View More View Less
  • 1 Károli Gáspár Református Egyetem, 1037 Budapest, Bécsi út 324., V. épület
  • 2 Washington University School of Medicine, St. Louis, MO
  • 3 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Absztrakt

Elméleti háttér: A drogok használatának széles körű elterjedtsége és a kipróbálás egyre korábbi időpontra kerülése miatt napjaink fontos kutatási célja a szerekhez kapcsolódó rizikó- és védő faktorok azonosítása. Az „Iskolai Egészségfejlesztés és Univerzális Drogmegelőzés” (IEUD) elnevezésű kutatást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatócsoportja indította. Reprezentatív adatok alapján hiteles képet kívántunk nyerni a 6—18 éves iskolás generáció mentálhigiénés állapotáról, ezen belül a szerhasználatról (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás), a kockázati tényezőkről, illetve a védő (preventív, protektív) faktorokról. Elemzésünkben elsősorban a szerek kipróbálásának és használatának környezeti-kapcsolati összefüggéseit tártuk fel. Módszerek: A vizsgálatban 7623, 1., 3., 5., 7., 9. és 11. osztályos tanuló vett részt. Kérdőíves (tanórai) adatfelvételt végeztünk egy olyan komplex tesztbattériával, amely a szerhasználati szokásokon kívül rákérdezett a kapcsolati mintákra és modellekre, felmért továbbá számos pszichés faktort (pl. Big Five személyiségjegyek, deviancia, hangulati változók). Eredmények: A szerfogyasztási mutatók a Magyarországon készült korábbi reprezentatív vizsgálatok eredményeihez hasonlóan alakultak. A Globális Szerhasználati Mutató mintegy 51 százalékát lehet pszichoszociális változókkal magyarázni, ezen belül erősen meghatározónak találtuk a devianciát, az anyai nevelést, a családból és kortárs közösségből származó modelleket, egyes személyiségjegyeket (pl. extraverzió, neuroticizmus) és a másik nem körében való észlelt népszerűséget. Következtetések: Vizsgálatunk tanulságait a drogprevenció célkitűzéseinek és módszereinek kijelölésénél lehet alkalmazni. Álláspontunk szerint a célzott prevenció során fokozott figyelemmel kell kísérni a deviáns magatartásra veszélyeztetett csoportokat; továbbá egyes kockázatot jelentő személyiségjegyekkel bíró (pl. érzelmileg labilisabb) serdülőket. Adataink tükrében ígéretes eredményeket hozhatnak a családra fókuszáló, például szülői monitoring technikákat erősítő és a kortárscsoportokat bevonó intervenciók.

  • 1

    Achenbach, T.M. (1991). Integrative guide for the 1991 CBCL/4-18, YSR, and TRF profiles. Burlington: Department of Psychiatry, University of Vermont

  • 2

    Allsopp, J.F. (1986). Personality as a determinant of beer and cider consumption among young men. Personality and Individual Differences, 7, 341—347.

  • 3

    Arria, A.M., Kuhn, V., Caldeira, K.M., O’Grady, K.E., Vincent, K.B., & Wish, E.D. (2008). High school drinking mediates the relationship between parental monitoring and college drinking: A longitudinal analysis. Substance Abuse Treatment, 3, 6.

  • 4

    Aszmann, A. (szerk., 1997). Iskolásgyermekek egészségmagatartása 1986-1993. Budapest: Anonymus Kiadó

  • 5

    Aszmann, A. (szerk., 2003). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat. „Nemzeti Jelentés 2002”. Budapest: Országos Gyermekegészségügyi Intézet

  • 6

    Aszmann, A., & Mándoky, R. (1986). Iskolás gyermekek egészségmagatartása. Budapest: Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet, Országos Egészségnevelési Intézet, KSH

  • 7

    Bahr, S.J., & Hoffmann, J.P. (2010). Parenting style, religiosity, peers, and adolescent heavy drinking. Journal of Study of Alcohol and Drugs, 71, 539—543.

