View More View Less
  • 1 Pszichiátriai Klinika, Szeged
  • | 2 Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged
  • | 3 Egészségtudományi Kar, Pécs
Restricted access

Elméleti háttér: Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét számos kutatás bizonyította már itthon és külföldön is. Sokan vizsgálták az egészségügyben a páciensek és a hozzátartozóik részéről jelentkező agressziót is, amelynek számos oka lehet: alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság, mentális betegségek, hosszú várakozási idő, túlzsúfoltság, nagy hőség és zaj, amely növeli a feszültséget a páciensben. Hazánkban még nem vizsgálták a kiégés összefüggését az agresszióval és a munkahelyi konfliktussal egészségügyi szakdolgozók körében. Cél: Felmérni egészségügyi szakdolgozók körében a kiégettség mértékét, és annak összefüggését a munkahelyen átélt agresszív cselekményekkel, valamint megvizsgálni, hogy a kiégés összefügghet-e a munkahelyi konfliktusok gyakoriságával. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel történt, amely a saját kérdéseken túl tartalmazta a Kiégés Leltárt, a Nyílt Agresszió Skálát és a Csoporton belüli Konfliktus Skálát. A mintavétel nem-véletlenszerű mintavételi eljárással, azon belül kényelmi mintavétellel történt. Eredmények: A válaszadók 44,2%-a valamilyen mértékben érintett a kiégés által, 4,6% soha nem élt át konfliktust a munkahelyén, és 4,4% nem szenvedett el agresszív cselekményt a betegtől vagy hozzátartozójától. Szignifikáns eltérés volt kimutatható az egyes kiégettségi csoportok között az agresszióra vonatkozó érintettségben (χ2(3) = 97,698; p < 0,001): minél kiégettebb a válaszadó, annál gyakrabban élt át agresszív eseményt. A kiégettség mértékének növekedésével a munkahelyi konfliktusok száma is növekszik (F(3) = 66,967; p < 0,001). Következtetések: Az agresszió a hazai egészségügyben is számottevő mértékben jelen van. A kiégés összefügg a munkahelyen átélt agresszív eseményekkel és a munkahelyi konfliktussal, amely nagy valószínűséggel még tovább rombolja a dolgozó lelkiállapotát. A szakdolgozók lelki egészségének javítása többek között növelné a betegelégedettséget és a betegbiztonságot is.

  • Aiken, L.H., Sermeus, W., Van den Heede, K., Solane, D.M., Busse, R., McKee, M., et al. (2012). Patient safety, satisfaction, and quality of hospital care: cross sectional surveys of nurses and patients in 12 countries in Europe and the United States. British Medical Journal, 344, e1717. Doi: 10.1136/bmj.e1717

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Angland, S., Dowling, M., & Casey, D. (2014). Nurses’ perceptions of the factors which cause violence and aggression in the emergency department: A qualitative study. International Emergency Nursing, 22(3), 134139.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ayranci, U., Yenilmez, C., Balci, Y., & Kaptanoglu, C. (2006). Identification of violence in Turkish health care settings. Journal of Interpersonal violence, 21(2), 276296.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bernaldo-De-Quirós, M., Piccini, A.T., & Gómez, M.M. (2015). Psychological consequences of aggression in pre-hospital emergency care: Cross sectional survey. International Journal of Nursing Studies, 52(1), 260270.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Camerino, D., Estryn-Behar, M., Conway, M.P., van der Heijden, B.I.J.M., & Hasselhorn, H-M. (2008). Work-related factors and violence among nursing staff in the European NEXT study: A longitudinal cohort study. International Journal of Nursing Studies, 45(1), 3550.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Catlette, M.A. (2005). A descriptive study of the perceptions of workplace violence and safety strategies of nurses working in level I trauma centers. Journal of Emergency Nursing, 31(6), 519525.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Crilly, J., Chaboyer, W., & Creedy, D. (2004). Violence towards ED nurses by patients. Accident and Emergency Nursing, 12(2), 6773.

