View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet 1085 Budapest Üllői út 26.
  • | 2 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: A Snyder és munkatársai (1991) által kidolgozott Remény Skála (Adult Hope Scale, AHS) az egyik leggyakrabban használt mérőeszköz a remény konstruktumának mérésére. A kérdőívet számos nyelvre lefordították, ám magyar fordítás mind ez idáig nem készült. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a Remény Skála magyar adaptációját (AHS-H), valamint pszichometriai jellemzőit. Módszer: Három, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1749, 746 férfi és 1041 nő) adatait elemezzük. Az AHS-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, a reménytelenséget, az optimizmust, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az AHS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta egy fölérendelt remény faktor létezését, melyet a skála két alskálájának megfelelő latens faktor egészít ki (Megoldási lehetőségek és Személyes hatóerő). A skála és alskáláinak belső konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (jellemzően 0,8 feletti Cronbach-alfa-értékek). A remény szintje függetlennek bizonyult a társas kívánatosságtól és a szociodemográfiai változók többségétől (kor, nem, iskolai végzettség), de pozitívan függött össze a szubjektív anyagi helyzettel. A skála megfelelő konvergens és divergens validitást mutatott más mérőeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,501; p < 0,001), az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,465; p < 0,001), az optimizmussal (r = 0,575; p < 0,001) és a reménytelenséggel (r = —0,569; p < 0,001) való összevetésben. Következtetések: A Remény Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, mely éppúgy jól alkalmazható a remény általános szintjének, mint a remény összetevőinek felmérésére.

  • Alarcon, G.M., Bowling, N.A., & Khazon, S. (2013). Great expectations: A meta-analytic examination of optimism and hope. Personality and Individual Differences, 54, 821—827.

  • Arnau, R.C., Rosen, D.H., Finch, J.F., Rhudy, J.L., & Fortunato, V.J. (2007). Longitudinal effects of hope on depression and anxiety: A latent variable analysis. Journal of Personality, 75, 43—64.

  • Babyak, M.A., Snyder, C.F., & Yoshinobu, L. (1993). Psychometric properties of the Hope Scale: A confirmatory factor analysis. Journal of Research in Personality, 27, 154—169.

  • Bailey, C.T., Eng, W., Frisch, M.B., & Snyder, C.R. (2007). Hope and optimism as related to life satisfaction. The Journal of Positive Psychology, 2, 168—175.

  • Bailey, T.C., & Snyder, C.R. (2007). Satisfaction with life and hope: A look at age and marital status. The Psychological Record, 57, 233—240.

  • Bérdi, M., & Köteles, F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT—R) pszichometriai jellemzői hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65, 273—294.

  • Brouwer, D., Meijer, R.R., Weekers, A.M., & Baneke, J.J. (2008). On the dimensionality of the Dispositional Hope Scale. Psychological Assessment, 20, 310—315.

  • Carifio, J., & Rhodes, L. (2002). Construct validities and the empirical relationships between optimism, hope, self-efficacy, and locus of control. Work: A Journal of Prevention, Assessment and Rehabilitation, 19, 125—136.

  • Chang, E.C., & Banks, K.H. (2007). The color and texture of hope: Some preliminary findings and implications for hope theory and counseling among diverse racial/ethnic groups. Letöltve: 2014. 05. 10-én: http://digitalcommons.iwu.edu/psych_scholarship/2.

  • Cheavens, J., & Gum, A. (2000). Gray power: Hope for the ages. In C.R. Snyder (Ed.), Handbook of hope theory, measures and applications (201—221). San Diego: Academic Press

  • Cheavens, J.S., Feldman, D.B., Woodward, J.T., & Snyder, C.R. (2006). Hope in cognitive psychotherapies: On working with client strengths. Journal of Cognitive Psychotherapy, 20, 135—145.

  • Chen, F.F., Hayes, A., Carver, C.S., Laurenceau, J.P., & Zhang, Z. (2012). Modeling general and specific variance in multifaced constructs: A comparison of the bifactor model to other approaches. Journal of Personality, 80, 219—251.

