View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Pszichiátriai Klinika, Magatartástudományi Csoport 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
  • 2 Semmelweis Egyetem IV. sz. Doktori Iskola, Magatartástudományi Program Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $116.00

Az egészségfejlesztésben és betegségmegelőzésben az egészségtudatos táplálkozás, a táplálkozáskontroll kérdése egyre nagyobb figyelmet kap. A fiatalok táplálkozási szokásai számos problémát vetnek fel világszerte, mivel a globalizációs hatások következtében a tendenciák egyre kedvezőtlenebbek, ráadásul serdülőkorban kedvezőtlen irányba változik az egészségmagatartás is. A kutatások más egészségmagatartásoktól (mint például dohányzás, alkoholfogyasztás) eltérően azonban azt találták, hogy a serdülők étkezési magatartására kevésbé hatnak a kortársak, a szülői hatás továbbra is erős marad. Jelen vizsgálatunkat 15–20 éves szegedi középiskolások körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt a minta étkezési magatartásának és az azzal összefüggő társas hatásoknak a megismerésére. Adataink alapján arra következtethetünk, hogy a szülők hatása igen erős a serdülők étkezési magatartására, a barátok szerepe pedig inkább indirekt módon, főként a testképpel, testsúllyal összefüggő hatásokban nyilvánul meg. Míg a testképpel összefüggő változók a lányokra, a társas hatások inkább a fiúkra hatnak. A lányok több tekintetben is előnyben vannak: a táplálékok kiválasztásában, sőt elkészítésében önállóbbak a fiúknál, kevésbé vannak ráutalva a szülőkre, a családra. A családban előforduló túlsúly is inkább preventív módon egészségtudatosabb táplálkozásra ösztönzi a serdülő lányokat. A serdülők étkezési magatartásának megismerése elősegítheti az egészségtudatosabb döntéseket a táplálkozás terén is.

  • Cervellon, M. C., Dubé, L. (2005): Cultural influences in the origins of food likings and dislikes. Food Quality and Preference, 16: 455–460.

  • Ferron, C. (1997): Body image in adolescence: Cross-cultural research-results of the preliminary phase of a quantitative survey. Adolescence, 32: 735–745.

  • Feunekes, G., de Graaf, C., Meyboom, S., van Staveren, W. (1998): Food choice and fat intake of adolescents and adults: Associations of intakes within social networks. Preventive Medicine, 27: 645–656.

  • Fitzgibbon, M. L., Stolley, M. (2006): Promoting health in an unhealthful environment: Lifestyle challenges for children and adolescents. Journal of the American Dietetic Association, 106: 518–522.

  • Fitzpatrick, K. M. (1997): Fighting among America’s youth: A risk and protective factors approach. Journal of Health and Social Behavior, 38: 131–148.

  • Gibbons, F. X., Buunk, B. P. (1999): Individual differences in social comparison: Development of a scale of social comparison orientation. Journal of Personality and Social Psychology, 76: 129–142.

  • Gillman, M., Rifas-Shiman, S., Frazier, L., Rockett, H., Camargo, C., Field, A., Berkey, C., Colditz, G. (2000): Family dinner and diet quality among older children and adolescents. Archives of Family Medicine, 9: 235–240.

  • Horacek, T. M., Betts, N. M. (1998): Students cluster into 4 groups according to the factors influencing their dietary intake. Journal of the American Dietetic Association, 98: 1464–1467.

  • Hutchinson, D. M., Rapee, R. M. (2007): Do friends share similar body image and eating problems? The role of social networks and peer influences in early adolescence. Behaviour Research and Therapy, 45: 1557–1577.

  • Luszczynska, A. Gibbons, F. X., Piko, B. F., Teközel, M. (2004): Self-regulatory cognitions, social comparison, and perceived peers’ behaviors as predictors of nutrition and physical activity: A comparison among adolescents in Hungary, Poland, Turkey, and USA. Psychology and Health, 19 (5): 577–593.

  • McKinley, M. C., Lowis, C., Robson, P. J., Wallace, J. M. W., Morrissey, M., Moran, A., Livingstone, M. B. E. (2005): It’s good to talk: Children’s views on food and nutrition. European Journal of Clinical Nutrition, 1–10.

