Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Volume/Issue:
Volume 8: Issue 4
Subjective judgement of meaning of life in elderly
Authors: Anita Szemán 1 , Péter Hegyi 2 , Gyula Bakó 3 , and Péter Molnár 1
View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet 4023 Debrecen Nagyerdei krt. 98.
  • 2 Debreceni Református Hittudományi Egyetem Debrecen
  • 3 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum III. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen
DOI:
https://doi.org/10.1556/mental.8.2007.4.4
Page Count:
309–327
Publication Date:
01 Dec 2007
Online Publication Date:
11 Dec 2007
Article Category:
Research Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $116.00

Az „őszülő társadalmakban”, így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idős korú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az időskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, „az elszámolás” időszaka. Ezekre az évekre esik az erikson-i értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó „értelmének” fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelősség és a halandóság elfogadását tükröző, az élettel való megelégedettségben gyökerező én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztéséről tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelően biztonságot nyújtó kötődéseink tükröződnek. Öregedésünk – és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezően együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása – nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idős embereket, szociális intézményben, Idősek Házában élő időseket, illetve otthonukban – egyedül vagy családtagjaival – élő, szociálisan aktív, Idősek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idős embert). Vizsgálati módszerek: az Élet-értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos megbánás meglétét illetve hiányát felmérő félig strukturált interjú. Eredményeink, várakozásainknak megfelelően azt mutatják, hogy a meglévő és „működő” családi, szociális kapcsolat(ok) a legjelentősebb protektív faktor az időskori kétségbeesés megjelenésével szemben. Bár az eltérések nem szignifikánsak, elmondható, hogy a pillanatnyi élethelyzet szubjektív megítélése jelentős, azonos tendenciájú hatást gyakorolt az élet értelmességének megítélésére. A közösségi tevékenységekben, társas összejöveteleken való részvétel és az egészségi állapot pozitív megítélése szignifikánsan emelte az „Élet-értelmébe vetett hit” változó értékeit. Azon személyeknél, akik életútjukra visszatekintve megbánással kapcsolatos érzésekről számoltak be drasztikusan lecsökkent élet értelmébe vetett hit. A vizsgálat helyszíne és a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep ugyancsak szignifikáns hatást gyakorolt vizsgált változónkra. Ahogy emelkedik az egyéni fontosság, a „szükség van rám” érzés szintje, úgy növekszik az élet-értelmébe vetett hit is, következésképpen a ritkább szövésű szociális hálóval rendelkező, kedvezőtlenebb életkörülmények között, Idősek Házában élő emberek a legveszélyeztetettebbek.

  • Bagdy E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, 9 (10): 263–296.

  • Baltes, P. B. (1987): Theoretical proposition of life-span developmental psychology: on the dynamics between growth and decline. Developmental Psychology, 23: 611–626.

  • Buda B. (1994): Fejezetek az orvosi szociológia és társaslélektan tárgyköréből. Támasz Alapítvány, Budapest.

  • Cowley M. (1983): Nyolcvan év magasából. Európa Kiadó, Budapest.

  • Cseh-Szombathy L. (1980): Az öregek szerepe a családban. Világosság, 21 (12): 770–775.

  • Donászy M. (2002): Időskori szerepek és krízishelyzetek. In Tariska P. (szerk.): Kortünet vagy kórtünet. Mentális zavarok az időskorban. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

  • Erikson E. H (2001): Az emberi fejlődés nyolc szakasza. In Szakács F., Kulcsár Zs.(szerk.): Személyiségelméletek. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 127–138.

  • Füredi I. (1998): Öregek a mában. Végeken, 9 (4): 12–19.

  • Hárdi I. (1992): A lélek egészségvédelme. Springer, Budapest.

  • Hárdi I. (1995): Pszichológia a betegágynál. 6 kiadás, Medicina, Budapest.

  • Hárdi I. (2002): Az időskor lelki egészségvédelme. In Tariska P. (szerk.): Kortünet vagy kórtünet. Mentális zavarok az időskorban. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

  • Hézser G. (2002): A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest.

  • Iván L. (1997): Ne féljünk az öregedéstől! SubRosa Kiadó, Budapest.

  • Jeszenszky Z. (2003): Az időskori mentálhigiéné társadalmi jelentősége. In Kovács M. (szerk.) (2003): Időskori depresszió és szorongás. Springer, Budapest, 23–29.

