View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi Csoport 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
  • | 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Földrajzi Tanszék Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

A környezeti tényezők közvetlenül és közvetetten is hatást gyakorolnak egészségi állapotunkra, betegségeinkre, egészségmagatartásunkra. Az embert körülvevő környezetnek számos definíciója létezik, melynek meghatározásával és vizsgálatával szinte mindegyik tudományterület foglalkozik. Az egészségkutatások szempontjából mérvadó a WHO 1991-es Sundsvall-i Nyilatkozatában elfogadott értelmezés. E szerint a környezet nem csupán fizikai hely, hanem szociális, gazdasági, politikai és kulturális médium is. Mindezen dimenziók mellett szükséges értelmezni az egészséget támogató környezeti feltételeket, lehetőségeket. Mind szűkebb (otthon, lakás), mind tágabb lakókörnyezetünk (lakóhely) fontos szerepet tölt be életünkben. Befolyásolja egészségünket, hatással van rizikó- és egészségmagatartásunk alakulására, valamint a különböző betegségek és pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. A különböző környezeti elemek a szabadidős tevékenységek befolyásolásán keresztül meghatározóak az életkörülményekben és az életmódban is. Jelen tanulmányban legfőbb célunk egy rövid áttekintést adni a környezet és egészség kapcsolatának eddigi hazai és külföldi szakirodalmi előzményeiből, különös tekintettel a környezetnek a pszichoszociális egészségtünetek kialakulásában betöltött szerepére.

  • Aneshensel, C. S., Sucoff, C. A. (1996): The neighborhood context of adolescent mental health. Journal of Health and Social Behavior , 37: 293–310.

  • Anson, O., Paran, E., Neumann, L., Chernichovsky, D. (1993): Gender differences in health perceptions and their predictors. Social Science and Medicine , 36: 419–427.

  • Barney, L. W. (2006): Encyclopedia of Human Geography . Sage Publications, Florida.

  • Black, D., Morris, J. N., Smith, C., Townsend, P. (1985): Inequalities in health. The Black Report . Penguin Books, Hammondsworth, Middlesex, England.

  • Bolam, B., Murphy, S., Gleeson, K. (2006): Place-identity and geographical inequalities in health: a qualitative study. Psychology and Health, 21(3): 399–420.

  • Curtis, S., Jones, I. R. (1998): Is there a place for geography in the analysis of health inequality? Sociology of Health & Illness , 20: 645–672.

  • Csoboth Cs. (2001): Magatartás-epidemiológia. In Buda B., Kopp M., Nagy E. (szerk.): Magatartástudományok . Medicina Könyvkiadó, Budapest, 715–728.

  • Dési I., Gönczi Cs.-né, Holló A., Pásztor Zs. (1979): Magyarország egyes felszíni vizeiben és a levegőben lévő peszticid szennyezettség vizsgálata. Földrajzi Közlemények, 103 (1-4): 66–72.

  • Dési I. (szerk.) (1999): Népegészségtan . Semmelweis Kiadó, Budapest.

  • Dúll A. (2001): A környezetpszichológia története. Magyar Pszichológiai Szemle , 56 (2): 287–328.

  • Dúll A. (2002): Ember és környezet affektív kapcsolata: a helykötődés. Alkalmazott Pszichológia , 4 (2): 49–65.

  • Egedy T. (2000): A magyar lakótelepek helyzetének értékelése. Földrajzi Értesítő, 49 (3–4): 265– 283.

  • Egedy T. (2001): A lakótelepek társadalmi környezetének átalakulása a rendszerváltás után. Földrajzi Értesítő , 50 (1-4): 271–283.

  • Egedy T. (2002): A kelet-német és magyar lakótelepek eltérő sajátosságai (budapesti és lipcsei esettanulmányok). Földrajzi Értesítő, 51 (1–2): 139–150.

  • Ennett S. T., Flewelling, R. L., Lindrooth, R. C., Norton, E. C. (1997): School and neighbourhood characteristics associated with school rates of alcohol, cigarette, and marijuana use. Journal of Health and Social Behavior , 38: 55–71.

  • Fitzpatrick, K. M. (1997): Aggression and environmental risk among low-income African-American youth. Journal of Adolescent Health , 21: 172–178.

