A vallásossággal kapcsolatos újabb pszichológiai kutatások a vallásosságot coping-mechanizmusként kezelik a betegségekkel való megküzdésnél. Ám a beszámolókban kisebb hangsúlyt kapott az a jelenség, miszerint sok esetben a vallásosság nem pusztán nem járt együtt, hanem kifejezetten negatívan korrelált a betegséghez való alkalmazkodással. Feltételeztük, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tulajdonítottak, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható.
A vizsgálat célja a vallásosság és az elhárító mechanizmusok közötti kapcsolat fennállásának ellenőrzése volt, kitérve a szomatizációra, mint az éretlenebb elhárító mechanizmusokkal szorosan összefüggő jelenségre.
A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 308 fő vett részt (32,5% férfi, 67,5% nő; átlagéletkor: 28,29 év; szórás: 13,82 év; terjedelem: 14–81 év). A vallásos attitűdformákat a Kritika Utáni Vallásosság Skálával, az elhárító mechanizmusokat a REM-71 kérdőívvel, míg a szomatizációt az SCL-90-R Szomatizáció alskálájával mértük.
A vallási attitűdformák előfordulási gyakorisága a Kritika Utáni Vallásosság Skála alapján a következő: „ortodox” 21,8%, „külső kritika” 39,3%, „relativizmus” 16,6%, „második naivitás” 22,4%. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a négy attitűdforma között szignifikáns eltérés mutatkozik az éretlen elhárító mechanizmusok használatában (F(3,307) = 10,905; p < 0,001) és a szomatizáció mértékében (F(3,307) = 4,764; p = 0,003). A mediációs elemzés eredményei szerint a szomatizáció és a szimbolikusság közötti kapcsolat az éretlen elhárító mechanizmusok közvetítő hatásának köszönhető (β = –0,11; p < 0,01).
A vallásos személyeken belül elkülöníthető két eltérő jellegzetességeket mutató csoport: az „ortodox” vallásosak, akik több éretlen elhárító mechanizmust használnak és nagyobb mértékben szomatizálnak, illetve a „második naivitás” csoportja, akikre kevesebb éretlen hárítás és kisebb mértékű szomatizáció jellemző. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a vallásosságot érdemes differenciáltabban szemlélni a segítő szakmák képviselőinek, és nagyobb hangsúlyt helyezni az éretlenebb elhárítások felismerésére és a szimbolikus feldolgozás elősegítésére az „ortodox” csoportban lelki problémák esetén.
Bergstrand, G. (1984). En illusion och dess utveckling –Om synen på religion i psykoanalytisk teori. Älvsjö: Verbum
BNO-10 (1996). BNO-10 zsebkönyv DSM-IV meghatározásokkal. Budapest: Animula
Cramer, P. (1998). Coping and defense mechanisms –What’s the difference? Journal of Personality, 66(6), 919–946.
Derogatis, L.R., & Cleary, P.A. (1977). Confirmation of the dimensional structure of the SCL-90–A study in construct validation. Journal of Clinical Psychology, 33(4), 981–989.
Derogatis, L.R., Rickels, K., & Rock, A.F. (1976). The SCL-90 and the MMPI –A step in the validation of a new self-report scale. British Journal of Psychiatry, 128, 280–289.
Dezutter, J., Soenens, B., & Hutsebaut, D. (2006). Religiosity and mental health –A further exploration of the relative importance of religious behaviors vs. religious attitudes. Personality and Individual Differences, 40(4), 807–818.
DSM-IV (1994). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (4. ed.). Washington, DC: American Psychiatric Association
Ellison, C.G., & Levin, J.S. (1998). The religion-health connection –Evidence, theory, and future directions. Health Education and Behavior, 25(6), 700–720.
Fontaine, J.R.J., Duriez, B., Luyten, P., & Hutsebaut, D. (2003). The internal structure of the Post-Critical Belief scale. Personality and Individual Differences, 35(3), 501–518.
Gabbard, G.O. (2009). A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve. Budapest: Oriold és Társai Kiadó
Gardner, R.W., Holzman, P.S., Klein, G.S., Linton, H.B., & Spence, D.P. (1959). Cognitive control –A study of individual consistencies in cognitive behavior. Madison: International Universities Press
Hayes, A.F. (2013). Introduction to Mediation, moderation and conditional process analysis. New York: Guilford Press.
Hoffmann, S.O., & Hochapfel, G. (2000). Neuróziselmélet, pszichoterápia és pszichoszomatikus medicina. Budapest: Medicina
Horváth-Szabó, K. (2003). Hazai vizsgálatok a Kritika utáni vallásosságskálával. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(1), 127–152.
Hutsebaut, D. (1996). Post-Critical Belief –A new approach to the religious attitude problem. Journal of Empirical Theology, 9(2), 48–66.