  • 8

    Booth-Kewley, S., & Vickers, R.R. Jr. (1994). Association between major domains of personality and health behavior. Journal of Personality, 62, 281—298.

  • 9

    Botvin, G.J., & Kantor, L.W. (2000). Preventing alcohol and tobacco use through life skills training. Alcohol Health and Research World, 24, 250—257.

  • 10

    Boyle, M.H., Offord, D.R., Racine, Y.A., Fleming, J.E., Szatmari, P., & Links, P.S. (1993). Predicting substance use in early adolescence based on parent and teacher assessments of childhood psychiatric disorder: Results from the Ontario Child Health Study follow-up. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 34, 535—544.

  • 11

    Brinkley, A., Fitzgerald, M., & Greene, S. (1999). Substance use in early adolescence: A study of the rates and patterns of substance use among pupils in Dublin. Dublin: Eastern Health Board

  • 12

    Brook, J.S., Whiteman, M., Gordon, A.S., & Cohen, P. (1986). Some model mechanisms for explaining the impact of maternal and adolescent characteristics on adolescent stage of drug use. Developmental Psychology, 22, 460—467.

  • 13

    Brook, J.S., Whiteman, M., Nomura, C., Gordon, A.S., & Cohen, P. (1988). Personality, family, and ecological influences on adolescent drug use: A developmental analysis. Journal of Chemical Dependence Treatment, 1, 123—161.

  • 14

    Brugha, T., Bebington, P., Tennant, C., & Hurry, J. (1985). The list of threatening experiences: A subset of 12 life events categories with considerable long-term contextual threat. Psychological Medicine, 15, 189—194.

  • 15

    Bry, B. (1983). Predicting drug abuse: Review and reformulation. International Journal of Addictions, 18, 223—233.

  • 16

    Cantril, H. (1965). The pattern of human concerns. New Brunswick: Rutgers University Press

  • 17

    Chassin, L., Fora, D.B., & King, K.M. (2004). Trajectories of alcohol and drug use and dependence from adolescence to adulthood: The effects of familial alcoholism and personality. Journal of Abnormal Psychology, 113, 483—498.

  • 18

    Chassin, L., Pitts, S.C., & Prost, J. (2002). Binge drinking trajectories from adolescence to emerging adulthood in a high-risk sample: Predictors and substance abuse outcomes. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 70, 67—78.

  • 19

    Chilcoat, H.D., & Anthony, J.C. (1996). Impact of parental monitoring on the initiation of drug use through late childhood. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 35, 1673—1682.

  • 20

    Clark, D.B., Cornelius, J.R., Kirisci, L., & Tarter, R.E. (2005). Childhood risk categories for adolescent substance involvement: A general liability typology. Drug and Alcohol Dependence, 77, 13—21.

  • 21

    Crawford, A.M., Pentz, M.A., Chou, C.P., Li, C., & Dwyer, J.H. (2003). Parallel developmental trajectories of sensation seeking and regular substance use in adolescents. Psychology of Addictive Behaviors, 17, 179−192.

  • 22

    Csák, R., Csesztregi, T., Dudás, M., Horváth, G.Cs., Nyírády, A., Péterfi, A., et al. (2014). 2014-es Éves Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről az EMCDDA számára. „Magyarország”. Új fejlemények, trendek. Nemzeti Drog Fókuszpont. Letöltve: 2015. 05. 01-jén: http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2014.pdf

  • 23

    Csák, R., Csesztregi, T., Dudás, M., Horváth, G.Cs., Nyírády, A., Péterfi, A. et al. (2013). 2013-as Éves Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről az EMCDDA számára. „Magyarország”. Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról. Nemzeti Drog Fókuszpont. Letöltve: 2015. 05. 01-jén: http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2013_HU1.pdf

  • 24

    Csesztregi, T:, Dudás, M., Elekes, Zs., Fehér, R., Horváth, G.Cs., Nyírády, A. et al. (2012). 2012-es Éves Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről az EMCDDA számára. „Magyarország”. Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról. Nemzeti Drog Fókuszpont. Letöltve: 2015. 05. 01-jén: http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2012.pdf

  • 25

    Deaton, A. (2008). Income, aging, health, and well-being around the world. Journal of Economic Perspectives, 22, 53—72.

