The present paper addresses the issue of the interrelatedness of Slovakia’s minority language policy and the bilingual name semiotic landscape; more specifically, the name semiotic landscape of settlements populated by Slovakia Hungarians and the way Slovakia’s laws regulating name use affect visual proper noun use in the country. The name semiotic landscape constitutes an integral part of the linguistic landscape, comprising proper nouns and extralinguistic signs referring to, or accompanying names in name plates, signage in public spaces, and on various other surfaces. The name semiotic landscape is a component, an aspect, and a consequence of language policy and name policy. The way minority proper nouns can be displayed in public spaces is regulated by laws approved by the state. Some areas (such as personal name plates, business cards, and names of private institutions) are unregulated, and the forms of proper nouns can be chosen freely. This paper seeks to answer the following questions: to what extent are minority language rights implemented in visual name use in settlements populated by Slovakia Hungarians, whether Hungarian name usage is spreading, and to what extent do signage and name plates contain proper nouns in a Hungarian form. In bilingual societies, proper nouns and other signs in the minority language increase the prestige of the minority language and have the function of marking ethnic identity. In this paper, the proper noun semiotic, place name semiotic, and institution name semiotic landscapes are investigated for various proper noun types in Slovakia Hungarian settlements.
Bartha, C., Laihonen, P., and Szabó, T. P. (2013). Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben: Egy új kutatási területről [The linguistic landscape of the minority and of the majority: A new focus of research]. Pro Minoritate, 23(3): 13–28.
Bauko, J. (2018). Komárom (Komárno) névszemiotikai tájképe [The name semiotic landscape of Komárno/Komárom]. In: Tódor, E.-M., Tankó, E., and Dégi, Z. (Eds.), Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség: Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet I [Linguistic landscape and linguistic diversity: Language use, linguistic landscape, and economy, I] .Scientia, Kolozsvár, pp. 55–70.
Bauko, J. (2019). Társadalom és névhasználat: Magyar névtani kutatások Szlovákiában [Society and name use: Hungarian onomastic research in Slovakia] .Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, Budapest. http://real.mtak.hu/id/eprint/99620. Date of access: June 6, 2020.
Bauko, J. (2020). Contact phenomena in the use of personal names of Slovakia Hungarians. In: Ildikó, V., Rudolf, M., István, K., and Máté, H. (Eds.), Pluricentric Languages Worldwide – Dominant and Non-dominant Varieties (NDV6) The pluricentricity of Hungarian – Linguistic, educational and language political aspects .Peter Lang, Frankfurt am Main, pp. 83–98.
Beregszászi, A. (2005) “Csata” a szimbolikus térért, avagy a látható/láthatatlan anyanyelv [A “battle” for symbolic space, or the visible/invisible mother tongue]. In: Beregszászi, A. and Papp, R. (Eds.), Kárpátalja: Társadalomtudományi tanulmányok [Subcarpathia: Studies in the social sciences]. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Budapest–Beregszász, pp. 158–178.
Blommaert, J. (2012). Chronicles of complexity: Ethnography, superdiversity and linguistic landscapes. Tilburg Papers in Culture Studies 29. Tilburg University, Tilburg.
Csernicskó, I. (2013). Államok, nyelvek, államnyelvek: Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010) [States, languages, and state languages: Language policy in the territory of modern Subcarpathia (1867–2010)]. Budapest: Gondolat Kiadó, .
Csernicskó, I. (2019). Fények és árnyak: Kárpátalja nyelvi tájképéből [Light and shadows: The linguistic landscape of Subcarpathia] .Autdor-Shark, Ungvár.
David, J. and Mácha, P. (2014). Názvy míst. Pamět’, identita, kulturní dědictví [Place names: Memory, identity, and cultural heritage] .Ostravská univerzita v Ostravě, Ostrava.
Gorter, D. (Ed.) (2006). Linguistic landscape: A new approach to multilingualism .Multilingual Matters, Clevedon.
