View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet 1085 Budapest Üllői út 26.
  • | 2 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: A Hendrick (1988) által kidolgozott Kapcsolati Elégedettség Skálát (Relationship Assessment Scale, RAS) gyakran, változatos kutatási területeken alkalmazzák a párkapcsolati elégedettség mérésére. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a kérdőív magyar változatát (RAS-H) és értékeljük annak pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzés 270 házas-, illetve együtt élő pár (átlagéletkor férfiaknál 39,8 ± 10,5, nőknél 37,6 ± 9,9 év) keresztmetszeti, kérdőíves adatfelvételén alapul. A részletes szociodemográfiai adatok és a RAS-H felvétele mellett a válaszadó párok kitöltötték az Élettel való Elégedettség Skálát (SWLS-H), a Rosenberg Önértékelés Skálát (RSES-H), az Élet Értelme Kérdőívet (MLQ-H) és mértük a szubjektív egészségi állapotot is. Eredmények: A mérőeszköz hét tétele a konfirmatív faktorelemzés alapján mindkét nemnél egy faktorba tartozik, az így képzett skála belső konzisztenciája (Cronbach-alfa férfiaknál = 0,843, nőknél = 0,897) és teszt—reteszt megbízhatósága (r = 0,90) kiváló. A kapcsolati elégedettség mértéke nagyrészt független volt a szociodemográfiai jellemzőktől, viszont mindkét nemnél pozitívan függött össze a szexuális elégedettséggel (r = 0,425 és 0,492), illetve a lelki egészség más mutatóival, így az élettel való elégedettséggel, az élet értelmességével és az önértékeléssel (r = 0,207 és 0,470 között), nőknél pedig az élettel való elégedettség többi jellemzőktől — így az élet értelmességétől és az önértékeléstől — független prediktorának is bizonyult (béta = 0,294). Következtetések: A RAS-H az elemzések alapján a párkapcsolati elégedettség megbízható és érvényes mérőeszköze.

  • Balog, P. (2008). A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In M. Kopp (szerk.), Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (240—249). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • Campbell, S.B., & Renshaw, K.D. (2013). PTSD symptoms, disclosure, and relationship distress: Explorations of mediation and associations over time. Journal of Anxiety Disorders, 27(5), 494—502.

  • Cassepp-Borges, V., & Pasquali, L. (2011). Características psicométricas da Relationship Assessment Scale [Relationship Assessment Scale’s psychometric characteristics]. Psico-USF, 16(3), 255—264.

  • Dinkel, A., & Balck, F. (2005). An evaluation of the German Relationship Assessment Scale. Swiss Journal of Psychology, 64(4), 259—263.

  • Dew, J. (2011). The association between consumer debt and the likelihood of divorce. Journal of Family Economic Issues, 32, 554—564.

  • Dyrenforth, P.S., Kashy, D.A., Donnellan, M.B., & Lucas, R.E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690—702.

  • Fletcher, G.J.O., Simpson, J.A., Campbell, L., & Overall, N.C. (2013). The science of intimate relationships. Cambridge: Wiley-Blackwell

  • Funk, J.L., & Rogge, R.D. (2007). Testing the ruler with Item Response Theory: Increasing precision of measurement for relationship satisfaction with the Couples Satisfaction Index. Journal of Family Psychology, 21(4), 572—583.

  • Garos, S., Kluck, A., & Aronoff, D. (2007). Prostate cancer patients and their partners: Differences in satisfaction indices and psychological variables. Journal of Sexual Medicine, 4, 1394—1403.

  • Graham, J.M., Diebels, K.J., & Barnow, Z.B. (2011). The reliability of relationship satisfaction: A reliability generalization meta-analysis. Journal of Family Psychology, 25(1), 39—48.

  • Hassebrauck, M. (1991). ZIP — A scale for assessment of satisfaction in close relationship. Zeitschrift Fur Sozialpsychologie, 22(4), 256—259.

  • Hendrick, S.S. (1988). A generic measure of relationship satisfaction. Journal of Marriage and Family, 50(1), 93—98.

  • Hendrick, S.S., Dicke, A., & Hendrick, C. (1998). The Relationship Assessment Scale. Journal of Social and Personal Relationships, 15(1), 137—142.

  • Howard, J.R., O’Neill, S., & Travers, C. (2006). Factors affecting sexuality in older Australian women: Sexual interest, sexual arousal, relationships and sexual distress in older Australian women. Climacteric, 9(5), 355—367.

  • Hu, L., & Bentler, P.M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling, 6, 1—55.

  • Marcus, D.A., Richards, K.L., Chambers, J.F., & Bhowmick, A. (2013). Fibromyalgia family and relationship impact exploratory survey. Musculoskeletal Care, 11(3), 125—134.

  • Martos, T., & Konkolÿ Thege, B. (2012). Aki keres, és aki talál — az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése az Élet Értelme Kérdőív magyar változatával. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1), 125—149.

  • Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15, 289—303.

  • Naeem, F., Irfan, M., Zaidi, Q.A., Kingdon, D., & Ayub, M. (2008). Angry wives, abusive husbands: Relationship between domestic violence and psychosocial variables. Womens Health Issues, 18, 453—462.

  • Ngazimbi, E.E., Daire, A.P., Soto, D., Carlson, R.G., & Munyon, M.D. (2013). Marital expectations and marital satisfaction between African immigrant and United States born married couples. Journal of Psychology in Africa, 23(2), 317—321.

  • Rask, M., Malm, D., Kristofferzon, M.L., Roxberg, A., Svedberg, P., Arenhall, E., et al. (2010). Validity and reliability of a Swedish version of the Relationship Assessment Scale (RAS): A pilot study. Canadian Journal of Cardiovascular Nursing, 20(1), 16—21.

  • Renshaw, K.D., McKnight, P., Caska, C.M., & Blais, R.K. (2011). The utility of the Relationship Assessment Scale in multiple types of relationships. Journal of Social and Personal Relationships, 28, 435—447.

  • Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15, 259—275.

  • Sophia, E.C., Tavares, H., Berti, M.P., Pereira, A.P., Lorena, A., Mello, C., et al. (2009). Pathological love: Impulsivity, personality, and romantic relationship. CNS Spectrums, 14(5), 268—274.

  • White, J.K., Hendrick, S.S., & Hendrick, C. (2004). Big Five personality variables and relationship constructs. Personality and Individual Differences, 37, 1519—1530.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 12 0 0
Feb 2021 15 1 1
Mar 2021 12 1 2
Apr 2021 19 0 0
May 2021 14 1 1
Jun 2021 10 1 1
Jul 2021 0 0 0