View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Budapest
  • 2 Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Onkológiai Intézet Debrecen
  • 3 Országos Onkológiai Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: Az optimizmus pszichológiai vizsgálata során számos kutatás tárt fel összefüggéseket az optimizmus és a mentális, valamint a fizikai egészségmutatók között. Az optimizmus fogalma olyan összetett konstruktum, amelyet legtöbb kutató a jövőre irányuló pozitív elvárások összességeként értelmez; de az irreális, szituációspecifikus optimizmus és a remény is a tágan értelmezett optimizmushoz kapcsolható fogalmak. Az optimizmus emlődaganatos betegeknél számos esetben alacsonyabb szorongásszinttel, kevesebb distresszel és magasabb érzelmi jól-léttel, társas támogatottsággal és poszttraumás növekedéssel jár együtt. Cél: Emlődaganatos betegek és egészséges kontrollszemélyek elmúlt évben és eddigi életük során tapasztalt lelkiállapotának, valamint optimista—pesszimista attitűdjeinek feltárása és összehasonlítása. További célunk volt a betegek ötéves utánkövetése során az optimista—pesszimista attitűd túléléssel való összefüggéseinek vizsgálata. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszer: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérőeszközként (Komplex Strukturált Interjú emlődaganatos betegek részére), 28 emlődaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a „lehorgonyzott elmélet” (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: Eredményeink szerint mindkét csoport jó lelkiállapotról számolt be, ami az eddigi életet illeti, de az elmúlt év során tapasztalt lelkiállapot és optimista attitűd tekintetében szignifikáns különbség volt tapasztalható a két csoport között: lelkiállapotban a daganatos betegek kárára, optimizmusban viszont a betegek javára (p = 0,022, illetve p = 0,003). Az ötéves utánkövetés eredményei nem mutattak szignifikáns összefüggést az optimista—pesszimista attitűd és túlélés között. Következtetések: A daganatos betegek szignifikánsan rosszabb lelkiállapotuk ellenére szignifikánsan optimistább attitűddel voltak jellemezhetőek, mint az egészséges kontrollszemélyek. Ez az optimizmus egyaránt értelmezhető elhárításként vagy adaptív megküzdési mechanizmusként.

  • Allison, P.J., Guichard, C., Fung, K., & Gilain, L. (2003). Dispositional optimism predicts Status 1 year after diagnosis in head and neck cancer patients. Journal of Clinical Oncology, 21(3), 543—548.

  • Applebaum, A.J., Stein, E.M., Lord-Bessen, J., Pessin, H., Rosenfeld, B., & Breitbart, W. (2013). Optimism, social support, and mental health outcomes in patients with advanced cancer. Psycho-Oncology, 23(3), 299—306.

  • Barraclough, J. (1999). Cancer and emotion: A practical guide to psycho-oncology. West Sussex, England: John Wiley and Sons

  • Benyamini, Y., & Roziner, I. (2008). The predictive validity of optimism and affectivity in a longitudinal study of older adults. Personality and Individual Differences, 44(4), 853—864.

  • Bérdi, M., & Köteles, F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT—R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273—294.

  • Bozo, Ö., Gündoğdu-Aktürk, E., & Büyükaşik-Çolak, C. (2009). The moderating role of different sources of perceived social support on the dispositional optimism—posttrau-matic growth relationship in postoperative breast cancer patients. Journal of Health Psychology, 14, 1009—1020.

  • Burgess, C., Cornelius, V., Love, S., Graham, J., Richards, M., & Ramirez, A. (2005). Depression and anxiety in women with early breast cancer: Five year observational cohort study. British Medical Journal, 330(7493): 702.

  • Buxton, A. (2011). Posttraumatic growth in survivors of breast cancer: The role of dispositional optimism, coping strategies, and psychosocial interventions. Doctoral dissertation. Toronto: University of Toronto

  • Büyükaşik-Çolak, C., Gündoğdu-Aktürk, E., & Bozo, Ö. (2012). Mediating role of coping in the dispositional optimism—posttraumatic growth relation in breast cancer patients. The Journal of Psychology, 146(5), 471—483.

  • Carstensen, L., Carstensen, L.L., Charles, S.T., Isaacowitz, D., & Kennedy, Q. (2003). Life-span personality development and emotion. In R.J. Davidson, K. Scherer, & H.H. Goldsmith (Eds.), Handbook of affective sciences (726—746). Oxford: Oxford University Press

  • Carver, C.S., Harris, S.D., Noriega, V., Pozo, C., Robinson, D.S., Ketcham, A.S., et al. (1993). How coping mediates the effect of optimism on distress: A study of women with early stage breast cancer. Journal of Personality and Social Psychology, 65, 375—390.

  • Carver, C.S., Pozo-Kaderman, C., Harris, S.D., Noriega, V., Scheier, M.F., Robinson D.S., et al. (1994). Optimism versus pessimism predicts the quality of women’s adjustment to early stage breast cancer. Cancer, 73, 1213—1220.

