In my study I deal with the transcultural liteary-spacial position of contemporary Slovakian Hungarian prose. I have selected the works for interpretation from the representative writings of the last five years (Katarina Durica: Szlovákul szeretni [To love in Slovak]. Libri, Budapest, 2016; Anikó N. Tóth: Szabad ez a hely? [Is this seat free?]. Pesti Kallgiram Kft., Budapest, 2017; Pál Száz: Fűje sarjad mezőknek [Grass grows on meadows]. Pesti Kalligram Kft., Budapest, 2017). Due to their diversity in genre, language and subject, these works provide a cross-section of contemporary Slovakian Hungarian prose. The peculiarity of the corpus is that it reflects on the hibridity, inter- and multiculturalism typical for Central-European literature (cf. Welsch, 1999), and it also demonstrates translocality, multiculturalism, multilingualism and the experience of using multiple language varieties.
Ardamica, Z. (2006). A szlovákiai magyar irodalom létének kérdéséről. Hitel, 19(4): 103–113.
Bachelard, G. (2011). A tér poétikája, trans. Péter Bereczki. Kijárat Kiadó, Budapest.
Bárczi, Z. (2014). A másság reprezentációja. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra.
Bogyó, N. (2017). Vakfoltok. Pesti Kalligram Kft, Budapest.
Dagnino, A. (2013). Global mobility, trancultural literature, and multiple modes of modernity. The Journal of Transcultural Studies, 4(2): 130–160.
Durica, K. (2016). Szlovákul szeretni. Libri, Budapest.
Fried, I. (2018).Kisebbségtörténelem Csák Máté földjén. Helikon, 29(1). https://www.helikon.ro/kisebbsegtortenelem-csak-mate-foldjen/.
Gágyor, P. (2016). Könnyednek tűnő pokoljárás. mandiner.hu. http://mandiner.hu/cikk/20160604_gagyor_peter_konnyednek_tuno_pokoljaras.
Gyarmathy, H. (2018). Duruzsoló hangok. Kortársonline, 27.04.2018. https://www.kortarsonline.hu/aktual/irodalom-duruzsolo-hangok.html.
Györke, Á. (2015). A transznacionális feminizmus elméletei: Empátia, affektus és a transzlokális tér. Helikon, 60(2): 221–232.
Jablonczay, T. (2015). Transznacionalizmus a gyakorlatban: migrációs praxisok a könyvek, az írásmódok, a műfajok és a fordítási stratégiák geográfiájában. Helikon, 60(2): 137–156.
Jakab, D. B. (2009). Területiség és deterritorializáció. Replika, 17(66): 163–176.
Juhász, K. (2017). A könyv mint füveskert. Új Szó, 13.12.2017. https://ujszo.com/kultura/konyv-mint-fuveskert.
Juhász, K. (2018). Mi is ‘pompásan buszozunk’. Új Szó, 21.03.2018. https://ujszo.com/kultura/mi-is-pompasan-buszozunk.
Keserű, J. (2010). Kisebbségi irodalom? Partitúra, 4(1): 77–85.
Lanstyák, I. and Szabómihály, G. (1998). Standard – köznyelv – nemzeti nyelv. In: Kontra, M. and Saly, N. (Eds.), Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Osiris, Budapest, pp. 211–216.
Mellár, D. (2018a). Séta a kertben: Gyökerek. Száz Pál Fűje sarjad mezőknek: Phytolegendárium című kötetéről. Irodalmi Szemle, 61(6): 76–88.
Mellár, D. (2018b). Szabad helyek, zsúfolt terek. Dunszt, 17.06.2018. https://dunszt.sk/2018/06/17/szabad-helyek-zsufolt-terek/.
Menyhárt, J., Presinszky, K., and Sándor, A. (2009). Szlovákiai magyar nyelvjárások. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra.
Németh, Z. (2005). A bevégezhetetlen feladat: Bevezetés a “szlovákiai magyar” irodalom olvasásába. Nap Kiadó, Dunaszerdahely.
Németh, Z. (2018). Transzkulturalizmus és bilingvizmus. Elmélet és gyakorlat. In: Németh, Z. and Roguska, M. (Eds.), Transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra, pp. 9–18.
Németh, Z. and Roguska, M. (2018). Előszó. In: Németh, Z. and Roguska, M. (Eds.), Transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra, pp. 5–7.
Németh, Z. (2019). A transzkulturalizmus és bilingvizmus szintjei a szlovákiai magyar irodalomban. Partitúra, 13(2): 11–24.
Norbert, G. (2004). Klára. Nap Kiadó, Dunaszerdahely.
Roguska, M. (2018). Identitásnarratívák kortárs magyar származású írónők prózájában. In: Németh, Z. and Roguska, M. (Eds.), Pluricentrikus nyelvek és transzkulturális irodalom Közép-Európában, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, pp. 33–43.
Szarka, L. (1996). A cseh-szlovák kettéválás történeti háttere. Új Forrás, 28(6). http://www.jamk.hu/ujforras/960601.htm.
Száz, P. (2017). Fűje sarjad mezőknek. Pesti Kalligram Kft, Budapest.
Szászi, Z. (2018). A helykeresés szabadsága. N. Tóth Anikó Szabad ez a hely? című könyvéről. Irodalmi Szemle, 61(4): 89–90.
Tóth, A. N. (2017). Szabad ez a hely? Pesti Kalligram Kft, Budapest.
Tóth, A. N. (2020). Pluricentric language in György Norberts novel Klára. In: Vančo, I., Muhr, R., Kozmács, I., and Huber, M. (Eds.), Hungarian as a Pluricentric language in language and literature. Peter Lang Verlag, Berlin, pp. 257–267.
Vadkerty, K. (2007). A kitelepítéstől a reszlovakizációig (1945–1948) – Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945–1948 közötti történetéről. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony.
Vančo, I. and Kozmács, I. (2016). The Hungarian language in Slovakia: The use of the dominant standard in education is Slovakian Hungarian schools and the effexts on education and training. In: Muhr, R., Fonyuy, K. E., Ibrahim, Z., and Miller, C. (Eds.), Pluricentric languages and non-dominant varieties worldwide: Pluricentric languages across continents – Features and usage. Peter Lang Verlag, Wien, pp. 313–336.
Welsch, W. (1999). Tranculturality – the puzzling form of cultures today. In: Featherstone, M. and Lash, S. (Eds.), Spaces of culture: city, nation, world. Sage, London, pp. 194–213.