Gorter, D., Marten, H. F., and Van Mensel, L. (Eds.) (2012). Minority languages in the linguistic landscape. Palgrave Macmillan, University of Bristol, Bristol.
Gyurgyík, L. (2014). A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig: Különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra [Demographic processes among Slovakia Hungarians between 1989 and 2011, with special attention to the period since 2001] .Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja.
Horony, Á., Orosz, Ö., and Szalay, Z. (2012). A hely nevei, a nyelv helyei: A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918–2012 [The names of the place, and the places of language: The history of minority language rights in Slovakia, 1918–2012]. Jelek a térben 4. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja.
Jaworski, A. and Thurlow, C. (Eds.) (2010). Semiotic landscapes: Language, image, space .Continuum, London.
Kiss, L. (1988). Földrajzi nevek etimológiai szótára I [An etymological dictionary of geographical names]. Vol. 1 .Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kontra, M. (2017). Megjegyzések kétnyelvű magyarok hely- és személyneveiről [Comments on the place names and personal names of bilingual Hungarians]. Névtani Értesítő, 39: 33–40.
Laihonen, P. (2012). Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban [Linguistic landscape in a village in the Rye Island region and in a village in Mattesland region]. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 3: 27–49.
Landry, R. and Bourhis, R. (1997). Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality. Journal of Language and Social Psychology, 16: 23–49.
Lanstyák, I. (2015). Nyelvalakítás–névalakítás. A tulajdonnevekkel kapcsolatos nyelvi problémák kezelése a nyelvmenedzselés-elmélet keretében [Shaping the language and shaping the names. Managing language problems of proper nouns in the framework of the theory of language management]. In: Vörös, F. and Misad, K. (Eds.), A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V: Interetnikus kapcsolatok [From linguistic geography to name geography, 5: Interethnic relations]. Szenczi Molnár Albert Egyesület, Pozsony, pp. 43–75.
Megyeri-Pálffi, Z. (2013). Név és jog: A névviselés jogi szabályozásának fejlődése Magyarországon [Names and the law: The development of the legal regulation of name use in Hungary] .Gondolat Kiadó, Budapest.
Scollon, R. and Scollon, S. W. (2003). Discourses in place: Language in the material world .Routledge, London.
Shohamy, E. (2006). Language policy: Hidden agendas and new approaches .Routledge, London.
Szabómihály, G. (2020). Hungarian toponyms in Slovakia – a source of conflict. In: Ildikó, V., Rudolf, M., István, K., and Máté, H. (Eds.), Pluricentric languages worldwide – Dominant and non-dominant varieties (NDV6) The pluricentricity of Hungarian – Linguistic, educational and language political aspects .Peter Lang, Frankfurt am Main, pp. 99–111.
Szoták, S. (2016). Magyar nyelv és magyar népcsoport Burgenlandban: Nyelvi tájképek vizsgálata a többnyelvűség kontextusában [The Hungarian language and Hungarians in Burgenland: An investigation of linguistic landscape in the context of multilingualism] .Pécsi Tudományegyetem PhD dissertation, Pécs.
Tóth, S. (2013). Nyelv, kép, hatalom [Language, image, and power] .Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek 4. 2., javított kiadás. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Vörös, F. (2004). Névpolitika a Felvidéken [Name policy in Southern Slovakia]. In: Balázs, G. (Ed.), A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője [The present and future of Hungarian linguistic culture]. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 367–381.
Walkowiak, J. B. (2016). Personal name policy: From theory to practice. Wydział Neofilologii UAM w Poznaniu, Poznań.
Zalabai, Z. (Ed.) (1995). Mit ér a nyelvünk, ha magyar? A “táblaháború” és a “névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994 [What is our language worth if it is Hungarian? A selection of Slovakia Hungarian press documents from the “place name war” and the “personal name war” of 1990–1994] .Kalligram Könyvkiadó, Pozsony.