A vajúdást/szülést vizsgáló tudományos kutatások többsége biomedikális szemléletben fogan, eredményeik ezt a paradigmát tükrözik vissza. Az utóbbi időben nyernek teret holisztikus kérdésfeltevéssel és módszerekkel dolgozó kutatások, amelyekhez kvalitatív vizsgálatunkkal csatlakozunk. A kórházban történő vajúdás/szülés többnyire medikalizált, elgépiesedett környezetben, elszemélytelenedett ellátás keretein belül zajlik. Ez a folyamat az orvosi technológia fejlődésének mellékterméke, amely egyaránt negatívan érinti a szülő nőt és terheket ró a szakemberre is. A szülés körüli segítők számára jelentős kihívásokat jelenthet a humanizált, személyre szabott ellátás megvalósítása, amelyet gyakran tovább súlyosbít a női szakemberek nehezített hatalmi-függőségi pozíciója.
A szülés körül segítő női szakemberek kapcsolati élményeinek idiografikus feltárása. Hogyan használhatóak magyarázó elvként a gyógyító kapcsolatról alkotott pszichodinamikus elméletek a szülés körüli segítéssel kapcsolatban? Hogyan jelennek meg nemre specifikus szempontok a vajúdás / szülés körüli segítés tematikájában?
Kvalitatív kutatás interpretatív fenomenológiai analízissel (IPA). A vizsgálati helyzet felépítése: félig strukturált mélyinterjú, tematikus képekkel kiegészítve. Az interjúalanyoktól egy szabadon választott szüléstörténetet kértünk, és további kérdéseket is feltettünk a munkájukkal kapcsolatban. A válaszokat IPA módszerrel elemeztük. Vizsgálatban résztvevők: 5 kórházi szülésznő, 5 bába, 4 dúla (14 fő). Jelen tanulmányunkban 4 kórházi szülésznővel készült interjút elemzünk.
A szövegek elemzése során meghatározott témák: interjúalanyaink megfogalmazták, hogy a vajúdás/szülés melletti segítő munkában elengedhetetlen a személyes és szakmai önismeret; gyakran tanulnak a vajúdó nőktől; munkájuk anyai gondoskodással, érzelmi és fizikai támasz nyújtásával jár együtt; gyakoriak a konfliktusok a más szemléletű kollégákkal. A témákat főtémák szerint csoportosítottuk: a szakmai identitás fejlődése és a vajúdóval való kapcsolat megélése az élmények lényegi meghatározója.
A szakmai identitás és a vajúdóval való kapcsolat kölcsönösen determinált, egyfajta „közös út”, amelyen a segítő kapcsolatban résztvevők együtt haladnak. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy a medikalizált, intézményesített körülmények megnehezítik a személyre szabott, érzelmi támogatást tartalmazó, magas szakmai színvonalú segítségnyújtást. Interjúalanyaink egyéni megoldásokat keresnek a polarizált helyzetből adódó konfliktusaikra. Ezek helyett szakmailag megalapozott iránymutatásra és támogatásra lenne szükség.
Argelander, H. (2006). Első pszichoterápiás interjú. Budapest: Springmed
Csabai M. , Csörsz I., & Szili K. (2009). A gyógyító kapcsolat élménye. Budapest: Oriold és Társai
Davis-Floyd, R. (1992). Birth as an American Rite of Passage. Oakland, CA: University of California Press
Dima, G., & Bucuta, M.D. (2012). The experience of therapeutic change for psychologist preparing to become psychoterapist. Procedia Social and Behavioral Science, 33, 672–676.
Fox, M.F., & Hesse-Biber, S.N. (1984). Women at work. Mountain View, CA: Mayfield Publishing Company
Fülöp, E. (2013). Másodlagos traumatizáció és kiégés összefüggései az érzelemszabályozási folyamatokkal. In M. Csabai, & J.N. Pintér (Szerk.), Pszichológia a gyógyításban. Fenomenológiai, művészetpszichológiai és testkép-központú megközelítések (167–190). Budapest: Oriold és Társai
Héjja-Nagy, K. (2014). A szülésélmény vizsgálata a beavatkozások összefüggésében. Szakdolgozat. Perinatális Szaktanácsadó szakirányú továbbképzés. Budapest: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Hunter, B. (2001). Emotion work in midwifery: a review of current knowledge. Journal of Advanced Nursing, 34(4), 436–444.
Hunter, B., Berg, M., Lundgren, I., Ólafsdóttir, A., & Kirkham, M. (2008). Relationships: The hidden threads in the tapestry of maternity care. Midwifery, 24, 132–137.
Judge, T.A., & Livingston, B.A. (2008). Is the gap more than gender? A longitudinal analysis of gender, gender role orientation, and earnings. Journal of Applied Psychology, 93, 994–1012.
Keating, A., & Fleming, V. (2009). Midwives’ experiences of facilitating normal birth in an obstetric-led unit: a feminist perspective. Midwifery, 25, 518–527.
Kisdi, B. (Szerk.) (2015). Létkérdések a születés körül. Budapest: L’Harmattan
Kisdi, B. (2012). A női test dekolonizációja. A szülés posztmodern szemlélete. Néprajzi Látóhatár, 2012/3, 23–44.
Kitzinger, S. (2008). A szülés árnyékában. Katarzis vagy krízis? Budapest: Alternatal
Kovács, M. (2006). A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében. Lege Artis Medicinae, 16(11), 981–987.
