View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.
  • | 2 Semmelweis Egyetem, Budapest
  • | 3 Outcome Magyarország Zrt., Budapest
  • | 4 Webber Team, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Absztrakt

Elméleti háttér: A munkahelyi stressz negatív egészségi hatásait számos nemzetközi és hazai tanulmány igazolja. Hazánkban a Munkavédelmi Törvény 2008-tól előírja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázat felmérése, eddig azonban nem volt célzottan alkalmas, validált magyar nyelvű kérdőív a törvényi előírás betartására. A COPSOQ II kérdőív 28 skála és 7 dimenzió mentén vizsgálja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket, valamint az egészségi állapot egyes mutatóit (pl. kiégés, stressz, alvászavar). Célkitűzés: A nemzetközi kutatási és kockázatértékelési gyakorlatban széles körben elismert COPSOQ II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II) kérdőív magyar adaptációja és validálása. Módszerek: A mintát 527 fő képezte (25,9% férfi; 74,1% nő; átlagéletkor 35,6 ± 9,9 év), akik a fordítást és lingvisztikai tesztelést követően kitöltötték az online kérdőívet. A belső konzisztencia vizsgálathoz Cronbach-alfa-mutatókat elemeztünk, majd feltáró faktorelemzést végeztünk. A kérdőív időbeli megbízhatóságát a teszt-reteszt mutatók vizsgálatával ellenőriztük. A konvergens érvényesség vizsgálatához az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőívet, a Munkahelyi Környezeti Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet és a WHO Jól-lét Skálát használtuk. A COPSOQ II kockázati skáláinak összefüggéseit a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival Spearman-féle korrelációs módszerrel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa 0,68 és 0,90 között), a teszt-reteszt megbízhatósága megfelelő (ICC: 0,72—0,90). A COPSOQ II egyes skálái közepesen erős vagy erős korrelációt mutattak a referencia-kérdőívek megfelelő skáláival (r = 0,48—0,75). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az adaptált kérdőív itemei négy faktor mentén rendeződtek: Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Bizalmi légkör, melyek magyarázott kumulatív variancia értéke 65% volt. Minden COPSOQ II skála szignifikáns, többségében közepesen erős összefüggést mutatott a következmény-változókkal. A COPSOQ II kérdőív pszichoszociális kockázatot vizsgáló skálái rendre szignifikáns (p < 0,001), többségében közepesen erős vagy gyenge összefüggésben állnak a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival. Következtetések: A COPSOQ II magyar verziója jó megbízhatósággal és érvényességgel rendelkezik, alkalmas a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők széles körű felmérésére és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítására.

  • 1

    Ádám, S., & Salavecz, Gy. (2010). A stressz elméleti háttere és mérése: a Selye János Lelki Egészség Program tesztbattériájának bemutatása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(1), 53—80.

  • 2

    Andreassen, C.N., & Eriksen, J.G. (2013). The psychosocial work environment among physicians employed at Danish oncology departments in 2009. A nationwide cross-sectional study. Acta Oncologica, 52(1), 138—146.

  • 3

    Arsalani, N., Fallahi-Khoshknab, M., Josephson, M., & Lagerstrom, M. (2012). Iranian nursing staff’s self-reported general and mental health related to working conditions and family situation. International Nursing Review, 59(3), 416—423.

  • 4

    Aust, B., Rugulies, R., Finken, A., & Jensen, C. (2010). When workplace interventions lead to negative effects: Learning from failures. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 106—119.

  • 5

    Bech, P. (1998). Quality of life in the psychiatric patient. London: Mosby-Wolfe

  • 6

    Bech, P. (2001). Male depression: Stress and aggression as pathways to major depression. In A. Dawson, & A. Tylee (Eds.), Depression: social and economic timebomb (63—66). London: BMJ Books

  • 7

    Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K.S. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65, 183—190.

  • 8

    Bjorner, J.B., & Pejtersen, J.H. (2010). Evaluating construct validity of the second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire through analysis of differential item functioning and differential item effect. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 90—105.

  • 9

    Burr, H., Albertsen, K., Rugulies, R., & Hannerz, H. (2010). Do dimensions from the Copenhagen Psychosocial Questionnaire predict vitality and mental health over and above the job strain and effort—reward imbalance models? Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 59—68.

  • 10

    Clausen, T., Nielsen, K., Carneiro, I.G., & Borg, V. (2012). Job demands, job resources and long-term sickness absence in the Danish eldercare services: A prospective analysis of register-based outcomes. Journal of Advanced Nursing, 68(1), 127—136.

  • 11

    Cohen, S., Kamarck, T., & Mermelstein, R. (1983). A global measure of perceived stress. Journal of Health and Social Behavior, 24, 385—396.

