Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 16: Issue 2
A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (COPSOQ II) magyar verziójának pszichometriai jellemzői
Authors: Katalin Nistor 1 , 2 , Szilvia Ádám 1 , Zoltán Cserháti 1 , Anita Szabó 3 , Tünde Zakor 4 , and Adrienne Stauder 1
View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.
  • 2 Semmelweis Egyetem, Budapest
  • 3 Outcome Magyarország Zrt., Budapest
  • 4 Webber Team, Budapest
DOI:
https://doi.org/10.1556/0406.16.2015.2.3
Page Count:
179–207
Publication Date:
01 Jun 2015
Online Publication Date:
Jun 2015
Article Category:
Research Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $116.00

Absztrakt

Elméleti háttér: A munkahelyi stressz negatív egészségi hatásait számos nemzetközi és hazai tanulmány igazolja. Hazánkban a Munkavédelmi Törvény 2008-tól előírja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázat felmérése, eddig azonban nem volt célzottan alkalmas, validált magyar nyelvű kérdőív a törvényi előírás betartására. A COPSOQ II kérdőív 28 skála és 7 dimenzió mentén vizsgálja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket, valamint az egészségi állapot egyes mutatóit (pl. kiégés, stressz, alvászavar). Célkitűzés: A nemzetközi kutatási és kockázatértékelési gyakorlatban széles körben elismert COPSOQ II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II) kérdőív magyar adaptációja és validálása. Módszerek: A mintát 527 fő képezte (25,9% férfi; 74,1% nő; átlagéletkor 35,6 ± 9,9 év), akik a fordítást és lingvisztikai tesztelést követően kitöltötték az online kérdőívet. A belső konzisztencia vizsgálathoz Cronbach-alfa-mutatókat elemeztünk, majd feltáró faktorelemzést végeztünk. A kérdőív időbeli megbízhatóságát a teszt-reteszt mutatók vizsgálatával ellenőriztük. A konvergens érvényesség vizsgálatához az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőívet, a Munkahelyi Környezeti Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet és a WHO Jól-lét Skálát használtuk. A COPSOQ II kockázati skáláinak összefüggéseit a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival Spearman-féle korrelációs módszerrel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa 0,68 és 0,90 között), a teszt-reteszt megbízhatósága megfelelő (ICC: 0,72—0,90). A COPSOQ II egyes skálái közepesen erős vagy erős korrelációt mutattak a referencia-kérdőívek megfelelő skáláival (r = 0,48—0,75). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az adaptált kérdőív itemei négy faktor mentén rendeződtek: Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Bizalmi légkör, melyek magyarázott kumulatív variancia értéke 65% volt. Minden COPSOQ II skála szignifikáns, többségében közepesen erős összefüggést mutatott a következmény-változókkal. A COPSOQ II kérdőív pszichoszociális kockázatot vizsgáló skálái rendre szignifikáns (p < 0,001), többségében közepesen erős vagy gyenge összefüggésben állnak a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival. Következtetések: A COPSOQ II magyar verziója jó megbízhatósággal és érvényességgel rendelkezik, alkalmas a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők széles körű felmérésére és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítására.

  • 1

    Ádám, S., & Salavecz, Gy. (2010). A stressz elméleti háttere és mérése: a Selye János Lelki Egészség Program tesztbattériájának bemutatása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(1), 53—80.

  • 2

    Andreassen, C.N., & Eriksen, J.G. (2013). The psychosocial work environment among physicians employed at Danish oncology departments in 2009. A nationwide cross-sectional study. Acta Oncologica, 52(1), 138—146.

  • 3

    Arsalani, N., Fallahi-Khoshknab, M., Josephson, M., & Lagerstrom, M. (2012). Iranian nursing staff’s self-reported general and mental health related to working conditions and family situation. International Nursing Review, 59(3), 416—423.

  • 4

    Aust, B., Rugulies, R., Finken, A., & Jensen, C. (2010). When workplace interventions lead to negative effects: Learning from failures. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 106—119.

  • 5

    Bech, P. (1998). Quality of life in the psychiatric patient. London: Mosby-Wolfe

  • 6

    Bech, P. (2001). Male depression: Stress and aggression as pathways to major depression. In A. Dawson, & A. Tylee (Eds.), Depression: social and economic timebomb (63—66). London: BMJ Books

  • 7

    Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K.S. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65, 183—190.