  • Carver, C.S., Smith, R.G., Antoni, M.H., Petronis, V.M., Weiss, S.D., & Robert, P. (2005). Optimistic personality and psychosocial well-being during treatment predict psychosocial well-being among long-term survivors of breast cancer. Health Psychology, 24, 508—516.

  • Chang, R., Chang, E.C., Sanna, L.J., & Hatcher, R.L. (2008). Personality variables linked to adjustment. In G.J. Boyle, G. Matthews, & D.H. Saklofse (Eds.), The SAGE handbook of personality theory and assessment: Personality theories and models. London: Sage Publications Ltd.

  • Clarke, V.A., Lovegrove, H., Williams, A., & Machperson, M. (2000). Unrealistic optimism and the Health Belief Model. Journal of Behavioral Medicine, 23(4), 367—376.

  • Colby, D.A., & Shifren, K. (2013). Optimism, mental health, and quality of life: A study among breast cancer patients. Psychology, Health & Medicine, 18(1), 10—20.

  • Cordova, M.J., Cunningham, L.L.C., Carlson, C.R., & Andrykowski, M.A. (2001). Posttraumatic growth following breast cancer: A controlled comparison study. Health Psychology, 20, 176—185.

  • Dunn, J., Occhipinti, S., Campbell, A., Ferguson, M., & Chambers, S.K. (2011). Benefit finding after cancer. Journal of Health Psychology, 16, 169—177.

  • Epping-Jordan, J.A.E., Compas, B.E., Osowiecki, D.M., Oppedisano, G., Gerhardt, C., Primo, et al. (1999). Psychological adjustment in breast cancer: Processes of emotional distress. Health Psychology, 18, 315—326.

  • Fafouti, M., Paparrigopoulos, T., Zervas, Y., Rabavilas, A., Malamos, N., Liappas, I., et al. (2010). Depression, anxiety and general psychopathology in breast cancer patients: A cross-sectional control study. In Vivo, 24, 803—810.

  • Folkman, S., Lazarus, R.S., Gruen, R.J., & DeLongis, A. (1986). Appraisal, coping, health status, and psychological symptoms. Journal of Personality and Social Psychology, 50, 571—579.

  • Frankl, V.E. (1959). Grundgriß der Existenzanalyse und Logotherapie / Az egzisztencia-analízis és logoterápia alapjai. In P. Sárkány, & O. Zsók (Hrsg. 2010). Die Grundlagen der Logotherapie — Eine zweisprachige Textsammlung / A logoterápia alapjai — Kétnyelvű szöveggyűjtemény (9—203). Budapest: Jel Kiadó

  • Giese-Davis, J., & Spiegel, D. (2003). Emotional expression and cancer progression. In R.J. Davidson, K. Scherer, & H.H. Goldsmith (Eds.), Handbook of affective sciences (1053—1082). Oxford: Oxford University Press

  • Green, B.L., Rowland, J.H., Krupnick, J.L., Epstein, S.A., Stockton, P., Stern, et al. (1998). Prevalence of posttraumatic stress disorder in women with breast cancer. Psychosomatics, 39(2), 102—111.

  • Gustavsson-Lilius, M., Julkunen, J., Keskivaara, P., Lipsanen, J., & Hietanen, P. (2012). Predictors of distress in cancer patients and their partners: The role of optimism in the sense of coherence construct. Psychology & health, 27(2), 178—195.

  • Herzberg, P.Y., Glaesmer, H., & Hoyer, J. (2006). Separating optimism and pessimism: A robust psychometric analysis of the Revised Life Orientation Test (LOT-R). Psychological Assessment, 18(4), 433—438.

  • Holmes, W.C., & Pace, J.L. (2002). HIV-seropositive individuals’ optimistic beliefs about prognosis and relation to medication and safe sex adherence. Journal of General Internal Medicine, 17, 677—683.

  • Konkolÿ Thege, B. (2007). Frankl logoterápia és egzisztencia-analízise az egészségpszichológia kontextusában. Pszichológia, 27, 261—274.

  • Kulcsár, Zs. (2002). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

  • Maruta, T., Colligan, R.C., Malinchoc, M., & Offord, K.P. (2000). Optimists vs pessimists: Survival rate among medical patients over a 30-year period. Mayo Clinic Proceedings, 75(2), 140—143.

  • Matthews, E.E., & Cook, P.F. (2009). Relationships among optimism, well-being, self-transcendence, coping and social support in women during treatment for breast cancer. Psycho-Oncology, 18, 716—726.

  • Mehnert, A., & Koch, U. (2007). Prevalence of acute and post-traumatic stress disorder and comorbid mental disorders in breast cancer patients during primary cancer care: A prospective study. Psycho-Oncology, 16, 181—188.