  • 12

    Dupret, E., Bocerean, C., Teherani, M., Feltrin, M., & Pejtersen, J.H. (2012). Psychosocial risk assessment: French validation of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire (COPSOQ). Scandinavian Journal of Public Health, 40(5), 482—490.

  • 13

    Elovainio, M., Kivimäki, M., Steen, N., & Vahtera, J. (2004). Job decision latitude, organizational justice and health: Multilevel covariance structure analysis. Social Science & Medicine, 58, 1659—1669.

  • 14

    Ghaddar, A., Ronda, E., & Nolasco, A. (2011). Work ability, psychosocial hazards and work experience in prison environments. Occupational Medicine, 61(7), 503—508.

  • 15

    Holst, G.J., Paarup, H.M., & Baelum, J. (2012). A cross-sectional study of psychosocial work environment and stress in the Danish symphony orchestras. International Archives of Occupational and Environmental Health, 85(6), 639—649.

  • 16

    Karasek, R.A. (1979). Job demands, job decision latitude, and mental strain: Implications for job redesign. Administrative Science Quarterly, 24(2), 285—308.

  • 17

    Karasek, R., Brisson, C., Kawakami, N., Houtman, I., Bongers, P., & Amick, B. (1998). The Job Content Questionnaire (JCQ): An instrument for internationally comparative assessments of psychosocial job characteristics. Journal of Occupational Health Psychology, 3(4), 322—355.

  • 18

    Karasek, R., & Theorell, T.T. (1990) Healthy work: Stress, productivity and the reconstruction of working life. New York: Basic Books

  • 19

    Kersten, M., Kozak, A., Wendeler, D., Paderow, L., Nubling, M., & Nienhaus, A. (2014). Psychological stress and strain on employees in dialysis facilities: A cross-sectional study with the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Journal of Occupational Medicine and Toxicology, 9(1), 4.

  • 20

    Kiss, P., De Meester, M., Kruse, A., Chavée, B., & Braeckman, L. (2013). Comparison between the first and second versions of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire: Psychosocial risk factors for a high need for recovery after work. International Archives of Occupational and Environmental Health, 86(1), 17—24.

  • 21

    Kompier, M. (2003). Job design and well-being. In M.J. Schabracq, J.A. Winnubst, & C.L. Cooper (Eds.), The handbook of work and health psychology (429—454). Chicester: John Wiley & Sons

  • 22

    Kristensen, T.S. (2010). A questionnaire is more than a questionnaire. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3), 149—155.

  • 23

    Kristensen, T.S., & Borg, V. (2000). AMI’s spørgeskema om psykisk arbejdsmiljø. København: Arbejsmiljøinstituttet

  • 24

    Kristensen, T.S., Hannerz, H., Hogh, A., & Borg, V. (2005). The Copenhagen Psychosocial Questionnaire. A tool for the assessment and improvement of the psychosocial work environment. Scandinavian Journal of Work Environment & Health, 31(6), 438—449.

  • 25

    Li, J., Fu, H., Hu, Y., Shang, L., Wu, Y., Kristensen, T.S., et al. (2010). Psychosocial work environment and intention to leave the nursing profession: results from the longitudinal Chinese NEXT study. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 69—80.

  • 26

    Mark, G.M., & Smith, A.P. (2008). Stress models: A review and suggested new direction. In J. Houdmont, & S. Leka (Eds.), EA-OHP Series (Vol. 3., 111—144. Nottingham, UK: Nottingham University Press

  • 27

    Moncada Lluis, S., Llorens Serrano, C., Font Corominas, A., Galtés Camps, A., & Navarro Giné, A. (2008). Psychosocial risk exposure among wage earning population in Spain (2004—05): Reference values of the 21 dimensions of COPSOQ ISTAS21 questionnaire. Revista Española de Salud Pública, 82(6), 667—675.

  • 28

    Moncada, S., Utzet, M., Molinero, E., Llorens, C., Moreno, N., Galtés, A., et al. (2014). The Copenhagen Psychosocial Questionnaire II (COPSOQ II) in Spain. A tool for psychosocial risk assessment at the workplace. American Journal of Industrial Medicine, 57(1), 97—107.

  • 29

    Nuebling, M., & Hasselhorn, H.M. (2010). The Copenhagen Psychosocial Questionnaire in Germany: From the validation of the instrument to the formation of a job-specific database of psychosocial factors at work. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 120—124.

  • 30

    Nuebling, M., Seidler, A., Garthus-Niegel, S., Latza, U., Wagner, M., Hegewald, J., et al. (2013). The Gutenberg Health Study: Measuring psychosocial factors at work and predicting health and work-related outcomes with the ERI and the COPSOQ questionnaire. BMC Public Health, 13, 538.

  • 31

    Nyberg, A., Holmberg, I., Bernin, P., Alderling, M., Åkerblom, S., Widerszal-Bazyl, M., et al. (2011). Destructive managerial leadership and psychological well-being among employees in Swedish, Polish, and Italian hotels. Work: A Journal of Prevention, Assessment and Rehabilitation, 39(3), 267—281.

