View More View Less
  • 1 Constantine the Philosopher University, Nitra, Slovakia
Restricted access

Abstract

The 1Sg forms of ik-verbs are identical in the definite and indefinite conjugations in Standard Hungarian. The use of nonstandard forms can evoke discrimination despite the fact that it has been well-known for a long time that by the 18th century the ik-paradigm survived only in some eastern and western dialects of the language (Simonyi, 1906a, p. 14; Brassai, 2011, p. 253; Benkő, 1992, p. 213). In the early 19th century the language revival movement revived the disappearing ik-conjugation (Révai, 1806) and made it part of the educated, literary, and later standard variety.

The present paper demonstrates how a paradigm that almost completely receded became the tool of language stigmatization as a result of the actions of those with linguistic power, and shows, on the basis of a questionnaire based study, to what extent the ik-paradigm is present in the language use of 14–19-year-olds at the beginning of the 21st century.

  • Balázs, G. (2001). Magyar nyelvhelyességi lexikon [A dictionary of correct Hungarian]. Corvina Kiadó, Budapest.

  • Bánóczi, J. (1879). Révai Miklós élete és munkái [Miklós Révai’s life and works]. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

  • Benkő, L. (Ed.) (1992). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika [A historical grammar of the Hungarian language, II/1. The late Old Hungarian period. Morphematics]. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brassai, S. (2011). A magyar mondatról III [About the Hungarian sentence, 3]. In: Brassai, S. (Ed.), A magyar mondat [The Hungarian sentence]. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 120. Tinta Könyvkiadó, Budapest, pp. 191357.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gál, A. (2020). A szlovákiai magyar nyelvhasználat vizsgálata középiskolákban [Slovakia Hungarian language use in high schools]. Konstantin Filozódus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra PhD dissertation, Nitra.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Geleji, K.I. (1645). Magyar Grammatikatska [Hungarian grammar]. Gyulafehérvár.

  • Grétsy, L. and Kovalovszky, M. (Eds.) (1983). Nyelvművelő kézikönyv II. Akadémia Kiadó, Budapest.

  • Grétsy, L. and Kemény, G. (Eds.) (2005). Nyelvművelő kéziszótár. Tinta Kiadó, Budapest.

  • Horváth, V. and Reményi, A.Á. (1990). Az ikes ragozásról [About the ik-conjugation]. In: Balogh, L. and Kontra, M. (Eds.), Élőnyelvi tanulmányok: Az MTA Nyelvtudományi Intézetében 1988. október 5–6-án rendezett élőnyelvi tanácskozás előadásai [Studies on modern language use: Papers from the sociolinguistics conference organized at the Linguistics Institute, HAS, October 5–6, 1988]. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest. pp. 919.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jánk, I. (2019). Nyelvi előítélet és diszkrimináció a magyartanári értékelésben [Linguistic discrimination in Hungarian teachers’ evaluations of students]. Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kontra, M. (2005). Mi a lingvicizmus és mit lehet ellene tenni? [What is linguiscism and what can one do about it?]. In: Gábrity Molnár, I. and Mirnics, Z. (Eds.), Közérzeti barangoló. (Műhely- és előadás-tanulmányok) [Wandering around our feelings: Papers from workshops and conferences] .Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka. pp. 175202. http://web.unideb.hu/∼tkis/kontra_lingvicizmus.htm.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lanstyák, I. and Szabómihály, G. (1997). Magyar nyelvhasználat – iskola – kétnyelvűség [Hungarian language use, school, and bilingualism]. Kalligram Könyvkiadó, Dunaszerdahely.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lippi-Green, R. (2012). English with an accent: Language, ideology and discrimination in the United States. Routledge, London–New York.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Melich, J. (1908). “Révai Miklós nyelvtudománya [Miklós Révai’s linguistics]”. Értekezések a nyelv és széptudományok köréből, 20(4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pléh, C. and Bodor, P. (2001). Nyelvi szuperego és a stigmatizáció kérdése a magyar nyelvközösségben [Linguistic superego and the issue of stigmatization in the Hungarian speech community]. Thalassa, 12(1): 319.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Révai, M. (1806). Elaboratior grammatica hungarica. Ad genuinam patrii sermonis indolem fideliter exacta, affiniumque lingvarum adminiculis locupletius illustrata. Volumen secundum. Pestini.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sándor, K. (2001). “A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”: Az emberek nyelvhasználata [“The last bastion of open societal discrimination”: People’s language use]. Replika, 11(45–46): 241259.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sebestyén, Á. and Szathmári, I. (1968). Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk Bp., Akadémiai Kiadó. 454 1. In: Kálmán, B, (Ed.), Magyar nyelvjárások. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének évkönyve. Debrecen, Vol. 15, pp. 113119. 1969. https://epa.oszk.hu/02200/02298/00013/pdf/EPA02298_mnyj_1969_113-117.pdf.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Simonyi, Z. (1903). Helyes magyarság [Correct Hungarian]. Nyelvészeti Füzetek 8. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest.