  • Morrison, T., Waller, G., Meyer, C., Burditt, E., Wright, F., Babbs, M., Gilbert, N. (2003): Social comparison in the eating disorders. Journal of Nervous and Mental Disease, 191: 553–555.

  • Neumark-Sztainer, D., Story, M., Perry, C., Casey, M. A. (1999): Factors influencing choices of adolescents: Findings from focus-group discussions with adolescents. Journal of the American Dietetic Association, 99: 929–934.

  • Neumark-Sztainer, D., Story, M., Resnick, M. D., Blum, R. W. M. (1998): Lessons learned about adolescent nutrition from the Minnesota Adolescent Health Survey. Journal of the American Dietetic Association, 98: 1449–1456.

  • Neumark-Sztainer, D., Story, M., Toporoff, E., Himes, J. H., Resnick, M. D., Blum, R. W. M. (1997): Covariates of eating behaviors with other health-related behaviors among adolescents. Journal of Adolescent Health, 20: 450–458.

  • Neumark-Sztainer, D., Wall, M., Perry, C., Story, M. (2003): Correlates of fruit and vegetable intake among adolescents: Findings from Project EAT. Preventive Medicine, 37: 198– 208.

  • Oakes, M. E., Slotterback, C. S. (2002): The good, the bad and the ugly: Characteristics used by young, middle-aged, and older men and women, dieters and non-dieters to judge healthfulness of foods. Appetite, 38: 91–97.

  • Patrick, H., Nicklas, T. A., Hughes, S. O., Morales, M. (2005): The benefits of authoritative feeding style: Caregiver feeding styles and children’s food consumption patterns. Appetite, 44: 243–249.

  • Pikó B. (2002): Egészségtudatosság serdülőkorban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Pikó B. (szerk.) (2005): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. L’Harmattan, Budapest.

  • Pikó, B. F. (2006): Adolescent smoking and drinking: The role of communal mastery and other social influences. Addictive Behaviors, 31: 102–114.

  • Pikó, B. F., Bak, J. (2006): Children’s perceptions of health and illness: Images and lay concepts in preadolescence. Health Education Research, 21(5): 643–653.

  • Schneider, D. (2000): International trends in adolescent nutrition. Social Science & Medicine, 51: 955–967.

  • Skultéti D., Pikó B. (2006a): Szocioökonómiai és társas hatások szerepe a serdülők dohányzásában. Addiktológia, 5 (1–2): 59–77.

  • Skultéti D., Pikó B. (2006b): Fiatalkori alkoholfogyasztás: A szocioökonómiai háttér és a szociális hatások szerepe. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7 (2): 75–94.

  • Stevenson, C., Doherty, G., Barnett, J., Muldoon, O. T., Trew, K. (2007): Adolescents’ views of food and eating: Identifying barriers to healthy eating. Journal of Adolescence, 30: 417–434.

  • Story, M., Neumark-Sztainer, D., French, S. (2002): Individual and environmental influences on adolescent eating behaviors. Journal of the American Dietetic Association, 102 (3): S40–S51.

  • Sugiyama, T., Xie, D., Graham-Maar, R. C., Inoue, K., Kobayashi, Y., Stettler, N. (2007): Dietary and lifestyle factors associated with blood pressure among U.S. adolescents. Journal of Adolescent Health, 40: 166–172.

  • Wardle, J., Steptoe, A., Bellisle, F., Davou, B., Reschke, K., Lappalainen, R., Fredrikson, M. (1997): Healthy dietary practices among European students. Health Psychology, 16(5): 1–9.

  • Zabinski, M. F., Daly, T., Norman, G. J., Rupp, J. W., Calfas, K. J., Sallis, J. F., Patrick, K. (2006): Psychosocial correlates of fruit, vegetable, and dietary fat intake among adolescent boys and girls. Journal of the American Dietetic Association, 106: 814–821.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 7 0
Jul 2020 8 0 0
Aug 2020 12 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 2 0 0
Dec 2020 0 0 0