  • Fitzpatrick, K., LaGory, M. (2000): Unhealthy places. The ecology of risk in the urban landscape. Routledge, London and New York.

  • Furlong, A., Cartmel, F. (1997): Young people and social change. Individualization and risk in late modernity . Open University Press, Buckingham.

  • Füzesi Zs. (2006): Esélyegyenlőség – egyenlőtlenségek c. konferencia előadás. HEFOP videó konferencia, Budapest – Szeged – Pécs – Debrecen, 2006. május 4.

  • Gatrell, A. C. (2002): Geographies of Health: an Introduction . Blackwell Publishers Ltd., Oxford UK.

  • Gecső O., Hahn Gy. (1987): Természeti adottságaink orvosföldrajzi vizsgálata. Földrajzi Értesítő, 36 (3-4): 281–290.

  • Henderson, D. W., Rodelsperger, K., Woitowitz, H. J., Leigh, J. (2004): After Helsinki: a multidisciplinary review of the relationship between asbestos exposure and lung cancer, with emphasis on studies published during 1997-2004 . Pathology , 36 (6): 517–550.

  • Hill, D. T., Angel, J. R. (2005): Neighbourhood disorder, psychological distress, and heavy drinking. Social Science and Medicine , 61: 965–975.

  • Hou, F., Myles, J. (2005): Neighbourhood inequality, neighbourhood affluence and population health. Social Science and Medicine , 60: 1557–1569.

  • Howe, G. M. (1997): People, Environment, Disease and Health. A medical geography of Britain throughout the ages. University of Wales Press, Cardiff UK.

  • Humpel, N., Owen, N., Leslie, E. (2002): Environmental factors associated with adults’ participation in physical activity: A review. American Journal of Preventive Medicine , 22: 188–199.

  • Johnston, R. J., Gregory, D., Pratt, G., Watts, M. (2000): The dictionary of human geography . Blackwell Publishers Ltd., Oxford UK.

  • Jones, K., Moon, G. (1987): Health, Disease and Society: a Critical Medical Geography . Routledge and Kegan Paul, London.

  • Kawachi, I., Kennedy, B. P. (1999): Income inequality and health: pathways and mechanisms. Health Services Research, 34: 215–227.

  • Keresztes N., Pluhár Zs., Pikó B., Vass I. (2004): Pszichikai közérzet és egészségmagatartás. Egészségpszichológiai összehasonlító vizsgálat szegedi és székelyudvarhelyi általános iskolások körében. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 5 (3): 187 – 207.

  • Keresztes N., Makó M., Klembucz E., Hanusz K., Pikó B. (2005): Magatartási rizikófaktorok összehasonlító epidemiológiai vizsgálata a Dél-alföldi régió ifjúsága körében. Magyar Epidemiológia , 3: 195–208.

  • Keresztes N., Pikó B. (2005): Pszichoszociális egészségfaktorok összehasonlító epidemiológiai vizsgálata a dél-alföldi ifjúság körében. Magyar Epidemiológia , 3: 217–228.

  • Keresztes N., Pluhár Zs., Pikó B. (2006): Fiatalok életmódja és egészsége lakóhelyük tükrében. Új Pedagógiai Szemle , 6: 36–47.

  • Kishegyi J., Makara P. (szerk.) (2004): Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai . Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest.

  • Kopp M. (2001): Magatartástudományi ember-környezeti rendszerelméleti modell. In Buda B., Kopp M., Nagy E. (szerk.): Magatartástudományok . Medicina Könyvkiadó, Budapest, 23–46.

  • Kökönyei Gy. (2003): Szubjektív jóllét. In Aszmann A. (szerk.): Iskolás korú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 94–109.

  • Leino, P.(1989): Symptoms of stress predict musculosceletal disorders. Journal of Epidemiology and Community Health , 43: 293–300.

  • Leventhal, T., Brooks-Gunn, J. (2000): The neighbourhoods they live in: the effects of neighbourhood residence on child and adolescent outcomes. Psychological Bulletin , 126: 309–337.

  • Macintyre, S., Maciver, S., Soomans, A. (1993): Area, class and health: should we be focusing on places or people? Journal of Social Policy , 22: 213–234.

  • Macleod, J., Davey Smith, G. (2005): Psychosocial factors and public health: a suitable case for treatment? Journal of Epidemiology and Community Health , 57: 565–570.