  • 26

    Demuth, S., & Brown, S.L. (2004). Family structure, family processes, and adolescent delinquency: The significance of parental absence versus parental gender. Journal of Research in Crime and Delinquency, 41, 58—81.

  • 27

    Dinges, M., & Oetting, E.R. (1993). Similarity in drug use patterns among friends. Adolescence, 28, 253—266.

  • 28

    Dishion, T.J., & Owen, L.D. (2002). A longitudinal analysis of friendships and substance use: Bidirectional influence from adolescence to adulthood. Developmental Psychology, 38, 480—491.

  • 29

    Elekes, Zs. (2012). ESPAD 2011. Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei, OTKA K81353. Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet. Letöltve: 2015. 06. 01-jén: http://real.mtak.hu/12613/1/81353_ZJ1.pdf

  • 30

    Endler, N.S., Parker, J.D.A. (1990). Multidimensional assessment of coping: A critical evaluation. Journal of Personality and Social Psychology, 58, 844—854.

  • 31

    Ersche, K.D., Turton, A.J., Pradhan, S., Bullmore, E.T., & Robbins, T.W. (2010). Drug addiction endophenotypes: Impulsive versus sensationseeking personality traits. Biological Psychiatry, 68, 770—773.

  • 32

    Fergusson, D.M., & Horwood, L.J. (1997). Early onset cannabis use and psychosocial adjustment in young adults. Addiction, 92, 279—296.

  • 33

    Fernie, G., Peeters, M., Gullo, M.J., Christiansen, P., Cole, J.C., Sumnall, H., et al. (2013). Multiple behavioural impulsivity tasks predict prospective alcohol involvement in adolescents. Addiction, 108, 1916—1923.

  • 34

    Fraley, R.C., Heffernan, M.E., Vicary, A.M., Brumbaugh, C.C. (2011). The Experiences in Close Relationships — Relationship Structures Questionnaire: A method for assessing attachment orientations across relationships. Psychological Assessment, 23, 615—625.

  • 35

    Gabel, S., & Shindledecker, R. (1990). Parental substance abuse and suspected child abuse/maltreatment predict outcome in children’s inpatient treatment. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 29, 919—924.

  • 36

    Gádoros, J. (1996). Szociodemográfiai rizikótényezők vizsgálata gyermek viselkedési kérdőív alkalmazásával. Psychiatria Hungarica, 11, 147—166.

  • 37

    Ge, X., Jin, R., Natsuaki, M.N., Gibbons, F.X., Brody, G.H., Cutrona, C.E., et al. (2006). Pubertal maturation and early substance use risks among African American children. Psychology of Addictive Behaviors, 20, 404—414.

  • 38

    Gerevich, J., Bácskai, E., & Rózsa, S. (2002). A Temperamentum és Karakter Kérdőív alkalmazhatósága drogfogyasztók körében. Egy multicentrikus kutatás első eredményei. Psychiatria Hungarica, 17, 182—192.

  • 39

    Ghandour, L. A. (2009). Young adult alcohol involvement: The role of parental monitoring, child disclosure, and parental knowledge during childhood (Dissertation). Baltimore: Johns Hopkins University

  • 40

    Gosling, S.D., Rentfrow, P.J., & Swann, W.B. (2003). A very brief measure of the Big Five personality domains. Journal of Research in Personality, 37, 504—528.

  • 41

    Guo, J., Hawkins, J.D., Hill, K.G., & Abbott, R.D. (2001). Childhood and adolescent predictors of alcohol abuse and dependence in young adulthood. Journal of Studies on Alcohol, 62, 754—762.