  • 8

    Bjorner, J.B., & Pejtersen, J.H. (2010). Evaluating construct validity of the second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire through analysis of differential item functioning and differential item effect. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 90—105.

  • 9

    Burr, H., Albertsen, K., Rugulies, R., & Hannerz, H. (2010). Do dimensions from the Copenhagen Psychosocial Questionnaire predict vitality and mental health over and above the job strain and effort—reward imbalance models? Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 59—68.

  • 10

    Clausen, T., Nielsen, K., Carneiro, I.G., & Borg, V. (2012). Job demands, job resources and long-term sickness absence in the Danish eldercare services: A prospective analysis of register-based outcomes. Journal of Advanced Nursing, 68(1), 127—136.

  • 11

    Cohen, S., Kamarck, T., & Mermelstein, R. (1983). A global measure of perceived stress. Journal of Health and Social Behavior, 24, 385—396.

  • 12

    Dupret, E., Bocerean, C., Teherani, M., Feltrin, M., & Pejtersen, J.H. (2012). Psychosocial risk assessment: French validation of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire (COPSOQ). Scandinavian Journal of Public Health, 40(5), 482—490.

  • 13

    Elovainio, M., Kivimäki, M., Steen, N., & Vahtera, J. (2004). Job decision latitude, organizational justice and health: Multilevel covariance structure analysis. Social Science & Medicine, 58, 1659—1669.

  • 14

    Ghaddar, A., Ronda, E., & Nolasco, A. (2011). Work ability, psychosocial hazards and work experience in prison environments. Occupational Medicine, 61(7), 503—508.

  • 15

    Holst, G.J., Paarup, H.M., & Baelum, J. (2012). A cross-sectional study of psychosocial work environment and stress in the Danish symphony orchestras. International Archives of Occupational and Environmental Health, 85(6), 639—649.

  • 16

    Karasek, R.A. (1979). Job demands, job decision latitude, and mental strain: Implications for job redesign. Administrative Science Quarterly, 24(2), 285—308.

  • 17

    Karasek, R., Brisson, C., Kawakami, N., Houtman, I., Bongers, P., & Amick, B. (1998). The Job Content Questionnaire (JCQ): An instrument for internationally comparative assessments of psychosocial job characteristics. Journal of Occupational Health Psychology, 3(4), 322—355.

  • 18

    Karasek, R., & Theorell, T.T. (1990) Healthy work: Stress, productivity and the reconstruction of working life. New York: Basic Books

  • 19

    Kersten, M., Kozak, A., Wendeler, D., Paderow, L., Nubling, M., & Nienhaus, A. (2014). Psychological stress and strain on employees in dialysis facilities: A cross-sectional study with the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Journal of Occupational Medicine and Toxicology, 9(1), 4.

  • 20

    Kiss, P., De Meester, M., Kruse, A., Chavée, B., & Braeckman, L. (2013). Comparison between the first and second versions of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire: Psychosocial risk factors for a high need for recovery after work. International Archives of Occupational and Environmental Health, 86(1), 17—24.

  • 21

    Kompier, M. (2003). Job design and well-being. In M.J. Schabracq, J.A. Winnubst, & C.L. Cooper (Eds.), The handbook of work and health psychology (429—454). Chicester: John Wiley & Sons

  • 22

    Kristensen, T.S. (2010). A questionnaire is more than a questionnaire. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3), 149—155.

  • 23

    Kristensen, T.S., & Borg, V. (2000). AMI’s spørgeskema om psykisk arbejdsmiljø. København: Arbejsmiljøinstituttet

  • 24

    Kristensen, T.S., Hannerz, H., Hogh, A., & Borg, V. (2005). The Copenhagen Psychosocial Questionnaire. A tool for the assessment and improvement of the psychosocial work environment. Scandinavian Journal of Work Environment & Health, 31(6), 438—449.

  • 25

    Li, J., Fu, H., Hu, Y., Shang, L., Wu, Y., Kristensen, T.S., et al. (2010). Psychosocial work environment and intention to leave the nursing profession: results from the longitudinal Chinese NEXT study. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 69—80.

