Háttér és célkitűzések: Önkéntes beteglátogatóként és a kórházakban gyógyuló felnőtt betegek mentálhigiénés gondozásával foglalkozó szakemberként gyakran foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet a kórházakban kezelt betegek mentális állapotán javítani, a kórházban eltöltött heteket mentálisan segíteni. Egyre többet hallani az „empatikusabb gyógyításról", vagyis a betegekkel szembeni megértőbb hozzáállásról, de az empatikus magatartás rendkívül nagy energiát igényel. Meglátásom szerint a kedvesség, a másokkal szembeni kedves hozzáállás és cselekedet már önmagában nagyon sokat tehet a betegek mentális egészségének megőrzésében. Módszer: A vizsgálat során a klinikán dolgozó betegkísérők közül négy fővel készítettem félig strukturált interjút. Az interjúk mellett a retrospekció, továbbá extrospekció módszerét alkalmaztam. Eredmények: A betegkísérőkkel készült interjúk összegzése és saját tapasztalataim alapján a kedvességnek öt olyan alappillérét határoztam meg (a bemutatkozás, a mosoly, az együttérző érintés, a figyelmesség, valamint a biztatás és beszélgetés), amelyek sokat jelenthetnek a betegek gyógyulása során, és amelyeket bárki elsajátíthat a betegek mentális egészégének megőrzése vagy javítása érdekében. Következtetések: A betegek iránti tisztelet és törődés nemcsak a segítségnyújtás különböző formáiban, de a kedvesség gyakorlásában is megmutatkozhat. Sokszor nem tudhatjuk, hogy egy beteg ember mit él át, hogyan éli meg az adott élethelyzetet, milyen érzései vannak, de egy kedves cselekedet már az egész napját meghatározhatja, erősítheti a gyógyulásba vetett hitét, a beteg és a gyógyító személyzet tagjai között pedig elősegítheti a bizalmi kapcsolatot. A betegekkel való jó kapcsolat kialakítása nemcsak a betegek mentális egészségére van jó hatással, de az egészségügyi dolgozókat is védheti a kiégéstől.
Background and aims: As a voluntary patient visitor and a specialist working for the mental health of hospital-treated adult patients, I frequently dwell on the question how the mental state of hospitalized patients could be improved, and how the weeks spent in a hospital could be supported mentally. Although the healing power of empathy, thus a more emphatic attitude towards patients is recognized today, emphatic behaviour requires a lot of energy. In my view, kindness, and a kind attitude or action can greatly improve the mental health of patients. Methodology: In the course of the analysis, I have done semi- structured interviews with four patient escorts working at the clinic. Besides the interviews, I have also applied the methods of retrospection and extrospection. Results: Based on the summary of the interviews with the patient escorts and my own experiences, I distinguished five basic elements of kindness (introduction, smile, compassionate touch, thoughtfulness, and encouragement) that may greatly contribute to the healing of the patients, and are easily adaptable for the sake of the preservation or improvement of their mental health. Conclusions: The respect and concern for patients can not only be manifested in the various forms of medical assistance, but also in the practice of kindness. In many cases we might not even suspect what a sick person experiences, and what she/he goes through in a certain situation. There is no doubt, however, that a kind act can determine a person's whole day, strengthen one's faith in healing, and promote trust between patients and healthcare providers. Maintaining a good relation is not only beneficial for the mental health of the patients, but it could also prevent healthcare professionals from burnout.
Andersen, P.A., & Guerrero, L.K. (2008). Haptic behavior in social interaction. In M. Grunwald (Ed.), Human haptic perception: Basics and applications (155-163). Basel: Birkhäuser.
Andrejkovics, M., Gasparik, É., Bokor, P., & Frecska, E. (2013). Az orvoslás és a pszichoterápia új paradigmája: A biopszichoszociospirituális (bpss) modell. Pszichoterápia ,22(2), 93–99.
Bagdy, E., & Pap, J. (2011). Ma még nem nevettem .Budapest: Kulcslyuk Kiadó.
Bereczkei, T. (2009). Az erény természete. Önzetlenség, együttműködés, nagylelkűség .Budapest: Typotex Kiadó.
