Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 18: Issue 1
Az elhárító mechanizmusok, a vallásosság és a szomatizáció összefüggései
Authors: Éva Terdik 1 , Gábor Papp 1 , and Veronika Sztancsik 1
View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Debrecen
DOI:
https://doi.org/10.1556/0406.18.2017.1.3
Page Count:
59–83
Publication Date:
01 Mar 2017
Online Publication Date:
Mar 2017
Article Category:
Research Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $116.00

Elméleti háttér

A vallásossággal kapcsolatos újabb pszichológiai kutatások a vallásosságot coping-mechanizmusként kezelik a betegségekkel való megküzdésnél. Ám a beszámolókban kisebb hangsúlyt kapott az a jelenség, miszerint sok esetben a vallásosság nem pusztán nem járt együtt, hanem kifejezetten negatívan korrelált a betegséghez való alkalmazkodással. Feltételeztük, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tulajdonítottak, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható.

Cél

A vizsgálat célja a vallásosság és az elhárító mechanizmusok közötti kapcsolat fennállásának ellenőrzése volt, kitérve a szomatizációra, mint az éretlenebb elhárító mechanizmusokkal szorosan összefüggő jelenségre.

Módszerek

A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 308 fő vett részt (32,5% férfi, 67,5% nő; átlagéletkor: 28,29 év; szórás: 13,82 év; terjedelem: 14–81 év). A vallásos attitűdformákat a Kritika Utáni Vallásosság Skálával, az elhárító mechanizmusokat a REM-71 kérdőívvel, míg a szomatizációt az SCL-90-R Szomatizáció alskálájával mértük.

Eredmények

A vallási attitűdformák előfordulási gyakorisága a Kritika Utáni Vallásosság Skála alapján a következő: „ortodox” 21,8%, „külső kritika” 39,3%, „relativizmus” 16,6%, „második naivitás” 22,4%. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a négy attitűdforma között szignifikáns eltérés mutatkozik az éretlen elhárító mechanizmusok használatában (F(3,307) = 10,905; p < 0,001) és a szomatizáció mértékében (F(3,307) = 4,764; p = 0,003). A mediációs elemzés eredményei szerint a szomatizáció és a szimbolikusság közötti kapcsolat az éretlen elhárító mechanizmusok közvetítő hatásának köszönhető (β = –0,11; p < 0,01).

Következtetések

A vallásos személyeken belül elkülöníthető két eltérő jellegzetességeket mutató csoport: az „ortodox” vallásosak, akik több éretlen elhárító mechanizmust használnak és nagyobb mértékben szomatizálnak, illetve a „második naivitás” csoportja, akikre kevesebb éretlen hárítás és kisebb mértékű szomatizáció jellemző. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a vallásosságot érdemes differenciáltabban szemlélni a segítő szakmák képviselőinek, és nagyobb hangsúlyt helyezni az éretlenebb elhárítások felismerésére és a szimbolikus feldolgozás elősegítésére az „ortodox” csoportban lelki problémák esetén.

  • Bergstrand, G. (1984). En illusion och dess utveckling –Om synen på religion i psykoanalytisk teori. Älvsjö: Verbum

  • BNO-10 (1996). BNO-10 zsebkönyv DSM-IV meghatározásokkal. Budapest: Animula

  • Cramer, P. (1998). Coping and defense mechanisms –What’s the difference? Journal of Personality, 66(6), 919–946.

  • Derogatis, L.R., & Cleary, P.A. (1977). Confirmation of the dimensional structure of the SCL-90–A study in construct validation. Journal of Clinical Psychology, 33(4), 981–989.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Derogatis, L.R., Rickels, K., & Rock, A.F. (1976). The SCL-90 and the MMPI –A step in the validation of a new self-report scale. British Journal of Psychiatry, 128, 280–289.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Dezutter, J., Soenens, B., & Hutsebaut, D. (2006). Religiosity and mental health –A further exploration of the relative importance of religious behaviors vs. religious attitudes. Personality and Individual Differences, 40(4), 807–818.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • DSM-IV (1994). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (4. ed.). Washington, DC: American Psychiatric Association

  • Ellison, C.G., & Levin, J.S. (1998). The religion-health connection –Evidence, theory, and future directions. Health Education and Behavior, 25(6), 700–720.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Fontaine, J.R.J., Duriez, B., Luyten, P., & Hutsebaut, D. (2003). The internal structure of the Post-Critical Belief scale. Personality and Individual Differences, 35(3), 501–518.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Gabbard, G.O. (2009). A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve. Budapest: Oriold és Társai Kiadó

  • Gardner, R.W., Holzman, P.S., Klein, G.S., Linton, H.B., & Spence, D.P. (1959). Cognitive control –A study of individual consistencies in cognitive behavior. Madison: International Universities Press

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Hayes, A.F. (2013). Introduction to Mediation, moderation and conditional process analysis. New York: Guilford Press.