Hyphantis, T.N., Taunay, T.C., Macedo, D.S., Soeiro-de-Souza, M.G., Bisol, L.W., Fountoulakis, et al. (2013). Affective temperaments and ego defense mechanisms associated with somatic symptom severity in a large sample. Journal of Affective Disorders, 150(2), 481–489.
Kiss, E.Cs., Vajda, D., Káplár, M., Csókási, K., Hargitai, R., & Nagy, L. (2015). A 25-itemes Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) magyar adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(1), 93–113.
Kopp, M., Skrabski, Á., & Székely, A. (2004). Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(2), 103–125.
Kulcsár, Zs., & Rózsa, S. (2004) Hisztéria, szomatizáció és funkcionális stresszbetegségek. In Kulcsár, Zs., Rózsa, S., & Kökönyei, Gy. (Szerk.), Megmagyarázhatatlan testi tünetek (11–47). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
Lazarus, R.S. (1993). From psychological stress to the emotions –A history of changing outlooks. Annual Review of Psychology, 44, 1–21.
Levin, J.S. (1996). How religion influences morbidity and health: Reflections on natural history, salutogenesis and host resistance. Social Science & Medicine, 43(5), 849–864.
Lipowski, Z.J. (1968). Review of consultation-liaison psychiatry and psychosomatic medicine, III. Theoretical issues. Psychosomatic Medicine, 30(4), 395–422.
Luban-Plozza, B., Pöldinger, W., & Kröger, F. (1994). Pszichoszomatikus betegek az orvosi gyakorlatban. Budapest: Animula
Martos, T., Kézdy, A., Robu, M., Urbán, Sz., & Horváth-Szabó, K. (2009). Újabb adatok a Kritika Utáni Vallásosság Skála alkalmazásához –Elmélet és módszertan. Magyar Pszichológiai Szemle, 64(4), 643–669.
Mentzos, S. (2009). A konfliktus-feldolgozás neurotikus módjai –Pszichoanalitikus neurózistan klasszikus és új megközelítésben. Budapest: Lélekben Otthon Kiadó
Mitscherlich, A. (1956). Krankheit als Konflikt. Frankfurt am Main: Suhrkamp
Pargament, K.I. (1997). The psychology of religion and coping –Theory, research, practice. New York: Guilford
Ryan, R.M., Rigby, S., & King, K. (1993). Two types of religious internalization and their relations to religious orientations and mental health. Journal of Personality and Social Psychology, 65(3), 586–596.
Salsman, J.M. (2002). The relationship between religiosity and psychological distress –A scale development strategy with the SCL-90-R. University of Kentucky Master’s Theses. Paper 385. Letöltve: 2015. 04. 23-án: http://uknowledge.uky.edu/gradschool_theses/385
Schur, M. (1955). Comments on the metapsychology of somatisation. Psychoanalytic Study of the Child, 10, 119–164.
Siegel, K., Anderman, S.J., & Schrimshaw, E.W. (2001). Religion and coping with healthrelated stress. Psychology and Health, 16(6), 631–653.
Steiner, H., Araujo, K.B., & Koopman, C. (2001). The Response Evaluation Measure (REM- 71) –A new instrument for the measurement of defenses in adults and adolescents. The American Journal of Psychiatry, 158(3), 465–473.
Sundén, H. (1966). Die Religion und die Rollen: eine psychologische Untersuchung der Frömmigkeit. Berlin: Walter de Gruyter
Tari, A.Z., Sobhi-Gharamaleki, N., Hojjati, A., & Alian, B. (2014). Relationship between religious orientation and defense mechanisms in adolescents. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 114, 287–290.
Unoka, Zs., Rózsa, S., Ko, N., Kállai, J., Fábián, Á., & Simon L. (2004). A Derogatis-féle Tünetlista hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Psychiatria Hungarica, 19(3), 235–243.
Komlósi, A., & Rózsa, S. (2001). Elhárítás, megküzdés, depresszió –Adatok és gondolatok a három jelenség kapcsolatáról –fejlodési vetületben. In Pléh, Cs., László, J., Oláh, A. (Szerk.), Tanulás, kezdeményezés, alkotás (337–351). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó V.
Komlósi, A., & Rózsa, S. (2002). Az elhárító mechanizmusok új szemlélete –Hazai tapasztalatok az elhárító mechanizmusok fejlodési alapú csoportjait elkülöníto új kérdoívvel. In A Magyar Pszichológiai Társaság XV. Országos Tudományos Nagygyulése. Eloadáskivonatok (99–107). Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság
Wikström, O. (2000). A kifürkészhetetlen ember. Budapest: Animula Kiadó
Wise, M.G., & Rundell, J.R. (2007). A pszichoszomatikus orvoslás klinikai kézikönyve –Útmutató a konzultációs-kapcsolati pszichiátriához. Budapest: Lélekben Otthon Kiadó
Wulff, D.M. (1997). Psychology of religion –Classic and contemporary. New York: John Wiley and Sons