  • Estryn-Behar, M., van der Heijden, B.I.J.M., Camerino, D., Fry, C., Le Nezet, O., Conway, P.M., et al. (2008). Violence risk in nursing – results from the European ’NEXT’ Study. Occupational Medicine, 58(2), 107114.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Farrell, G.A., & Shafiei, T. (2012). Workplace aggresszion, including bullying in nursing and midwifery: A descriptive survey (the SWAB study). International Journal of Nursing Studies, 49(11), 14231431.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Friedman, R.A. (2006). Violence and mental illness – how strong is the link? The New England Journal of Medicine, 355(20), 20642066.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gascón, S., Leiter, M.P., Andrés, E., Santed, M.A., Pereira, J.P., Cunha, M.J., et al. (2013). The role of aggressions suffered by healthcare workers as predictors of burnout. Journal of Clinical Nursing, 22(21–22), 31203129.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hanson, G.C., Perrin, N.A., Moss, H., Laharnar, N., & Glass, N. (2015). Workplace violence against homecare workers and its relationship with workers health outcomes: a crosssectional study. BMC Public Health, 15(11), 145168.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hegney, D.G., Craigie, M., Hemsworth, D., Osseiran-Moisson, R., Aoun, S., Francis, K., et al. (2014). Compassion satisfaction, compassion fatigue, anxiety, depression and stress in registered nurses in Australia: study 1 results. Journal of Nursing Management, 22(4), 506518.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Irinyi, T., & Németh, A. (2011). Egy burnout egészségfelmérés és az azt követő beavatkozás eredményei. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, 10(1), 2528.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Irinyi, T., & Németh, A. (2016). Egészségügyi dolgozók ellen elkövetett agresszív cselekmények. Orvosi Hetilap, 157(28), 11051109.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ivánka, T., Irinyi, T., & Rudisch, T. (2014). Agresszív cselekmények előfordulásának vizsgálata egészségügyi szakdolgozók körében. Nővér, 27(2), 1925.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jehn, K.A. (1995). A multimethod examination of the benefits and detriments of intragroup conflict. Adiministrative Science Quarterly, 40(2), 256282.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kovács, M. (2006). A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében. Lege Artis Medicinae, 16(11), 981987.

  • Linzer, M., Levine, R., Meltzer, D., Poplau, S., Warde, C., & West, C.P. (2013). 10 bold steps to prevent burnout in general internal medicine. Journal of General Internal Medicine, 29(1), 1820.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Major, J., Ress, K., Hulesch, B., & Túry, F. (2006). A kiégés jelensége az orvosi hivatásban. Lege Artis Medicinae, 16(4), 367373.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Miedema, B., Easley, J., Fortin, P., Hamilton, R., & Tatemichi, S. (2009). Disrespect, harassment, and abuse: All in a day’s work for family physicians. Canadian Family Physician, 55(3), 279285.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Németh, A. (2016). Védőnők kiégettségének összefüggése különböző szociodemográfiai, egészségi és életmódbeli tényezőkkel. Védőnő, 26(4), 3540.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pálfi, F. (2006). „Amikor már kihűlt a láng” – A kiégés vizsgálata ápolók körében. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, 4(10), 3135.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pálfi, F., Vranesicsné, H.I., Németh, K., & Betlehem, J. (2007). Az ápolók mentálhigiénés állapota, és a kiégés szindrómát provokáló faktorok előfordulása a vizsgált populációban. Nővér, 20(4), 313.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pavelková, H., & Bužgová, R. (2015). Burnout among healthcare workers in hospice care. Central European Journal of Nursing and Midwifery, 6(1), 218223.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pines, A.M., & Aronson, E. (1981). Burnout: From Tedium to personal growth (17–20). New York City: The Free Press

  • Pines, A.M., & Aronson, E. (1983). Combatting Burnout. Children and Youth Services Review, 5(3), 263275.

  • Regehr, C., Galancy, D., Pitts, A., & LeBlanc, V.R. (2014). Interventions to reduce the consequences of stress in physicians: a review and meta-analysis. Journal of Nervous and Mental Disease, 202(5), 353359.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Roche, M., Diers, D., Duffield, C., & Catling-Paull, C. (2010). Violence toward nurses, the work environment, and patient outcomes. Journal of Nursing Scholarship, 42(1), 1322.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stout, J.K., & Williams, J.M. (1983). Comparison of two measures of burnout. Psychological Reports, 53(1), 283289.

  • Whittington, R. (2002). Attitudes toward patient aggression amongst mental health nurses in the ’zero tolerance’ era: associations with burnout and length of experience. Journal of Clinical Nursing, 11(6), 819825.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Yudofsky, S.C., Silver, J.M., Jackson, W., Endicott, J., & Williams, D. (1986). The Overt Aggression Scale for the objective rating of verbal and physical aggression. American Journal of Psychiatry, 143(1), 3539.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zampieron, A., Galeazzo, M., Turra, S., & Buja, A. (2010). Perceived aggression towards nurses: study in two Italian health institutions. Journal of Clinical Nursing, 19(15–16), 23292341.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zeller, A., Hahn, S., Needham, I., Kok, G., Dassen, T., & Halfens, R.J.G. (2009). Aggressive behavior of nursing home residents toward caregivers: A systematic literature review. Geriatric Nursing, 30(3), 174187.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 7 1 2
Feb 2021 14 2 3
Mar 2021 10 3 5
Apr 2021 24 2 4
May 2021 14 0 0
Jun 2021 0 0 0
Jul 2021 0 0 0