This paper focuses on characterizing the present day situation of Slovakia Hungarian dialects and on outlining strategy for the future based on the status quo. After a brief overview of the dialect regions and their subregions, the present situation of Slovakia Hungarian dialects is described. The situation of the dialects is dependent on their linguistic features, their distance from the standard, as well as on extralinguistic (demographic, geographic, social, economic, educational, cultural, and settlements structural) factors. The present situation of the Slovakia Hungarian dialects is discussed, along with their changes, functions, and attitudes attached to them. The paper concludes that the differences are greater between the Slovakia Hungarian vs. Hungary Hungarian dialects than among the various Slovakia Hungarian dialects.
Ádám, A. (2003). Bodrogszerdahely beszélőközösségének mai magyar nyelvhasználata [Present day Hungarian language use in the speech community of Streda nad Bodrogom/Bodrogszerdahely], Thesis. Constantine the Philosopher University, Nitra, Nyitra.
Borbély, A. (2014). Kétnyelvűség, variabilitás és vátozás magyarországi közösségekben [Bilingualism, Variability and Change in Communities in Hungary]. L’Harmattan, Budapest.
Fodor, K. (2001). A nyelvjárási fonémaállomány [The phonemic inventory of dialects]. In: Kiss (Ed.), pp. 327–331.
Fodor, K. and Huszár, Á. (1998). Magyar nyelvjárások presztízsének rangsora [The ranking of Hungarian dialects by prestige]. Magyar Nyelv, XCIV: 196−210.
Fried, I. (2018). Kisebbségtörténelem Csák Máté földjén [Minority history in the land of Máté Csák]. Helikon, 29(2) [online], https://www.helikon.ro/kisebbsegtortenelem-csak-mate-foldjen/. Date of access: October 25, 2018.
Gyurgyík L. (2006). Népszámlálás 2001: A szlovákiai magyarság demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években [Census 2001: The demographic and settlement- and social structural changes among Slovakia Hungarians in the 1990s]. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony.
Imre, S. (1971). A mai magyar nyelvjárások rendszere [The system of present day Hungarian regional dialects]. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Jánk, I. (2018). Nyelvi diszkrimináció és nyelvi előítéletesség a pedagógiai értékelésben: Négy ország gyakorló és leendő magyartanárainak körében végzett kutatás eredményei [Linguistic discrimination and linguistic bias in evaluation by teachers: The results of a study conducted among Hungarian teachers and teacher trainees in four countries]. Constantine the Philosopher University PhD dissertation, Nyitra.
Juhász, D. (2001). A magyar nyelvjárások a 20. század második felében [Hungarian regional dialects in the second half of the 20th century]. In: Kiss (Ed.), pp. 262–324.
Kiss, J. (1995). Társadalom és nyelvhasználat [Society and language use]. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Kiss, J. (Ed.) (2001). Magyar dialektológia [Hungarian dialectology]. Osiris Kiadó, Budapest.
Kiss, J. (2017). A nyelvjárások [Regional dialects]. In: Tolcsvai Nagy, G. (Ed.), A magyar nyelv jelene és jövője [The present and future of the Hungarian language]. Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 199–221.
Kontra, M. (1997). Hol beszélnek legszebben és legcsúnyábban magyarul? [Where is the most beautiful and ugliest Hungarian spoken?]. Magyar Nyelv, XCIII: 224–232.
Lanstyák, I. (2000). A magyar nyelv Szlovákiában [The Hungarian language in Slovakia]. Osiris− Kalligram – MTA Kisebbségkutató Műhely, Budapest – Pozsony.
Lanstyák, I. (2016). Standardizálás [Standardization]. In: Kozmács and Vančo (Eds.), Sztenderd – nem sztenderd. Varációk egy nyelv változataira. Válogatás a 18. Élőnyelvi Konferencia − Nyitra, 2014. szept. 18–20.− előadásaiból [Standard and nonstandard: Variations on the varieties of one language. Selected papers from the 18th Conference of Hungarian Sociolinguistics, Nitra, Slovakia, September 18–20, 2014] pp. 13−28.
Okamoto, M. (2002). Magyar anyanyelvű gimnazisták viszonya nyelvjárásukhoz és a köznyelvhez [The attitudes of Hungarian high school students towards their regional dialect and the standard]. Magyar Nyelv, XCVIII: 342−354.
Péntek, J. (2015). Nyelvünk táji változatosságának dicsérete [Praising the regional variation of our language]. Magyar Nyelv, 111: 75–79.
Petres Csizmadia, G. (2018). “Hijábo beszíll így vagy úgy a embër, akkor is csak a magájjét mongya.” SZÁZ PÁL Fűje sarjad mezőknek című műve nyelvhasználatáról [A review of Pál Száz’s book Fűje sarjad mezőknek]. Manuscript.