  • 26

    Mark, G.M., & Smith, A.P. (2008). Stress models: A review and suggested new direction. In J. Houdmont, & S. Leka (Eds.), EA-OHP Series (Vol. 3., 111—144. Nottingham, UK: Nottingham University Press

  • 27

    Moncada Lluis, S., Llorens Serrano, C., Font Corominas, A., Galtés Camps, A., & Navarro Giné, A. (2008). Psychosocial risk exposure among wage earning population in Spain (2004—05): Reference values of the 21 dimensions of COPSOQ ISTAS21 questionnaire. Revista Española de Salud Pública, 82(6), 667—675.

  • 28

    Moncada, S., Utzet, M., Molinero, E., Llorens, C., Moreno, N., Galtés, A., et al. (2014). The Copenhagen Psychosocial Questionnaire II (COPSOQ II) in Spain. A tool for psychosocial risk assessment at the workplace. American Journal of Industrial Medicine, 57(1), 97—107.

  • 29

    Nuebling, M., & Hasselhorn, H.M. (2010). The Copenhagen Psychosocial Questionnaire in Germany: From the validation of the instrument to the formation of a job-specific database of psychosocial factors at work. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 120—124.

  • 30

    Nuebling, M., Seidler, A., Garthus-Niegel, S., Latza, U., Wagner, M., Hegewald, J., et al. (2013). The Gutenberg Health Study: Measuring psychosocial factors at work and predicting health and work-related outcomes with the ERI and the COPSOQ questionnaire. BMC Public Health, 13, 538.

  • 31

    Nyberg, A., Holmberg, I., Bernin, P., Alderling, M., Åkerblom, S., Widerszal-Bazyl, M., et al. (2011). Destructive managerial leadership and psychological well-being among employees in Swedish, Polish, and Italian hotels. Work: A Journal of Prevention, Assessment and Rehabilitation, 39(3), 267—281.

  • 32

    Olesen, K., Carneiro, I.G., Jørgensen, M.B., Rugulies, R., Rasmussen, C.D., Søgaard, K., et al. (2012). Associations between psychosocial work environment and hypertension among non-Western immigrant and Danish cleaners. International Archives of Occupational and Environmental Health, 85(7), 829—835.

  • 33

    Pejtersen, J.H., Kristensen, T.S., Borg, V., & Bjorner, J.B. (2010). The second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 8—24.

  • 34

    Rabe, M., Giacomuzzi, S., & Nübling, M. (2012). Psychosocial workload and stress in the workers’ representative. BMC Public Health, 12, 909.

  • 35

    Rugulies, R., Aust, B., & Pejtersen, J.H. (2010). Do psychosocial work environment factors measured with scales from the Copenhagen Psychosocial Questionnaire predict register-based sickness absence of 3 weeks or more in Denmark? Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 42—50.

  • 36

    Salavecz, Gy. (2008). Munkahelyi stressz és egészség. In M. Kopp (szerk.), Magyar Lelkiállapot 2008 (288—297). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • 37

    Salavecz, Gy. (2013). Munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggése a Hungarostudy 2013-as felmérés alapján. In É. Susánsky, & Zs. Szántó (szerk.), Magyar lelkiállapot 2013 (89—105). Budapest: Semmelweis Kiadó

  • 38

    Salavecz, Gy., Neculai, K., Rózsa, S., & Kopp, M. (2006). Az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 231—246.

  • 39

    Sejbaek, C.S., Nexo, M.A., & Borg, V. (2012). Work-related factors and early retirement intention: A study of the Danish eldercare sector. The European Journal of Public Health, 23(4), 611—616.

  • 40

    Siegrist, J. (1996). Adverse health effects of high-effort/low-reward conditions. Journal of Occupational Health Psychology, 1(1), 27—41.

  • 41

    Siegrist, J., Starke, D., Chandola, T., Godin, I., Marmot, M., Niedhammer, I., et al. (2004). The measurement of effort—reward imbalance at work: European comparisons. Social Science & Medicine, 58, 1483—1499.

  • 42

    Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203—216.

  • 43

    Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247—255.

  • 44

    Thorsen, S.V., & Bjorner, J.B. (2010). Reliability of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Scandinavian Journal of Public Health, 38(3 Suppl), 25—32.
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759
Keywords:
COPSOQ II kérdőív; pszichoszociális stressz; munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők; megbízhatóság; érvényesség; COPSOQ II; psychosocial stress; work-related psychosocial risk factors; reliability; validity

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 13 0 0
Sep 2020 30 0 0
Oct 2020 37 2 3
Nov 2020 45 8 6
Dec 2020 39 4 5
Jan 2021 23 1 1
Feb 2021 0 0 0