  • McArdle, P., Wiegersma, A., Gilvarry, E., McCarthy, S., Fitzgerald, M., Brinkley, A., Kolte, B., Johnson, R., Quensel, S. (2000): International variations in young drug use: The role of individual behaviors, peer and family influences and geographical location on drug use in young people. European Addiction Research , 6: 163–169.

  • Metsch, L. R., Pollack, H. A. (2005): Welfare reform and substance abuse. The Milbank Quarterly, 83: 65–99.

  • Nánási I. (szerk.) (2005): Humánökológia. A természetvédelem, a környezetvédelem és az embervédelem tudományos alapjai és módszerei . Medicina, Budapest.

  • Pikó B. (2001): Magatartás-epidemiológiai vizsgálatok. In Buda B., Kopp M., Nagy E. (szerk.): Magatartástudományok . Medicina Könyvkiadó, Budapest, 729–753.

  • Pikó B. (2002): Egészségtudatosság serdülőkorban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Pikó, B. F., Vazsonyi, A. T. (2004): Leisure activities and problem behaviours among Hungarian youth. Journal of Adolescence , 27: 717–730.

  • Pitzl, G. R. (2004): Encyclopedia of human geography . Greenwood Press, New Jersey.

  • Plotnikoff, R. C., Mayhews, A., Birkett, N., Loucaides, C. A., Fodor, G. (2004): Age, gender, and urban- rural differences in the correlates of physical activity. Preventive Medicine , 39: 1115–1125.

  • Pluhar Zs., Keresztes N., Pikó B. (2004): A rendszeres fizikai aktivitás és a pszichoszomatikus tünetek kapcsolata általános iskolások körében . Sportorvosi Szemle, 4: 285 – 300.

  • Réti E. (1962): Az orvosföldrajz múltjáról és jelenéről. Földrajzi Közlemények, 86 (1-4): 337–343.

  • Réti E. (1979): A hazai orvosföldrajz története. Földrajzi Közlemények , 103 (1-4): 177–180.

  • Ryan, C. M., Morrow, L. A. (1992): Dysfunctional buildings or dysfunctional people: an examination of the sick building syndrome and allied disorders. Journal of Consulting and Clinical Psychology , 60 (2): 220-224.

  • Sobal, J., Revicki, D., DeForge, B. R. (1992): Patterns of interrelationships among health- promotion behaviors. American Journal of Preventive Medicine, 8: 351–359.

  • Starrin, B., Hagquist, C., Larsson, G., Svensson, P. G. (1993): Community types, socio-economic structure and IHD mortality – a contextual analysis based on Swedish aggregate data. Social Science and Medicine , 36: 1569–1578.

  • Stead, M., MacAskill, S., MacKintosh, A. M., Reece, J., Eadie, D. (2001): „It’s as if you’re locked in”: qualitative explanations for area effects on smoking in disadvantaged communities. Health and Place , 7: 333–343.

  • Tunstall, H. V. Z., Shaw, M., Dorling, D. (2004): Glossary: places and health. Journal of Epidemiology and Community Health , 58: 6–10.

  • Ursin, H. (2000): Psychosomatic medicine: state of the art. Annals of Medicine , 32: 323–328.

  • Uzzoli A. (2000a): A budapesti 14–19 év közötti korosztály életkörülményeinek vizsgálata esettanulmányok alapján. Tér és Társadalom , 2-3: 229–237.

  • Uzzoli A. (2000b): Az egészségi állapot vizsgálata Budapest VIII. kerületében. Comitatus Önkormányzati Szemle , július–augusztus: 48–56.

  • Verbrugge, L. M., Asconi, F. J. (1987): Exploring the iceberg: common symptoms and how people care for them. Medical Care, 25: 539–569.

  • Vargha L. Gy. (1988): Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polemiájáról. Tér és Társadalom 4 (3): 65–83.

  • Weist, M. D., Freedman, A. H., Paskewitz, D. A., Proescher, E. J., Flaherty, L. T. (1995): Urban youth under stress: Empirical identification of protective factors. Journal of Youth and Adolescence , 24: 705–721.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 30 30 4
Full Text Views 7 3 1
PDF Downloads 5 4 1