  • 42

    Hampson, S.E., Goldberg, L.R., Vogt, T.M., & Dubanoski, J.P. (2006). Forty years on: Teachers’ assessments of childrens’ personality traits predict self-reported health behaviors and outcomes at midlife. Health Psychology, 25, 57—64.

  • 43

    Hawkins, D.J., Catalano, R.F., & Miller, J.Y. (1992). Risk and protective factors for alcohol and other drug problems in adolescence and early adulthood: Implications for substance abuse prevention. Psychological Bulletin, 112, 64—105.

  • 44

    Hayatbakhsh, M.R., Alati, R., Hutchinson, D.M., Jamrozik, K., Najman, J.M., Mamun, A.A., et al. (2007). Association of maternal smoking and alcohol consumption with young adults’ cannabis use: A prospective study. American Journal of Epidemiology, 166, 592—598.

  • 45

    Hibell, B., Andersson, B., Ahlström, S., Balakireva, O., Bjarnason, T., Kokkevi, A., et al. (2000). The 1999 ESPAD report. Alcohol and other drug use among students in 30 European countries. Stockholm: CAN

  • 46

    Hibell, B., Andersson, B., Bjarnason, T., Ahlström, S., Balakireva, O., Kokkevi, A., et al. (2004). The ESPAD report 2003. Alcohol and other drug use among students in 35 European countries. Stockholm: CAN

  • 47

    Hibell, B., Andersson, B., Bjarnason, T., Kokkevi, A., Morgan, M., & Narusk, A. (1997). The 1995 ESPAD report. Alcohol and other drug use among students in 26 countries. Stockholm: CAN

  • 48

    Hibell, B., Guttormsson, U., Ahlström, S., Balakireva, O., Bjarnason, T., Kokkevi, A., et al. (2009). The 2007 ESPAD report. Substance use among students in 35 European countries. Stockholm: CAN

  • 49

    Hittner, J.B., & Swickert, R. (2006). Sensation seeking and alcohol use: A meta-analytic review. Addictive Behaviors, 31, 1383−1401.

  • 50

    Hogan, M.J. (2000). Diagnosis and treatment of teen drug use. Adolescent Medicine, 84, 927—966.

  • 51

    Hopwood, C.J., Morey, L.C., Skodol, A.E., Stout, R.L., Yen, S., Ansell, E., et al. (2007). Five-factor model of personality traits associated with alcohol-related diagnoses in a clinical sample. Journal of Studies on Alcohol and Drugs, 68, 455—460.

  • 52

    Jackson, C.P., & Matthews, G. (1988). The prediction of habitual alcohol use from alcohol related expectancies and personality. Alcohol and Alcoholism, 23, 58—63.

  • 53

    Kashdan, T.B., Vetter, C.J., & Collins, R.L. (2005). Substance use in young adults: Associations with personality and gender. Addictive Behaviors, 30, 259—269.

  • 54

    Kosterman, R., Hawkins, J.D., Haggerty, K.P., Spoth, R., Redmond, C. (2001). Preparing for the Drug Free Years: Session-specific effects of a universal parent-training intervention with rural families. Journal of Drug Education 31, 47—68.

  • 55

    Kovacs, M. (1992). Children’s Depression Inventory. Manual. North Tonawanda: Multi-Health Systems

  • 56

    Költő, A., & Zsiros, E. (2013). Serdülők lelki egészsége. Educatio, 22, 187—200.

  • 57

    Lopez-Quintero, C., Pérez de los Cobos, J., Hasin, D.S., Okuda, M., Wang, S., Grant, B.F. et al. (2011). Probability and predictors of transition from first use to dependence on nicotine, alcohol, cannabis, and cocaine: Results of the National Epidemiologic Survey on Alcohol and Related Conditions (NESARC). Drug and Alcohol Dependence, 115, 120—130.

