A mindfulness szakirodalmában kevés rövid, de megbízható diszpozicionális mindfulness szintet mérő skála létezik. Olyan rövid skálát, amelyben egyforma arányban vannak jelen szituációra specifikus, valamint általános szövegezésű kérdések, még nem validáltak. A mindfulness mérésének módszertanával kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg. Ezeknek a megoldására léteznek alternatívák.
A saját fejlesztésű, hat tételből álló Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) pilot tesztelése és faktorstruktúrájának feltárása. Annak a hipotézisnek a bizonyítása, hogy az általános és szituációra specifikus skálaelemek szövegezése jelentősen befolyásolja a faktorstruktúrát, valamint annak a demonstrálása, hogy egyes, nem parametrikus módszertani eszközök, hogyan javíthatják a statisztikai elemzés megbízhatóságát.
A keresztmetszeti kutatás online, önkitöltős kérdőívvel valósult meg. A vizsgálatban három minta szerepelt. Elsősorban diplomásokból álló, előtesztelésre szolgáló minta, Se (n = 176, átlagéletkor: 38,4 év, SD = 13,7 év), magyar településvezetőkből álló országos minta, St (n = 512, átlagéletkor: 47,0 év, SD = 10,8 év) és rendszeresen meditálókból álló kontroll minta, Sm (n = 41, átlagéletkor: 43,2 év, SD = 11,9 év). A skála faktorszerkezete Pearson- és polychoric mátrixon végzett exploratív (EFA) és konfirmatív (CFA) faktoranalízissel, reliabilitása megbízhatósági koefficiensekkel (Cronbach-alfa, omega, GLB, ordinális alfa és théta) került tesztelésre. Az St és Sm FTMS átlagaira kétmintás t-próba, valamint Mann–Whitney U-próba készült. Az St, Sm és a vizsgálatba vont demográfiai és egyéb változók kapcsolatának tesztelésére egyutas ANOVA és Kruskal–Wallis-próba történt.
A skála reliabilitása kielégítő. Az Se esetében (Cronbach-alfa = 0,70; omega = 0,79; GLB = 0,79; ordinális alfa = 0,75; ordinális théta = 0,75), az St esetében (Cronbach-alfa = 0,71; omega = 0,81; GLB = 0,80; ordinális alfa = 0,76; ordinális théta = 0,76), az Sm esetében (Cronbachalfa = 0,80; omega = 0,79; GLB = 0,76; ordinális alfa = 0,76; ordinális théta = 0,76). Az St esetében mind az exploratív (EFA), mind pedig a konfirmatív faktoranalízis (CFA) megerősítette a kétfaktoros struktúrát. Ez igazolta a hipotézist, miszerint az általános és a szituációra specifikus kontextualizálás a kérdések esetében különböző válaszadói viszonyulást hoznak létre. Az St polychoric EFA- szerint a szituációra specifikus állításokat tükröző faktor felel a teljes variabilitás 37,25%-áért, míg az általánosakat megjelenítő a 13,66%-áért. Az St Spearman EFA-e nyomán ezek az értékek 32,25% és 11,39%. Egyik faktor esetében sem mutatkozott kereszttöltés. A CFA mutatók a referencia értékeknek megfelelőek voltak (χ2 (8) =26,33; p < 0,001; CMIN/df = 3,24; CFI = 0,97; RMSEA = 0,06; SRMR = 0,04). A polychoric mátrixon végzett EFA esetében mind a hat kérdés faktortöltése 0,6 feletti érték. A kétmintás t-próba (t (551) = 10,31; p < 0,001) és a Mann–Whitney U-teszt (U = 2443,00; Z = –8,091; p < 0,001) is szignifikáns különbséget mutat az St és Sm között. A településvezetők átlagos mindfulness szintje, MSt = 35,86 (SD = 17,71), a rendszeresen mindfulness gyakorlatokat végzőké pedig MSm = 65,43 (SD = 16,95). A hatásméret jelentős, Cliff-d = 0,78.
A Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) a pilot tesztelés során a faktoranalitikus eljárások és a reliabilitást mérő koefficiensek alapján is megbízhatónak bizonyult, további tesztelésre érdemes. Az eddig a szakirodalomban alig használt és az FTMS kapcsán kipróbált módszertani változtatások pozitív eredményt hoztak, alkalmazásuk további tesztelése javasolt.