This study examines the Millennium exhibition held in Budapest in 1896, highlighting the constructed nature of the celebration which put an end to the debates of historians by a legislative decision, as well as the functioning of the commemoration, the role of visual components and certain other aspects of the exhibition regarded as a central event. It also brings together undertakings from the fields of literary studies and fiction which relate to or capitalise on the period, and which are interesting from the point of view of functionality and popularity.
Assmann, J. (1999). A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban (Collective Memory and Early Civilisation. Writing, Remembrance and Political Imagination). Atlantisz, Budapest.
Barenscott, D. (2010). Articulating identity through the technological rearticulation of space: the Hungarian millennial exhibition as world's fair and the disordering of Fin-de-Siècle Budapest, Slavic Review, Fall, pp. 571–590.
Beöthy, Zs. (1906). A Magyar irodalom története (The history of the Hungarian literature). Athenaeum, Budapest.
Brandt, J. (2002). A történelmi emlékezet konstrukciója felekezeti perspektívában (The construction of historical memory in a denominational perspective). In: Pásztor, C. (Ed.) Ünnep – hétköznap – emlékezet (Holiday – Weekday – Memory). Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, pp. 87–103.
Damjanovich, D. (2015). Croatian pavilions at the 1896 millennium exhibition in Budapest. In: Székely, M. (ed.) Ephemeral architecture in central and Eastern Europe in the 19th and 21st centuries. L’Harmattan, Paris, pp. 51–74.
Dávidházi, P. (1999). A magyar irodalomtudomány Beöthy Kis-tükrében’ (‘Hungarian literary science in Beöthy Kis’s mirror). In: Szajbély, M. (ed.) Mesterek és tanítványok (Masters and disciples). Magvető, Budapest, pp. 523–540.
Gerő, A. (1996). Magyar polgárosodás (The emergenge of the Hungarian Bourgeois Class). In Gerő, A. (ed.) A város egy éve (A Year of the City). Budapest Negyed Alapítvány, Budapest.
Horváth, M. (1867). Horváth Mihály beszéde a Magyar Történelmi Társulat alakuló ülésén (Mihály Horváth’s speech at the inaugural meeting of the Hungarian historical society). Századok, július, p. 10.
Izsák, J. and Boross, V. (ed.) (1896). Millenniumi kalauz (A guide for the millennium). Székely A., Budapest, p. 13.
Jókai, M. (ed.) (1886–1901). Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben I–XXI. (The Austro-Hungarian monarchy in word and picture). Magyar Királyi Államnyomda, Budapest.
Korda, I. (1896). Ismertetések, bírálatok. A magyar irodalom története (Reviews, critics. The history of Hungarian literature), Irodalomtudományi Közlemények, Magyar Tudományos Akadémia, 116–123.
Kőváry, L. (1897). A Millennium lefolyásának története s a millenáris alkotások (The Events of the Millennium and the Millenary Works). Athenaeum, Budapest.
Lakner, J. (1993). Halál a századfordulón (Death at the turn of the century). MTA Történettudományi Intézet, Budapest.
Latkóczy, M. (1896). A Magyar irodalom története (The history of the Hungarian literature), Magyar Szemle, pp. 290–291.
Nora, P. (ed.) (1986). Les lieux de mémoires, Vol. II. Gallimard, Paris.
Szabó, D. (1901). Cikke a második kiadásról, Article about the 2nd Edition, Századok, pp. 57–63.
Szabó, P. (1989). A végtisztesség. A főúri gyászszertartás mint látvány (The last homage. The funeral service of aristocrats as a spectacle). Magvető, Budapest.
Hazánk ünnepe, 1885. Hazánk ünnepe (The feast of our country), Magyar Polgár, 1885, 103, p. 1.
Tarr, L. (ed.) (1979). Az ezredév (The millennium). Magvető, Budapest.