  • 58

    Loxley, W., Toumbourou, J.W., Stockwell, T., Haines, B., Scott, K., Godfrey, C., et al. (2004). The prevention of substance use, risk and harm in Australia: a review of the evidence. Canberra: The National Drug Research Institute, and the Centre for Adolescent Health

  • 59

    Lubman, D.I., Hides, L., Yücel, M., & Toumbourou, J.W. (2007). Intervening early to reduce developmentally harmful substance use among youth populations. Medical Journal of Australia, 187, S22—25.

  • 60

    Luby, J.L., Svrakic, D.M., McCallum, K., Przybeck, T.R., & Cloninger, C.R., (1999). The Junior Temperament and Character Inventory: Preliminary validation of a child self-report measure. Psychological Reports, 84, 1127—1138.

  • 61

    Maccoby, Y.E.E., Martin, J.A. (1983). Socialization in the context of the family: Parent-child interaction. In: Hetherington, E.M. (Ed.), Mussen, P.H. (Series ed.), Handbook of Child Psychology, 4th Edition, Vol. 4 (1—102). New York: Wiley

  • 62

    Malouff, J.M., Thorsteinsson, E.B., Rooke, S.E., & Schutte, N.S. (2007). Alcohol involvement and the five-factor model of personality. Journal of Drug Education, 37, 277—294.

  • 63

    Martin, C.S., Earleywine, M., Blackson, T.C., Vanyukov, M.M., Moss, H.B., & Tarter, R.E. (1994). Aggressivity, inattention, hyperactivity, and impulsivity in boys at high and low risk for substance abuse. Journal of Abnormal Child Psychology, 22, 177—203.

  • 64

    Martsh, C.T., & Miller, W.R. (1997). Extraversion predicts heavy drinking in college students. Personality and Individual Differences, 23, 153—155.

  • 65

    Mayes, L., & Suchman, N. (2006). Developmental pathways to substance abuse. In D. Cicchetti, & D.J. Cohen (Eds.), Developmental psychopathology. Risk, disorder, and adaptation (599—619). Hoboken, NJ: Wiley & Sons

  • 66

    Mirnics, Zs. (2008). A médiahasználat és az érdeklődési kör sajátosságai a vajdasági magyarságnál. Magyarságkutató Tudományos Társaság, kézirat. Letöltve: 2014. 02. 01-jén: http://www.mtt.org.rs/publikaciok/tanulmanyok/MirnicsZsSzemelyisegjegymediafogyasztas2008.pdf

  • 67

    Mroczek, D.K., Spiro, A., & Turiano, N. (2009). Do health behaviors explain the effect of neuroticism on mortality? Journal of Research in Personality, 43, 653—659.

  • 68

    Munafó, M.R., Zetteler, J.I., & Clark, T.G. (2007). Personality and smoking status: A meta-analysis. Nicotine and Tobacco Research, 9, 405—413.

  • 69

    Mundt, M.P. (2011). The impact of peer social networks on adolescent alcohol use initiation. Academic Pediatrics, 11, 414—421.

  • 70

    Nagy, L. (2005). A felnőtt kötődés mérésének egy új lehetősége: a Közvetlen Kapcsolatok Élményei kérdőív. Pszichológia, 25, 223—245.

  • 71

    Németh, Á. (szerk., 2007). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2006. évi felmérésének Nemzeti jelentése. Budapest: Országos Gyermekegészségügyi Intézet

  • 72

    Németh, Á., & Költő, A. (szerk., 2011). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest: Országos Gyermekegészségügyi Intézet

  • 73

    Newcomb, M., Maddahian, E., Skager, R., & Bentler, P. (1987). Substance abuse and psychosocial risk factors among teenagers: Association with sex, age, ethnicity and type of school. American Journal of Drug and Alcohol Abuse, 13, 413—433.