  • 32

    Olesen, K., Carneiro, I.G., Jørgensen, M.B., Rugulies, R., Rasmussen, C.D., Søgaard, K., et al. (2012). Associations between psychosocial work environment and hypertension among non-Western immigrant and Danish cleaners. International Archives of Occupational and Environmental Health, 85(7), 829—835.

  • 33

    Pejtersen, J.H., Kristensen, T.S., Borg, V., & Bjorner, J.B. (2010). The second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 8—24.

  • 34

    Rabe, M., Giacomuzzi, S., & Nübling, M. (2012). Psychosocial workload and stress in the workers’ representative. BMC Public Health, 12, 909.

  • 35

    Rugulies, R., Aust, B., & Pejtersen, J.H. (2010). Do psychosocial work environment factors measured with scales from the Copenhagen Psychosocial Questionnaire predict register-based sickness absence of 3 weeks or more in Denmark? Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 42—50.

  • 36

    Salavecz, Gy. (2008). Munkahelyi stressz és egészség. In M. Kopp (szerk.), Magyar Lelkiállapot 2008 (288—297). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • 37

    Salavecz, Gy. (2013). Munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggése a Hungarostudy 2013-as felmérés alapján. In É. Susánsky, & Zs. Szántó (szerk.), Magyar lelkiállapot 2013 (89—105). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • 38

    Salavecz, Gy., Neculai, K., Rózsa, S., & Kopp, M. (2006). Az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 231—246.

  • 39

    Sejbaek, C.S., Nexo, M.A., & Borg, V. (2012). Work-related factors and early retirement intention: A study of the Danish eldercare sector. The European Journal of Public Health, 23(4), 611—616.

  • 40

    Siegrist, J. (1996). Adverse health effects of high-effort/low-reward conditions. Journal of Occupational Health Psychology, 1(1), 27—41.

  • 41

    Siegrist, J., Starke, D., Chandola, T., Godin, I., Marmot, M., Niedhammer, I., et al. (2004). The measurement of effort—reward imbalance at work: European comparisons. Social Science & Medicine, 58, 1483—1499.

  • 42

    Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203—216.

  • 43

    Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247—255.

  • 44

    Thorsen, S.V., & Bjorner, J.B. (2010). Reliability of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 25—32.

 

Submit Your Manuscript
 
The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE
Instructions for reviews in Hungarian HERE
 
 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Adrienne STAUDER

Editor(s): Edit CZEGLÉDI

Editorial Board

  • László Csaba DÉGI (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia)
  • Zsolt DEMETROVICS (Eötvös Loránd University, Budapest)
  • Barna KONKOLŸ THEGE (Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene, Canada)
  • Karolina KÓSA (University of Debrecen, Debrecen)
  • Márta NOVÁK (University of Toronto, University Health Network, Toronto, Canada)
  • Bettina PIKÓ (University of Szeged, Szeged)
  • József RÁCZ (Semmelweis University, Budapest; Eötvös University, Budapest)
  • István TIRINGER (University of Pécs, Pécs)

Editorial Correspondence: Czeglédi, Edit
Institute of Behavioural Sciences
Semmelweis University
Nagyvárad tér 4.
H-1089 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 210 2930 ext. 56151 ---- Fax: (36 1) 210 2955
E-mail: mentalhigiene.pszichoszomatika@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsychInfo
  • SCOPUS

 

2020  
Scimago
H-index
11
Scimago
Journal Rank
0,15
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
23/67=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 57/60 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 452/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,24
Scopus
Cites
77
Scopus
Documents
14
Days from submission to acceptance 140
Days from acceptance to publication 90

 

2019  
Scimago
H-index
10
Scimago
Journal Rank
0,127
Scimago
Quartile Score
Neuropsychology and Physiological Psychology Q4
Psychiatry and Mental Health Q4
Scopus
Cite Score
26/70=0,4
Scopus
Cite Score Rank
Neuropsychology and Physiological Psychology 59/61 (Q4)
Psychiatry and Mental Health 442/506 (Q4)
Scopus
SNIP
0,135
Scopus
Cites
67
Scopus
Documents
18

 

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Publication Model Online only Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subsription fee 2021 Online subsscription: 96 EUR / 124 USD
Subsription fee 2022 Online subsscription: 98 EUR / 128 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Language English
Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
2000
Publication
Programme
2021 Volume 22
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Végeken Egézséglélektani Alapítvány
Founder's
Address
H-1089 Budapest, Hungary Nagyvárad tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1419-8126 (Print)
ISSN 1786-3759 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 25 1 2
Jul 2021 34 4 6
Aug 2021 28 0 0
Sep 2021 18 4 4
Oct 2021 48 10 9
Nov 2021 49 6 6
Dec 2021 5 1 2