Bereczkei, T., Birkás, B., & Kerekes, Zs. (2007). Önzetlenség idegenek iránt. Egy evolúciós modell kísérleti ellenőrzése. Magyar Pszichológiai Szemle ,62(4), 449–473.
Buda, B. (1991). A szeretetről. Liget ,4(3), 57–62.
Bodnár, G., & Simon, B. (1997). A viselkedés pszichológiai alapjai. Eger: EKTF Líceum Kiadó.
Chapman, G. (2003). Egymásra hangolva. Az öt szeretet-nyelv a házasságban .Budapest: Harmat Kiadó.
Clark D. (2000). Total pain: The work of Cicely Saunders and the Hospice Movement. American Pain Society Bulletin ,10(4), 13–15.
Csikós, Á. (2011): Az életvégi betegellátás helyzete és fejlődési lehetőségei Magyarországon. (PhD értekezés) Pécs: Pécsi Tudományegyetem. Letöltve: 2020. július 2-án: https://aok.pte. hu/docs/phd/file/dolgozatok/2011/Csikos_Agnes_PhD_dolgozat.pdf.
Diós, I. (Főszerk.) (1997). Magyar Katolikus Lexikon. III. kötet. Budapest: Szent István Társuat. Letöltve: 2020. március 14-én: http://lexikon.katolikus.hu/F/figyelmess%C3%A9g. html.
Diós, I. (Főszerk.) (2001). Magyar Katolikus Lexikon. VI. kötet. Budapest: Szent István Társulat. Letöltve: 2020. március 12-én: http://lexikon.katolikus.hu/K/kedvess%C3%A9g. html.
Eckel, C.C., & Wilson, R.K. (2003). The human face of game theory: Trust and reciprocity in sequential games. In E. Ostrom, & J. Walker (Eds.), Trust and reciprocity. Interdisciplinary lessons from experimental research (245–274). New York: Russel Sage Foundation.
Egan, G. (2011). A képzett segítő. A segítés problémamegoldó és lehetőségkibontakoztató megközelítése .Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Forgács, J. (1994). A társas érintkezés pszichológiája .Budapest: Gondolat Kiadó.
Frank, R. (1988). Passion within reason. The strategic role of the emotions .New York: Norton.
Fredrickson, B. (2015). A pozitív érzelmek hatalma. A boldogság evolúciója .Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gádoros, J. (1992). Az orvos-beteg kommunikáció az orvoslás válságának tükrében. Esély, 1, 64–75.
Goleman, D. (2015). A jóság hatalma. A Dalai Láma látomása az emberiségről .Budapest: Libri Könyvkiadó Kft.
Goleman, D. (2019). Érzelmi intelligencia .Budapest: Háttér Kiadó.
Guéguen, N. (2002). Touch, awareness of touch, and compliance with a request. Perceptual and Motor Skills ,95(2), 355–360.
Haley, K.J., & Fessler, D.M.T. (2005). Nobody's watching? Subtle cues affects generosity in an anonymous economic game. Evolution and Human Behavior, 26, 245–256.
Hegedűs, K. (1998). Súlyos állapotban levő és haldokló daganatos betegek betegségtudata. Kharón Thanatológiai Szemle ,2(1), 13–32.
Hertenstein, M.J., Homes, R., Keltner, D., & McCullough, M. (2009). The communication of emotion via touch. Emotion ,9(4), 566–573.
Héra, G., & Ligeti, Gy. (2014). Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása .Budapest: Osiris Kiadó.
Juhász, J., Szőke, I., O. Nagy, G., & Kovalovszky, M. (Szerk.) (1978). Magyar Értelmező Kéziszótár .Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kraft, T. & Pressman, S. (2012). Grin and bear it: The influence of manipulated facial expression ont the stress response. Psychological Science 23(11), 1–7.
Kőmüves, S. (2018). A modern hospice. Cicely Saunders teológiai-filozófiai alapvetése. Kharón Thanatológiai Szemle ,22(4), 1–58.
Kraus, M.W., Huang, C., & Keltner, D. (2010). Tactile communication, cooperation, and performance: An ethological study of the NBA. Emotion ,10(5), 745–749.