Larkin, P., Begley, C.M., & Devane D. (2009). Women’s experiences of labour and birth: an evolutionary concept analysis. Midwifery, 25(2), 49–59.
Larsson, Ch., Saltvedt, S., Edman, G., Wiklund, I., & Andolf, E. (2011). Factors independently related to a negative birth experience in first time mothers. Sexual and Reproductive Healthcare, 2, 83–89.
Leinweber, H.J., & Rowe, J. (2010). The costs of ’being with the woman’: secondary traumatic stress in midwifery. Midwifery, 26(1), 76–87.
Lipták, J. (2017). Együttérző gyógyítás. Interjú dr. Robin Youngsonnal, a Szívvel az egészségügyben mozgalom alapítójával. Letöltve: 2017. 11. 01-jén: http://medicalonline.hu/gyogyitas/ cikk/egyutterzo_gyogyitas
Lundgren, I., & Dahlberg, K. (2002). Midwives’ experience of the encounter with women and their pain during childbirth. Midwifery, 18, 155–164.
Lundgren, I., Karlsdottir, S.I., & Bondas, T. (2009). Long term memories and experiences of childbirth in a Nordic context – a secondary analysis. International Journal of Qualitative Studies on Health and Well-being, 4(2), 115–128.
Novák, J. (2015). Normális szülés Magyarországon a 20. század elejétől napjainkig. In B. Kisdi (Szerk.), Létkérdések a születés körül (149–183). Budapest: L’Harmattan
Osborn, M., & Smith, J.A. (1998). A personal experience of chronic being lower back pain: An interpretative phenomenological analysis. British Journal of Health Psychology, 3, 65–83.
Pápay, N., & Rigó, A. (2015). Bevezető. In Pápay N. & Rigó A. (Szerk.). Reproduktív egészségpszichológia (353–370). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
Pikó, B. (2005). Lelki egészség a modern társadalomban. Budapest: Akadémiai Kiadó
Rácz, J., Kassai, Sz., & Pintér, J.N. (2015). Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása. Szakirodalmi összefoglalás. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(2), 313–336.
Rácz, J., Kassai, Sz., & Pintér, J.N. (2016). Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) elmélete, módszertana és alkalmazási területei. Budapest: L’Harmattan
Romano, A.M., & Lothian, J.A. (2008). Promoting, protecting and supporting normal birth: a look at the evidence. Journal of Obstetric, Gynecologic and Neonatal Nursing, 37(1), 94–105.
Smith, J.A., Flowers, P., & Larkin, M. (2009). Interpretative phenomenological analysis: Theory, method and research. London: Sage
Soltész, A., Rigó, A., & Pápay, N. (2015). Az együttszülés jelentősége. In N. Pápay, & A. Rigó (Szerk.), Reproduktív egészségpszichológia (353–370). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
Székely, Zs., & Csabai, M. (2017). Együtt szülés. A szülés során létrejövő segítő kapcsolat kvalitatív vizsgálata a társadalmi nemek és a hatalom szempontjából. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat. Letöltve: 2018. január 31-én: http://tntefjournal. hu/vol7/iss2/szekely_csabai.pdf
Székely, Zs. (2016). „Ilyenkor szoktam remegni…” – rendhagyó esettanulmány egy kutatási interjú alapján. Lélekelemzés, 11(1), 79–91.
Szokolszky, Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó
Taylor, S.E., Klein, L.C., Lewis, B.P., Gruenewald, T.L., Gurung, R., & Updegraff, J. (2000). Female responses to stress: Tend-and-befriend, not fight-or-flight. Psychological Review, 107(3), 411–429.
Uvnäs-Moberg, K., & Petersson, M. (2004). Oxytocin: Biochemical link for human relations. Mediator of antistress, well-being, social interaction, growth, healing. Läkartidningen, 101(35), 2634–2639.
Vajda, J. (2006). A terápiás hatás, mint melléktermék. Thalassa, 17(1), 123–136.
Varga, K. (2009). Szexualitás, szülés, kötődés: az oxitocin pszichoemotív hatásai. In E. Bagdy, Zs. Demetrovics, & J. Pilling (Szerk.), Polihistória. Köszöntők és tanulmányok Buda Béla 70. születésnapja alkalmából (447–474). Budapest: Akadémiai Kiadó
Varga, K. (2015). A szülés élménye. Út a „jó minőségű” szüléshez, születéshez. In N. Pápay & A. Rigó (Szerk.), Reproduktív egészségpszichológia (67–86). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
Varga, K., Andrek, A., & Herczog, M. (2011). A várandósság és a szülés pszichológiai vonatkozásai és társadalmi beágyazottsága. In I. Danis, M. Farkas, M. Herczog, & L. Szilvási (Szerk.), A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek 1 (230–281). Budapest: Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet
Varga, K., & Suhai-Hodász, G. (2010). Szülés és születés. Lélektanon innen és túl. Budapest: Pólya
Varró, G. (2015). Így szülünk mi – szülési lehetőségek és gyakorlat Magyarországon. In B. Kisdi (Szerk.), Létkérdések a születés körül (185–204). Budapest: L’Harmattan
Winnicott, D.W. (2004). Az egyedüllét képessége. In B. Péley (Szerk.), A kapcsolatban bontakozó lélek. Válogatott tanulmányok (114–119). Budapest: Új Mandátum