  • Mersdorf, A., Vargay, A., Horváth, Zs., & Bányai, É. (2013). „Mit gondol, van-e az életének célja és értelme? Ha igen, mi?” Emlődaganatos betegek és egészséges kontrollszemélyek interjúkérdésekre adott válaszainak összehasonlítása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14, 345—380.

  • Pinquart, M., Fröhlich, C., & Silbereisen, R.K. (2007). Change in psychological resources of younger and older cancer patients during chemotherapy. Psychooncology, 16, 626—633.

  • Riskó, Á. (2006). A daganatos betegség különböző fázisaiban az alkalmazkodás pszichoszociális jellemzői. In J. Horti, & Á. Riskó (szerk.), Onkopszichológia a gyakorlatban (85—92). Budapest: Medicina

  • Robinson-Whelen, S., Kim, C., MacCallum, R.C., & Kiecolt-Glaser, J.K. (1997). Distinguishing optimism from pessimism in older adults: Is it more important to be optimistic or not to be pessimistic? Journal of Personality and Social Psychology, 73, 1345—1353.

  • Rowland, J.H., & Massie, M.J. (2010). Breast cancer. In J.C. Holland, W.S. Breitbart, P.B. Jacobsen, M.S. Lederberg, M.J. Loscalzo, & R. McCorkle (Eds.), Psycho-oncology (177—186). New York: Oxford University Press

  • Scheier, M.F., & Carver, C.S. (1985). Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4, 219—247.

  • Scheier, M.F., Carver, C.S., & Bridges, M.W. (1994). Distinguishing optimism from neuroticism (and trait anxiety, self-mastery, and self-esteem): A reevaluation of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology, 67, 1063—1078.

  • Scheier, M.F., Matthews, K.A., Owens, J.F., Schulz, R., Bridges, M.W., Magovern, G.J, et al. (1999). Optimism and rehospitalization after coronary artery bypass graft surgery. Archives of Internal Medicine, 159, 829—835.

  • Schou, I., Ekeberg, O., Sandvik, L., Hjermstad, M.J., & Ruland, C.M. (2005a). Multiple predictors of health-related quality of life in early stage breast cancer. Quality of Life Research, 14, 1813—1823.

  • Schou, I., Ekeberg, O., Sandvik, L., & Ruland, C.M. (2005b). Stability in optimism-pessimism in relation to bad news: A study of women with breast cancer. Journal of Personality Assessment, 84, 148—154.

  • Smith, S.K., Herndon, J.E., Lyerly, H.K., Coan, A., Wheeler, J.L., Staley, T., et al. (2011). Correlates of quality of life-related outcomes in breast cancer patients participating in the Pathfinders Pilot Study. Psycho-Oncology, 20, 559—564.

  • Sohl, S.J., Schnur, J.B., Sucala, M., David, D., Winkel, G., & Montgomery, G.H. (2012). Distress and emotional well-being in breast cancer patients prior to radiotherapy: An expectancy-based model. Psychology & Health, 27(3), 347—361.

  • Stiegelis, H.E., Hagedoorn, M., Sanderman, R., Van der Zee, K.I., Buunk, B.P., & Van den Bergh, A.C.M. (2003). Cognitive adaptation: A comparison of cancer patients and healthy references. British Journal of Health Psychology, 8, 303—318.

  • Sulkers, E., Fleer, J., Brinksma, A., Roodbol, P.F., Kamps, W.A., Tissing, W.J., et al. (2013). Dispositional optimism in adolescents with cancer: Differential associations of optimism and pessimism with positive and negative aspects of well-being. British Journal of Health Psychology, 18, 474—489.

  • Szondy, M. (2006). Optimizmus és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 61, 617—636.

  • Szondy, M. (2008). Optimizmus, pesszimizmus, egészség és egészségmagatartás. Doktori disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • Taylor, S.E. (1983). Adjustment to threatening events — A theory of cognitive adaptation. American Psychologist, 38, 1161—1173.

  • Taylor, S.E., Kemeny, M.E., Aspinwall, L.G., Schneider, S.G., Rodriguez, R., & Herbert, M. (1992). Optimism, coping, psychological distress, and high-risk sexual behavior among men at risk for acquired immunodeficiency syndrome (AIDS). Journal of Personality and Social Psychology, 63, 460—473.

  • Tiringer, I. (2007). Pszichoonkológiai szempontok az onkológiai betegek ellátásában. In J. Kállai, J. Varga, & A. Oláh (szerk.), Egészségpszichológiai a gyakorlatban (383—407). Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

  • Trunzo, J.J, & Pinto, B.M. (2003). Social support as a mediator of optimism and distress in breast cancer survivors. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 71, 805—811.

  • Von Ah, D.M., Russell, K.M., Carpenter, J., Monahan, P.O., Zhao, Q., Tallman, E., et al. (2012). Health-related quality of life of African American breast cancer survivors compared to healthy African American women. Cancer Nursing, 35, 337—346.