Academy of Sciences, 106(44), 18798—18802.

  • Moseley, G.L., Gallace, A., & Spence, C. (2008). Is mirror therapy all it is cracked up to be? Current evidence and future directions. Pain, 138(1), 7—10.

  • Pilling, J. (2003). A gyász lélektana. In J. Pilling (szerk.), Gyász (27—54). Budapest: Medicina Könyvkiadó

  • Pincus, T., Santos, R., & Morley, S. (2007). Depressed cognitions in chronic pain patients are focused on health: Evidence from a sentence completion task. Pain, 130(1), 84—92.

  • Ramachandran, V.S. (2005). Plasticity and functional recovery in neurology. Clinical Medicine, 5(4), 368—373.

  • Ramachandran, V.S., & Altschuler, E.L. (2009). The use of visual feedback, in particular mirror visual feedback, in restoring brain function. Brain, 132(7), 1693—1710.

  • Ramachandran, V.S., Brang, D., & McGeoch, P.D. (2010). Dynamic reorganization of referred sensations by movements of phantom limbs. Neuroreport, 21(10), 727—730.

  • Ramachandran, V.S., & Hirstein, W. (1998). The perception of phantom limbs. The DO Hebb lecture. Brain, 121(9), 1603—1630.

  • Ramachandran, V.S., & Rogers-Ramachandran, D. (1996). Synaesthesia in phantom limbs induced with mirrors. Proceedings of the Royal Society of London. Series B:Biological Sciences, 263(1369), 377—386.

  • Ramachandran, V.S., & Rogers-Ramachandran, D. (2000). Phantom limbs and neural plasticity. Archives of Neurology, 57(3), 317—320.

  • Ramachandran, V.S., & Rogers-Ramachandran, D. (2008). Sensations referred to a patient’s phantom arm from another subjects intact arm: perceptual correlates of mirror neurons. Medical Hypotheses, 70(6), 1233—1234.

  • Réthelyi, J. (2003). Krónikus fájdalom-problémák és a depressziós tünetegyüttes kapcsolatának epidemiológiai és klinikai vizsgálata. Doktori értlekezés. Budapest: Semmelweis Egyetem

  • Richardson, C., Glenn, S., Horgan, M., & Nurmikko, T. (2007). A prospective study of factors associated with the presence of phantom limb pain six months after major lower limb amputation in patients with peripheral vascular disease. The Journal of Pain, 8(10), 793—801.

  • Riskó, Á. (2007). A test, a lélek és az életminőség. Reumahíradó, 3(1), 8—10.

  • Rosenberg, M. (1965). Society and adolescent self-image. Princeton: Princeton University Press

  • Rózsa, S., Szádóczky, E., & Füredi, J. (2001). A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16(4), 379—397.

  • Schwoebel, J., & Coslett, H.B. (2005). Evidence for multiple, distinct representations of the human body. Journal of Cognitive Neuroscience, 17(4), 543—553.

  • Selles, R.W., Schreuders, T.A., & Stam, H.J. (2008). Mirror therapy in patients with causalgia (complex regional pain syndrome type II) following peripheral nerve injury: Two cases. Journal of Rehabilitation Medicine, 40(4), 312—314.

  • Simões, E.L., Bramati, I., Rodrigues, E., Franzoi, A., Moll, J., Lent, R., et al. (2012). Functional expansion of sensorimotor representation and structural reorganization of callosal connections in lower limb amputees. The Journal of Neuroscience, 32(9), 3211—3220.

  • Stamenov, M.I. (2005). Body schema, body image and mirror neurons. In H. De Prester, & V. Knockaert (Eds.), Body image and body schema (21—45). Amsterdam: John Benjamin Publishing Company

  • Sutyák, T. (2010). A test-test probléma. Magyar Filozófiai Szemle, 54(2), 10—32.

  • Sütbeyaz, S., Yavuzer, G., Sezer, N., & Koseoglu, B.F. (2007). Mirror therapy enhanches lower-extremity motor recovery and motor functioning after stroke: A randomized controlled trial. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation, 88(5), 555—559.

  • Sylvester, J., Donnell, N., Gray, S., Higgins, K., & Stalker, K. (2014). A survey of disabled children and young people’s views about their quality of life. Disability & Society, 29(5), 763—777.

  • Weeks, S.R., Anderson-Barnes, V.C., & Tsao, J.W. (2010). Phantom limb pain: Theories and therapies. The Neurologist, 16(5), 277—286.

  • Yavuzer, G., Selles, R., Sezer, N., Sütbeyaz, S., Bussmann, J.B., Köseoğlu, F., et al. (2008). Mirror therapy improves hand function in subacute stroke: A randomized controlled trial. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation, 89(3), 393—398.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 58 58 13
Full Text Views 14 6 0
PDF Downloads 9 2 0