  • Hoffmann, S.O., & Hochapfel, G. (2000). Neuróziselmélet, pszichoterápia és pszichoszomatikus medicina. Budapest: Medicina

  • Horváth-Szabó, K. (2003). Hazai vizsgálatok a Kritika utáni vallásosságskálával. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(1), 127–152.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Hutsebaut, D. (1996). Post-Critical Belief –A new approach to the religious attitude problem. Journal of Empirical Theology, 9(2), 48–66.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Hyphantis, T.N., Taunay, T.C., Macedo, D.S., Soeiro-de-Souza, M.G., Bisol, L.W., Fountoulakis, et al. (2013). Affective temperaments and ego defense mechanisms associated with somatic symptom severity in a large sample. Journal of Affective Disorders, 150(2), 481–489.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Kiss, E.Cs., Vajda, D., Káplár, M., Csókási, K., Hargitai, R., & Nagy, L. (2015). A 25-itemes Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) magyar adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(1), 93–113.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Kopp, M., Skrabski, Á., & Székely, A. (2004). Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(2), 103–125.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Kulcsár, Zs., & Rózsa, S. (2004) Hisztéria, szomatizáció és funkcionális stresszbetegségek. In Kulcsár, Zs., Rózsa, S., & Kökönyei, Gy. (Szerk.), Megmagyarázhatatlan testi tünetek (11–47). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Lazarus, R.S. (1993). From psychological stress to the emotions –A history of changing outlooks. Annual Review of Psychology, 44, 1–21.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Levin, J.S. (1996). How religion influences morbidity and health: Reflections on natural history, salutogenesis and host resistance. Social Science & Medicine, 43(5), 849–864.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Lipowski, Z.J. (1968). Review of consultation-liaison psychiatry and psychosomatic medicine, III. Theoretical issues. Psychosomatic Medicine, 30(4), 395–422.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Luban-Plozza, B., Pöldinger, W., & Kröger, F. (1994). Pszichoszomatikus betegek az orvosi gyakorlatban. Budapest: Animula

  • Martos, T., Kézdy, A., Robu, M., Urbán, Sz., & Horváth-Szabó, K. (2009). Újabb adatok a Kritika Utáni Vallásosság Skála alkalmazásához –Elmélet és módszertan. Magyar Pszichológiai Szemle, 64(4), 643–669.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Mentzos, S. (2009). A konfliktus-feldolgozás neurotikus módjai –Pszichoanalitikus neurózistan klasszikus és új megközelítésben. Budapest: Lélekben Otthon Kiadó

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Mitscherlich, A. (1956). Krankheit als Konflikt. Frankfurt am Main: Suhrkamp

  • Pargament, K.I. (1997). The psychology of religion and coping –Theory, research, practice. New York: Guilford

  • Ryan, R.M., Rigby, S., & King, K. (1993). Two types of religious internalization and their relations to religious orientations and mental health. Journal of Personality and Social Psychology, 65(3), 586–596.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Salsman, J.M. (2002). The relationship between religiosity and psychological distress –A scale development strategy with the SCL-90-R. University of Kentucky Master’s Theses. Paper 385. Letöltve: 2015. 04. 23-án: http://uknowledge.uky.edu/gradschool_theses/385

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Schur, M. (1955). Comments on the metapsychology of somatisation. Psychoanalytic Study of the Child, 10, 119–164.

  • Siegel, K., Anderman, S.J., & Schrimshaw, E.W. (2001). Religion and coping with healthrelated stress. Psychology and Health, 16(6), 631–653.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Steiner, H., Araujo, K.B., & Koopman, C. (2001). The Response Evaluation Measure (REM- 71) –A new instrument for the measurement of defenses in adults and adolescents. The American Journal of Psychiatry, 158(3), 465–473.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Sundén, H. (1966). Die Religion und die Rollen: eine psychologische Untersuchung der Frömmigkeit. Berlin: Walter de Gruyter

  • Tari, A.Z., Sobhi-Gharamaleki, N., Hojjati, A., & Alian, B. (2014). Relationship between religious orientation and defense mechanisms in adolescents. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 114, 287–290.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Unoka, Zs., Rózsa, S., Ko, N., Kállai, J., Fábián, Á., & Simon L. (2004). A Derogatis-féle Tünetlista hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Psychiatria Hungarica, 19(3), 235–243.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Komlósi, A., & Rózsa, S. (2001). Elhárítás, megküzdés, depresszió –Adatok és gondolatok a három jelenség kapcsolatáról –fejlodési vetületben. In Pléh, Cs., László, J., Oláh, A. (Szerk.), Tanulás, kezdeményezés, alkotás (337–351). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó V.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Komlósi, A., & Rózsa, S. (2002). Az elhárító mechanizmusok új szemlélete –Hazai tapasztalatok az elhárító mechanizmusok fejlodési alapú csoportjait elkülöníto új kérdoívvel. In A Magyar Pszichológiai Társaság XV. Országos Tudományos Nagygyulése. Eloadáskivonatok (99–107). Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Wikström, O. (2000). A kifürkészhetetlen ember. Budapest: Animula Kiadó

  • Wise, M.G., & Rundell, J.R. (2007). A pszichoszomatikus orvoslás klinikai kézikönyve –Útmutató a konzultációs-kapcsolati pszichiátriához. Budapest: Lélekben Otthon Kiadó

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Wulff, D.M. (1997). Psychology of religion –Classic and contemporary. New York: John Wiley and Sons
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759
Keywords:
elhárító mechanizmusok; vallási attitudformák; szomatizáció; Kritika Utáni Vallásosság Skála; defense mechanisms; religious attitudes; somatization; Post-Critical Belief Scale

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2020 17 1 2
Nov 2020 8 1 1
Dec 2020 16 0 0
Jan 2021 9 0 0
Feb 2021 25 3 8
Mar 2021 20 6 9
Apr 2021 4 0 0