  • Creamer, M., O’Donnell, M.L., Carboon, I., Lewis, V., Densley, K., McFarlane, A., et al. (2009). Evaluation of the Dispositional Hope Scale in injury survivors. Journal of Research in Personality, 43, 613—617.

  • Davidson, C.L., Wingate, L.R., Rasmussen, K.A., & Slish, M.L. (2009). Hope as a predictor of interpersonal suicide risk. Suicide and Life-Threatening Behavior, 39, 499—507.

  • Davidson, O.B., Feldman, D.B., & Margalit, M. (2012). A focused intervention for 1st-year college students: Promoting hope, sense of coherence, and self-efficacy. The Journal of Psychology: Interdisciplinary and Applied, 146, 333—352.

  • Du, H., & King R.B. (2013). Placing hope in self and others: Exploring the relationships among self-construals, locus of hope, and adjustment. Personality and Individual Differences, 54, 332—337.

  • Eysenck, S.B.G., & Matolcsi Á. (1984). Az Eysenck-féle Személyiség Kérdőív (EPQ) magyar változata: a magyar és az angol felnőttek összehasonlító vizsgálata. Pszichológia, 4, 231—240.

  • Gana, K., Daigre, S., & Ledrich, J. (2013). Psychometric properties of the French version of the Adult Dispositional Hope Scale. Assessment, 20, 114—118.

  • Halama, P., & Dedová, M. (2007). Meaning in life and hope as predictors of positive mental health: Do they explain residual variance not predicted by personality traits? Studia Psychologica, 49, 191—200.

  • Hellman, Ch.M., Pittman, M.K., & Munoz, R.T. (2012). The first twenty years of the will and the ways: An examination of score reliability distribution on Snyder’s Dispositional Hope Scale. Journal of Happiness Studies, 14, 723—729.

  • Hu, L., & Bentler, P.M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling, 6, 1—55.

  • Martos, T., & Konkolÿ Thege, B. (2012). Aki keres, és aki talál — az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése az Élet Értelme Kérdőív magyar változatával. Magyar Pszichológiai Szemle, 67, 125—149.

  • Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15, 289—303.

  • Ong, A.D., Edwards, L.M., & Bergeman, C.S. (2006). Hope as a source of resilience in later adulthood. Personality and Individual Differences, 41, 1263—1273.

  • Perczel Forintos, D., Sallai, J., & Rózsa, S. (2001). A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16, 632—643.

  • Rand, K.L., Martin, A.D., & Shea, A.M. (2011). Hope, but not optimism, predicts academic performance of law students beyond previous academic achievement. Journal of Research in Personality, 45, 683—686.

  • Roesch, S., & Vaughn, A. (2006). Evidence for the factorial validity of the Dispositional Hope Scale: Cross-ethnic and cross-gender measurement equivalence. European Journal of Psychological Assessment, 22, 78—84.

  • Snyder, C.R. (1995). Conceptualising, measuring and nurturing hope. Journal of Counseling and Development, 73, 355—360.

  • Snyder, C.R., Harris, C., Anderson, J.R., Holleran, S.A., Irving, L.M., Sigmon, S.T., et al. (1991). The will and the ways: Development and validation of an individual differences measure of hope. Journal of Personality and Social Psychology, 60, 570—585.

  • Snyder, C.R., Rand, K.L., & Sigmon, D.R. (2002). Hope theory. A member of the positive psychology family. In C.R. Snyder, & S. Lopez (Eds.), Handbook of positive psychology (257—276). New York: Oxford University Press.

  • Venning, A., Kettler, L., Zajac, I., Wilson, A., & Eliott, J. (2011). Is hope or mental illness a stronger predictor of mental health? International Journal of Mental Health Promotion, 13, 32—39.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 9 0 0
May 2021 15 0 0
Jun 2021 5 0 0
Jul 2021 10 0 0
Aug 2021 10 0 0
Sep 2021 4 0 0
Oct 2021 0 0 0