Lück, H.E. (1980). A proszociális magatartás kutatásának történetéről. In: V. Szilágyi (Szerk.), Együttérzés, önzetlenség, felelősség (134–153). Budapest: Tankönyvkiadó.
Lyubomirsky, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben .Budapest: Ursus Libris.
Mérő, L. (2010). Az érzelmek logikája .Tericum Kiadó Kft.
Molnár, M. (2013). Az érzelmek és a motiváció neurohumorális szabályozása. In É. Bányai, & K. Varga (Szerk.), Affektív pszichológia - Az emberi késztetések és érzelmek világa (121–144). Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Moudatsou, M., Stavropoulou, A., Philalithis, A., & Koukouli, S. (2020). The role of empathy in health and social care professionals. Healthcare ,8:26. https://doi.org/10.3390/ healthcare8010026.
Nemes, L. (2014). A klinikai etika visszatérése. LAM ,24(7), 386–392.
Nyitrai, E. (2011): Az érintés hatalma .Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.
Pease, B., & Pease, A. (2004). A testbeszéd enciklopédiája .Budapest: Park Könyvkiadó.
Pikó, B. (2005). Lelki egészség a modern társadalomban .Budapest: Akadémiai Kiadó.
Reykowski, J. (1980). Mellőzhető-e a proszociális motiváció? In V. Szilágyi (Szerk.), Együttérzés, önzetlenség, felelősség (13–19). Budapest: Tankönyvkiadó.
Rogers, C. (2004). Valakivé válni. A személyiség születése .Budapest: Edge 2000 Kiadó.
Schopenhauer, A. (2002). A világ mint akarat és képzet .Budapest: Osiris Kiadó.
Scott, B.A., & Barnes, C.M. (2011). A multilevel field investigation of emotional labor, affect, work withdrawal and gender. Academy of Management Journal ,54(1), 116–136.
Seligman, M. (2004). Az erősségek és erények újjáélesztése. In O. Boross, & Cs. Pléh (Szerk.), Bevezetés a pszichológiába (476–501). Budapest: Osiris Kiadó.
Simkó, Cs. (2004). Súlyos beteg a családban. Kharón Thanatológiai Szemle ,8(4), 13–31.
Simkó, Cs. (2015). Fájdalomcsillapítás. In Á Csikós (Szerk.), Palliativ ellátás. Egyetemi jegyzet (36–81). Pécs: Pécsi Tudományegyetem. Letöltve: 2020. július 2-án: https://hospice. hu/docu/PaIliativ-ellatas_egyetemi-jegyzet.pdf.
Smith, A. (1977). Az erkölcsi érzelmek elmélete. In Gy. Márkus (Szerk.), Brit moralisták a XVIII. században (423–553). Budapest: Gondolat Kiadó.
Smith, E.A., & Mackie, D.M. (2002). Szociálpszichológia .Budapest: Osiris Kiadó.
Sulmasy, D.P. (2002). A biopsychosocial-spiritual model for the care of patients at the end of live. The Qerontologist ,42(3), 24–33.
Szokolai, K. (2013). Mentálhigiéné az idős betegek körében. A kórházban ápolt időskorúak mentálhigiénés gondozása az élet értelméről való időskori vélekedések tükrében. (Szakdolgozat) Debrecen: Debreceni Egyetem. Letöltve: 2020. március 4-én: http://korhazlelkesz.hu/doc/ SzKatusSzakdolg.pdf.
Tedeschi, R.G., & Calhoun, L.G. (2004). Posttraumatic growth: Conceptual foundations and empirical evidence. Psychological Inquiry, 15(1 ),1–18.
Youngson, R. (2017). Együttérző gyógyítás. Szemléletváltás az orvoslásban .Budapest: HVG Kiadó Zrt..
Zimbardo, P., & Sword, R. (2017). Időperspektíva-módszer a gyakorlatban. Budapest: HVG Kiadó Zrt.
Zsigmond, O., Rigó, A., & Bányai, É. (2017). A daganatos betegségek Janus arca: a poszt- traumás növekedés jelensége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika ,18(2), 149–170.