  • Simonyi, Z. (1906a). Az ikes ragozás története [The history of the ik-conjugation]. Nyelvészeti Füzetek 28. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Simonyi, Z. (1906b). Geleji Katona Istv´n: Magyar grammatikatska (1645). jegyzetekkel újra kiadta Simonyi Zsigmond [István Geleji Katona’s Hungarian grammar, 1645: Republished with notes by Zsigmond Simonyi]. Nyelvészeti füzetek 30. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest. 1906.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tolcsvai Nagy, G. (2005). Az ige a magyar nyelvben: Funkcionális elemzés [The verb in the Hungarian language: A functional analysis]. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 181. Tinta Kiadó, Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tolcsvai Nagy, G. (2017). A nyelv kulturális, ideológiai értelmezése [The cultural and ideological interpretation of language]. In: Tolcsvai Nagy, G. (Ed.), A magyar nyelv jelene és jövője [The present and future of the Hungarian language]. Gondolat Kiadó, Budapest. pp. 3245.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vančo, I. (2017). A határon túli magyar tannyelvű és magyar tematikájú közoktatás [Primary and secondary education in Hungarian and about topics of Hungarian relevance outside Hungary]. In: Tolcsvai Nagy, G. (Ed.), A magyar nyelv jelene és jövője [The present and future of the Hungarian language]. Gondolat Kiadó, Budapest. pp. 357430.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vančo, I. (2017). Nyelvtanítás és oktatás. In: Gróf, A., Kolláth, A., and Szoták, S. (Eds.), Szélrózsa: A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat, 2014. évi lendvai konferenciájának anyaga, Budapest, 7. November 2014 [Cardinal points: The materials of the 2014 conference of the Termini Hungarian Linguistic Research Network, Lendva, Budapest, November 7, 2014]. Termini Egyesület, Budapest, pp. 9295.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vančo, I. (2019). A szlovákiai magyar nyelvtantanítás kihívásai [The challenges of teaching Hungarian in Slovakia]. Új Pedagógiai Szemle, 69(5–6): 102105.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE

 

Senior editors

Editor-in-Chief: Andrea Seidler

Editorial Board

  • Bíró, Annamária
  • Khavanova, Olga
  • de Montety, Henri
  • Áron Orbán

Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
Address: H-1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. B.8.41.
Tel.: (36 1) 321 44 07, (36 1) 224 6700/4556
Web: http://hungarologia.net/

Scopus

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
5
Scimago
Journal Rank
0,1
Scimago Quartile Score Arts and Humanities (miscellaneous) (Q4)
Social Sciences (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0
Scopus
CIte Score Rank
General Arts and Humanities 143/158 (Q4)
General Social Sciences 259/264 (Q4)
Scopus
SNIP
0,167

2020  
Scimago
H-index
5
Scimago
Journal Rank
0,1
Scimago
Quartile Score

Arts and Humanities (miscellaneous) Q4
Social Sciences (miscellaneous) Q4

Scopus
Cite Score
4/80=0,1
Scopus
Cite Score Rank
General Arts and Humanitis 125/147 (Q4)
General Social Sciences 248/260 (Q4)
Scopus
SNIP
0,49
Scopus
Cites
19
Scopus
Documents
12
Acceptance
Rate
91%

 

Hungarian Studies
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 348 EUR / 434 USD
Print + online subscription: 402 EUR / 504 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 378 EUR / 434 USD
Print + online subscription: 420 EUR / 504 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Hungarian Studies
Language English
French
German
Size B5
Year of
Foundation
1985
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság -- International Association for Hungarian Studies
Founder's
Address
H-1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. B.8.41.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0236-6568 (Print)
ISSN 1588-2772 (Online)