Presinszky, K. (2008). A nagyhindi nyelvjárás és nyelvhasználat [The regional dialect and language use of Vel'ké Chyndice/Nagyhind]. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra.
Presinszky, K. (2009). A szlovákiai magyar nyelvi/nyelvjárási attitűdvizsgálatok [Slovakia Hungarians’ attitudes towards language and regional dialects]. In: Menyhárt, J., Presinszky, K., and Sándor, A. (Eds.), Szlovákiai magyar nyelvjárások [Slovakia Hungarian regional dialects]. Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra, pp. 58−60.
Rancz, T. (2017). Standardizációs törekvések és nyelvjárásmentő attitűd találkozása a felső-háromszéki beszélőközösségben [Standardization efforts meeting regional dialect saving attitudes in the speech communities of the upper Trei Scaune/Háromszék region]. In: Benő A., Gúti E., Juhász D., Szoták S., Terbe E., Trócsányi A., Tudományköziség és magyarságtudomány a nyelvi dimenziók tükrében. A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Pécs, 2016. augusztus 22–27.) három szimpóziumának előadásai [Linguistic dimensions of interdisciplinarity and Hungarian studies: Papers presented at three sections of the 8th International Congress of Hungarian Studies, Pécs, August 22–27, 2016] Termini Egyesület Törökbálint.
Sándor, A. (1994). A régi parasztházakról és a benne zajló életről [On old peasant houses and the life that went on in them]. In: Sándor, A. (Ed.), Nyitra-vidéki helytörténeti és nyelvjárási szövegek I [Texts of local historical and regional dialectal relevance from the Nitra/Nyitra region, Vol. 1] Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága és a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Hungarisztika Tanszéke, Nyitra, pp. 52−54.
Sándor, A. (2000). Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban [Mother tongue use and bilingualism in a minority Hungarian community, in Kolíňany/Kolon]. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony.
Sándor, A. (2004). “… s a nagyszülők beszélni tanulnak az unokák nyelvén.” A Nyitra-vidéki nyelvjárásgyűjtés szociolingvisztikai tanulságaiból [“…and the grandparents want to speak the language of the grandchildren”: The sociolinguistic morals of dialectological fieldwork in the Nitra/Nyitra region]. In: Lakatos, P., and Károlyi, T. (Eds.), Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere [Language loss, dialect loss, and language shift]. Tinta Könyvkiadó, Budapest, pp. 207–212.
Sándor, A. (2007). A dialektológia és az anyanyelvoktatás kapcsolatának szükségszerű voltáról [On the necessary connection between dialectology and mother tongue education]. In: Guttmann M., Molnár Z., V. Dialektológiai Szimpozion [The 5th Symposion on Dialectology] A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai VIII Szombathely 2007, pp. 233−238.
Sándor, A. (2009). A nyelvjárási attitűd vizsgálata a nyitrai magyar szakos egyetemisták körében [Attitudes towards regional dialects among students majoring in Hungarian in Nitra/Nyitra]. In: Borbély, et al., pp. 231−239.
Schulcz, P. (2018). A standard nyelvváltozat és a nyelvjárás használata egy helyi önkormányzati testületi ülésen Dél-Szlovákiában [The use of the standard and of a regional dialect in a municipal government meeting in Southern Slovakia]. In: Presinszky, K., Hlavinová Tekeliová, D. (Eds.), 2018. Cesty k vede. Utak a tudományhoz. A tudományos dikköri konferencia dolgozatai. VII. kötet [Roads leading to scholarship: Papers from the students’ scholarly circle, 7.] Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra. pp. 9−18.
Szabómihály G. (2011). A szlovák nyelvpolitika és a nyelvhasználat jogi szabályozása Szlovákiában a rendszerváltozás után. In: Szabómihály, G., Lanstyák, I., (Eds.), 2011. Magyarok Szlovákiában: NYelv. VII. kötet. [Hungarians in Slovakia: Language, 7.] Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja. pp. 11−26.
Száz, P. (2017). Fűje sarjad mezőknek – phytolegendárium [Grasses grow in fields: A collection of phyto-legends]. Kalligram, Dunaszerdahely – Pozsony.
www.tajnyelv.hu/helynevfel.php?id=56. Date of access: October 8, 2016.
https://www.helikon.ro/kisebbsegtortenelem-csak-mate-foldjen/. Date of access: October 25, 2018.
http://adatbank.sk/lexikon/demografiai-valtozasok/. Date of access: November 27, 2018.
https://ma7.sk/kultura/borbely-alexandra-mindig-masok-hataroztak-meg-hogy-a-szegyent-erezzem-vagy-a-buszkeseget-magyarsagom-miatt. Date of access: December 27, 2018.