View More View Less
  • 1 Károli Gáspár Egyetem Budapest
  • 2 Magyar Szuicidium-prevenciós Társaság 1121 Budapest Mártonhegyi út 22/d.
  • 3 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Elméleti háttér: Durkheim fogalmazta meg elsőként a társadalmi integráció és az öngyilkosság közötti összefüggést. Vizsgálatai során azt találta, hogy az az egyén, aki lazán kötődik a társadalomhoz, nagyobb öngyilkossági kockázatnak van kitéve. A társadalmi integráció egy sajátos része, aspektusa a közösség nagyobb eseményeiben, ünnepeiben való részvétel. A társadalomba stabilan integrálódott személy nem csak elfogadja, hanem gyakorolja is közössége ünnepeit, kiemelt eseményeit, mert egy-egy ilyen alkalommal is ki tudja nyilvánítani a társadalom iránti elkötelezettségét, a közösséghez tartozás érzését. Phillips szerint ilyen társadalmi integrációt erősítő esemény az USA-ban az elnökválasztási időszak. Megfigyelése szerint a választások éveinek két hónapjában (szeptember—október) az összhalálozási ráta alacsonyabb, mint a nem választási évek azonos hónapjaiban. Ezt a jelenséget „death-dip effect”-ként írta le, melyet később több szerző az elnökválasztások előtti időszak alatt tapasztalható öngyilkossági gyakoriságra is érvényesnek talált. Cél: A parlamenti választások és az öngyilkossági események számának alakulása közötti összefüggések vizsgálata magyarországi viszonyok között. Módszer: A szerzők a magyarországi országgyűlési választások évének három hónapjában az öngyilkossági események gyakoriságáról kapott adatokat összevetették a nem választási évek megfelelő hónapjainak adataival. Vizsgálták továbbá a választás napját megelőző és követő héten, valamint a választás napján történt öngyilkos cselekmények számát. A vizsgálat során varianciaanalízist (ANOVA), Poisson-modellt és idősoros megközelítést alkalmaztak. Eredmények: 1. A hazai parlamenti választási napokon az öngyilkosságok száma magasabb volt, mint a nem választási márciusi—áprilisi—májusi vasárnapokon, de a különbség nem bizonyult szignifikánsnak. 2. Nem jelentkezett az öngyilkosságok számának változása a választások előtti és utáni hét napjain sem. 3. Vizsgálatunk szerint nem volt kimutatható az öngyilkossági esetek számának csökkenése az országgyűlési választások két hónapjában (április—május) a többi, nem választási év azonos hónapjainak öngyilkossági eseményeivel összevetve sem. Következtetések: A vizsgálatok azt mutatták, hogy hazai viszonyok között nem bizonyítható a parlamenti választások társadalmi integrációt fokozó hatása, így a death-dip jelenség sem volt észlelhető. Figyelemre méltó eredmény ugyanakkor, hogy a választások vasárnapjain az országos öngyilkosságok számai magasabbak voltak a nem választási vasárnapokhoz képest, bár a különbség nem volt szignifikáns.

  • Biller, W.A. (1977). Suicide related to the assassination of President John F. Kennedy. Suicide and Life Threatening Behavior, 7(1), 40—44.

  • Boor, M. (1981). Effects of United States presidential elections on suicide and other causes of death. American Sociological Review, 46, 616—618.

  • Boor, M. (1982). Reduction in deaths by suicide, accidents, and homicide prior to United States presidential elections. Journal of Social Psychology, 118, 135—136.

  • Boor, M., & Fleming, J.A. (1984a). Reductions in suicide and accident levels prior to presidential elections are independent of unemployment effects. Journal of Social Psychology, 124, 119—121.

  • Boor, M., & Fleming, J.A. (1984b). Presidential election effects on suicide and mortality are independent of unemployment rates. American Sociological Review, 49, 706—707.

  • Classen, T. J., & Dunn, R.A. (2010). The politics of hope and despair: The effect of presidential election outcomes on suicide rates. Social Science Quarterly, 91(3), 593—612.

  • Durkheim, E. (1897/1982). Az öngyilkosság. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó

  • Halbwachs, M. (1930). Les causes du suicide. Paris: Alcan

  • Lester, D. (1990). Suicide and presidential elections in the USA. Psychological Reports, 67(1), 218.

  • Mäkinen, I.H. (2000). Eastern European transition and suicide mortality. Social Science and Medicine, 51, 1405—1420.

  • Phillips, D.P. (1970). Death day and birthday: An unexpected connection. In J. Tanur (Ed.), Statistics: Guide to the unknown (52—65). San Francisco: Holden Day

  • Phillips, D.P., & Feldman, K.A. (1973). A dip in deaths before ceremonial occasions: Some new relationships between social integration and mortality. American Sociological Review, 38, 678—696.

  • Wasserman, I.M. (1983). Political business cycles, presidential elections, and suicide and mortality patterns. American Sociological Review, 48, 711—720.

  • Wasserman, I.M. (1984a). The linkage of United States presidential elections, unemployment changes, and reductions in suicide, accident, and homicide rates. Journal of Social Psychology, 124, 115—117.

  • Wasserman, I.M. (1984b). The nonreduction of suicide levels prior to presidential elections. Journal of Social Psychology, 124, 123—125.

  • Zonda T. (1995). Öngyilkos nép-e a magyar? Budapest: Végeken Alapítvány

  • Zonda, T. (2013). A magyar öngyilkossági ráta csökkenésének lehetséges okai. In M. Filó (szerk.), Halálos bűn és szabad akarat. Öngyilkosság a jogtudomány tükrében (138—150). Budapest: Medicina Kiadó

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 2 1
Jul 2020 2 2 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 1 0 0
Oct 2020 2 0 0
Nov 2020 4 1 2
Dec 2020 0 0 0