  • 74

    Newcomb, M.D., & McGee, L. (1991). Influence of sensation seeking on general deviance and specific problem behaviors from adolescence to young adulthood. Journal of Personality and Social Psychology, 61, 614−628.

  • 75

    O’Connell, M.E., Boat, T., & Warner, K.E. (2009). Preventing mental, emotional, and behavioral disorders among young people: Progress and possibilities. Washington, DC: The National Academies Press; and U.S. Department of Health and Human Services, Substance Abuse and Mental Health Services Administration

  • 76

    Olson, D.H., Gorall, D.M. & Tiesel, J. (2004). FACES IV: Development and validation. Minneapolis, MN: Life Innovations

  • 77

    Parker, G., Tupling, H., & Brown, L. (1979). A Parental Bonding Instrument. British Journal of Medical Psychology, 52, 1—10.

  • 78

    Patterson, G.R., Chamberlain, P., & Reid, J.B. (1982). A comparative evaluation of parent training programs. Behavioral Therapy, 13, 638—650.

  • 79

    Rankin, H., Stockwell, T., & Hodgson, R. (1982). Personality and alcohol dependence. Personality and Individual Differences, 3, 145—151.

  • 80

    Rausch, J.L., Nichinson, B., Lamke, C., & Matloff, J. (1990). Influence of negative affect on smoking cessation treatment outcome: A pilot study. British Journal of Addiction, 85, 929—933.

  • 81

    Rózsa, S, Várfiné Komlósi, A., Kő, N., Vetró, Á., Gádoros, J., & Csorba, S. (1999). A gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján. Pszichológia, 4, 459—482.

  • 82

    Scales, P.C., Benson, P.L., Leffert, N., & Blyth, D.A. (2000). Contribution of developmental assets to the prediction of thriving among adolescents. Applied Developmental Science, 4, 27—46.

  • 83

    Spoth, R.L., Guyll, M., & Day, S.X. (2002). Universal family-focused interventions in alcohol-use disorder prevention: Cost-effectiveness and cost-benefit analyses of two interventions. Journal of Studies on Alcohol, 63, 219—228.

  • 84

    Steinberg, L. (2001). We know some things: Parent—adolescent relationships in retrospect and prospect. Journal of Research on Adolescence, 11, 1—19.

  • 85

    Sutherland, E.H., & Cressey, D.R. (1970). Criminology. Philadelphia: Lippincott

  • 86

    Tóth, I., & Gervai, J. (1999). Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): A Parental Bonding Instrument (PBI) magyar változata. Magyar Pszichológiai Szemle, 54, 551—566.

  • 87

    Tucker, J.S., Friedman, H.S., Tomlinson-Keasey, C., Schwartz, J.E., Wingard, D.L., Martin, L.R., et al. (1995). Childhood psychosocial predictors of adulthood smoking, alcohol consumption, and physical activity. Journal of Applied Social Psychology, 25, 1885—1899.

  • 88

    Tyler, K.A. (2008). Social network characteristics and risky sexual and drug related behaviors among homeless young adults. Social Science Research, 37, 673—685.

  • 89

    Vargha, A., & Tóth, M. (2007). Az Olson-féle családteszt magyar adaptációja. In: Bagdy, E., Mirnics, Zs., & Vargha, A. (szerk.), Egyén — Pár — Család. Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztési kutatások köréből (288—309). Budapest: Animula

  • 90

    Yücel, M., & Lubman, D.I. (2007). Neurocognitive and neuroimaging evidence of behavioural dysregulation in human drug addiction: implications for diagnosis, treatment and prevention. Drug and Alcohol Review, 26, 33—39.

  • 91

    Zuckerman, M. (1996). The psychobiological model for impulsive unsocialized sensation seeking: A comparative approach. Neuropsychobiology, 34, 125—129.

  • 92

    Zuckerman, M., Eysenck, S., & Eysenck, H.J. (1978). Sensation seeking in England and America: Cross-cultural, age, and sex comparisons. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 46, 139—149.