Célkituzés: A pszichoszomatikus szakirodalom hangsúlyozza a társas támogatottság szerepét a krónikus betegségekkel való megküzdésben. A családi kapcsolatok minoségével, a családi támogatottság szerepével sokkal kevesebb tanulmány foglalkozik - tanulmányunkban ezek vizsgálatát tuztük ki célul. Módszer: A Csíkszeredai Megyei Kórház Sebészeti Osztályán mutött noket vizsgáltuk. 30 jóindulatú (benignus) melldaganattal, 30 rosszindulatú (malignus) melldaganattal, és 30 vakbélgyulladással mutött not interjúvoltunk meg. A vizsgált nok életkora nem különbözött szignifikánsan. A rosszindulatú daganatos betegek leginkább az alacsony szocio-ökonómiai státusúak körébol kerültek ki. A kérdoívben szerepeltek a családi támogatottságot, a stressz-szintet, a szorongást, valamint a mutéttel kapcsolatos optimizmust, és az információ igénylését méro skálák. Eredmények: A legmagasabb volt a szorongás-, illetve stressz-szint a malignus melldaganattal mutétre váró nok körében. A családi támogatottság fontos szerepet játszott e betegek stressz- és szorongásszintjének csökkentésében, valamint a mutéttel kapcsolatos optimizmus növelésében és az igényelt tájékoztató információ mennyiségében is. Konklúzió: A családi kapcsolatok minosége, a beteg családi támogatottsága fontos szerepet játszik a mutéttel kapcsolatos stressz- és szorongásszint alakulásában, és minél magasabb az átélt stressz, ennek csökkentésében annál fontosabbá válik a családi támogatás.