A szerzők egy-egy, hagyományosan magas és alacsony öngyilkossági rátájú megye reprezentatív mintáján végeztek komplex felmérést, mely során néhány, a vallásossággal kapcsolatos kérdést is feltettek. A felmérés anyagából kigyűjtve megvizsgálták a külső és belső vallásosság és az egészségmagatartás közötti összefüggést. A mintában a vallásos személyek között jóval intenzívebbnek bizonyult az élet értéke és az annak megőrzésére való törekvés: szignifikánsan alacsonyabb az alkoholt fogyasztók és a dohányosok száma, többen utasítják el az öngyilkosságot, kevesebben foglalkoztak ennek gondolatával és sokkal gyakrabban, többen járnak el rákszűrésre, pszichológushoz. A depresszív megbetegedés és az öngyilkossági kísérletek terén szignifikáns különbség nem jelentkezett. Az alacsony öngyilkossági rátájú megyében közel kétszer annyi a katolikus vallású, szignifikánsan intenzívebb a vallásgyakorlás, a hit szerepe a mindennapokban. A talált adatokat figyelembe kellene venni a szomatikus és mentális betegségek megelőzésében egyaránt.