  • Laidlaw, K. (2003): A mentális egészség és betegségek hatása a sikeres öregedésre. In Kovács M (szerk.) (2003): Időskori depresszió és szorongás. Springer, Budapest, 13–22.

  • Lehr, U. (1983): Objective and subjective health in longitudinal perspective. In Agnoli, A., Crerpaldi, G., Spano, P. F., Trabucchi, M. (eds.) (1983): Aging brain and ergot Alkaloids. Raven Press, New York, 139–145.

  • Lerner, R. M. (1991): Changing organism-context relations as the basic process of development: A developmental contextual perspective. Developmental Psychology, 27: 27–32.

  • Maddox, G. L. (1987): Aging differently. Gerontologist, 27: 557–564.

  • Mechanic, D. (1986): Social factor affecting the mental health of elderly. In Häfner, H., Moschel, G., Sartorius, N. (1986): Mental health in the Elderly. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, Tokyo, 68–78.

  • Nagy E., Molnár P. (2004) Homo imitans or homo provocans? Human imprinting model of neonatal imitation. Infant Behavior and Development, 27: 1, 54–63.

  • Nagy E., Molnár P. (1996) Imitáció és provokáció: az első dialógus. Magyar Pszichológiai Szemle, 36: 55–66.

  • Pethő Bertalan (2002): Az öregedés lélektana. In Tariska Péter (szerk.): Kortünet vagy kórtünet. Mentális zavarok az időskorban. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 32–45.

  • Rahe R. H., Taylor, C. B., Tolles, R. L., Newhal. L. M., Veach, T. L., Bryson, S. (2002): A novel stress and coping workplace program reduces illness and health care utilization. Psychosomatic Medicine, 64: 278–286.

  • Rahe R. H., Tolles R. L. (2002): The Brief Stress and Coping Inventory: a useful stress management instrument. International Journal of Stress Management, 9 (2): 61–70.

  • Rahe R. H., Veach T. L., Tolles R. L., Murakami K. (2000): The stress and coping inventory: An educational and research instrument. Stress Medicine, 16: 199–208.

  • Rowe, J. W., Kahn, R. L. (1998): Successful Aging. New York, Pantheon Books.

  • Schaie K. W., Willis S. L. (1986) Can decline in intellectual functioning in the elderly be reserved? Developmental Psychology, 22: 223–232.

  • Schaie, K. W. (1983): Longitudinal studies of human development. Phinehart and Winston, New York.

  • Schaie, K. W. (1988): Variability in cognitive function in the elderly: implications for societal participation. In Woodhead, A. D., Bender, M. A., Leonard, R. C. (eds.): Phenotypic variation in populations. Plenum Press, New York, 191–211.

  • Schaie, K. W. (1990): The optimization of cognitive functioning in old age: Predictions based on cohort-sequential and longitudinal data. In Baltes P. B., Baltes, M. M. (eds.): Successful aging. Perspectives from the behavioral sciences. Cambridge University Press, New York, 99–117.

  • Skrabski, Á., Kopp, M., Rózsa, R., Réthelyi, J., Rahe, R. H. (2005): Life meaning: an important correlate of health in the Hungarian population. International Journal of Behavioral Medicine, 12 (2): 78–85.

  • Széman Zs. (1996): Az idősek helyzete az átalakuló magyar társadalomban. In Gáthy V., Széman Zs. (1996): Öregedés Közép-Európában. Szociális-technikai innováció. Disputa Könyvek 5. MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, Budapest.

  • Thomae, H. (1979): The concept of development and life-span developmental psychology. In Baltes, P. B., Brim, Jr., O. G. (eds.): Life-span development and behavior. Vol. 2. Acamedic Press, New York, 282–312.

  • Valliant G. E., Mukamal K. (2001): Successful Aging. American Journal of Psychiatry, 158: 839–847.

  • WHO (2002): Active ageing: a policy framework. World Health Organisation, Geneva.

  • Yalom, I. D. (2003): Egzisztenciális pszichoterápia. Animula Kiadó, Budapest.
Cover Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Print ISSN:
1419-8126
Online ISSN:
1786-3759
Keywords:
élet értelmébe vetett hit; öregedés; pszichoszociális helyzet; szerepvesztés; szerepváltás; egészségi állapot szubjektív megítélése; meaning of life scale; psychosocial status; aging; role changing; loss of roles; change of roles subjective judgement of state of health

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 5 0 0
Sep 2020 3 0 0
Oct 2020 7 0 0
Nov 2020 0 4 1
Dec 2020 4 1 1
Jan 2021 1 0 0
Feb 2021 0 0 0