This study focuses on literary mystification, which has become extremely common in Central European postmodern literature in recent decades. Mystification is essentially a game related to the authorial name, to pseudonyms, masks and various alter egos. The paper attempts to separate three procedures of postmodern text creation by considering the aspect of mystification: early postmodern text creation, based on the principle of imitation; areferential postmodernism, based on simulation, and the anthropological postmodern, which is present through a transitive strategy. The study analyses the pseudonymised works, among others, of István Baka, Árpád Tőzsér, Péter Esterházy, Lajos Parti Nagy, András Ferenc Kovács and Zoltán Csehy.
Barthes, R. (1996). A szerző halála. Transl. Babarczy Eszter. In: Barthes, R. (Ed.), A szöveg öröme. Osiris, Budapest, pp. 50–55.
Derrida, J. (1993). No apocalypse, not now. In: Derrida, J. and Kant, I. (Eds.), Minden dolgok vége. Transl. Angyalosi, G., Mesterházi M., Nyizsnyánszky F. Századvég – Gond, Budapest, pp. 112–147.
Derrida, J. (2005). Esszé a névről. Szenvedések. Kivéve a név. Khóra. Transl. Boros, J., Csordás, G., Orbán, J. Jelenkor, Pécs, p. 160.
Foucault, M. (2000). Mi a szerző? In: Foucault, M. (Ed.), Nyelv a végtelenhez. Transl. Kicsák L., Angyalosi, G., Erős, F. Latin Betűk, Budapest, pp. 119–146, .
Foucault, M. (2001). A tudás archeológiája. Transl. Perczel, I. Atlantisz, Budapest, pp. 311.
Foucault, M. (2002). A szubjektum és a hatalom. Transl. Kiss, A. A. In: Bókay, A., Vilcsek, B., Szamosi, G., and Sári, L. (Eds.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest, pp. 396–409.
Genette, G. (1992). A szerzői név. Transl. Saly, N. Helikon, 38(3–4): 523–535.
Gács, A. (2002). A profi és a dilettáns. In: Gács, A. (Ed.), Miért nem elég nekünk a könyv. A szerző az értelmezésben, szerzőségkoncepciók a kortárs magyar irodalomban. Kijárat Kiadó, Budapest, pp. 167–176.
Hock, B. (2002). „Makacs és zavarbaejtő történelmi újrakezdés”. A Psyché és a Tizenhét hattyúk (újabb) lehetséges feminista olvasatai. Palimpszeszt, Available at: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/ (Accessed 7 June 2021).
Horváth, Gy. (1998). Tapasztalás, hitelesség, referencialitás – a Psychét és a Csokonai Lilit ért kritikáról. Literatura, 24(4): 423–425.
Jastrzębska, J. (1991). Archaizálás és intertextualitás. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Irodalomtörténeti Közlemények, 95(1): 48–62.
Kulcsár Szabó, E. (1993). A szimmetria felbomlása? – a posztmodern intertextualitás kérdéséhez. Irodalomtörténet, 74(4): 655–683.
Machala, L. (2011). Mystifikace a pseudonymy v české literatuře po roce 1989 (s přihlédnutím k historickému kontextu). In: Bohemica Olomucensia 1 – Symposiana. Katedra bohemistiky Filozofické fakulty Univerzity Palackého v Olomouci, Olomouc, pp. 188–197.
Molenkamp-Wiltink, I (1994). A női perspektíva szerepe Weöres Sándor és Esterházy Péter műveiben. Jelenkor, 37(6): 533–543.
Németh, Z. (2016). Rosmer János leleplezése II. Kalligram, 25(10): 63–69.
Pořízková, L. (2014). Přátelský podvod. Mystifikace (nejen) v české literatuře 20. století. Academia, Praha, p. 276.
Schein, G. (2010). A megtartott név. Híd, 72(12): 22–30.
Šrank, J. (2009). Pseudonym a mystifikácia v súčasnej slovenskej poézii. In: Šrank, J. (Ed.), Nesamozrejmá poézia. Literárne informačné centrum, Bratislava, pp. 145–228.
Zsadányi, E. (2003). A test angyala (Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánt ír). In: Egytucat. Kortárs magyar írók női szemmel. Kijárat, Budapest, pp. 221–234.