While the Hungarian language is spoken in the heart of Europe, both scientific and pseudoscientific explanations trace its origins to the East. Also structurally, Hungarian shows many structural features more reminiscent of more Eastern languages. This paper examines the relationship of Hungarian, genealogically and contact-linguistically, with more Eastern languages, both related (e.g., Mansi, Khanty, Mari) and unrelated (i.e., the Turkic languages).
Historical records strongly imply that a variant of Hungarian, East Hungarian, was spoken in the Volga-Kama Region of European Russia until the 13th century, lexical evidence (i.e., borrowings) also strongly imply that historic migration took the linguistic ancestors of modern Hungarians through this area. Yet, much remains unknown about these processes: there are no written records of East Hungarian or of Hungarian predating the arrival in the Carpathian Basin in the 9th century, hence, all evidence is indirect.
In this paper, we give a brief overview of what is known and what is not known about the relationship of Hungarian with the languages of the Volga-Kama Region: What evidence do we have of historical contacts, from lexicon and language structure? For which structural features of Hungarian have scholars postulated a possible contact-linguistic explanation, possibly showing linguistic heritage Hungarians brought from the Volga-Kama Region to the Carpathian Basin?
Ablonczy, B. (2019). Keletre, magyar! A magyar turanizmus története. Budapest: Jaffa Kiadó.
Agyagási, K. (2012). Language contact in the Volga-Kama area. Studia Uralo-altaica, 49: 21–37.
Aikhenvald, A.Y. (2006). Evidentiality. Oxford: Oxford University Press.
Asylgarayev, S.h.N., Ganiyev, F.A., Zakiyev, M.Z., Minnullin, K.M., and Ramazanova, D.B. (2007). Татарско-русский словарь. Институт языка, литературы и искусства им. Г. Ибрагимова, Kazan.
Asztalos, E., F. Gulyás, N., Horváth, L., and Timár, B. (2021). New aspects in the study of Mari, Udmurt, and Komi-Permyak: the typological Database of the Volga area Finno-Ugric languages. In: Szeverényi, S. (Ed.), Proceedings of the 5th Mikola Conference. University of Szeged, Department of Altaic Studies, Department of Finno-Ugrian Philology, Szeged, pp. 255–274.
Bakró-Nagy, M. (2013). Mit tudunk az ugor történeti fonológiájáról? A nyugati ótörök és magyar kapcsolatok hozadéka. In: Agyagási, K., Hegedűs, A., and É. Kiss, K. (Eds.), Nyelvelmélet és kontaktológia 2. Piliscsaba: PPKE BTK, pp. 173–189.
Behnke, A. (2020). Converbal constructions in Selkup. Eesti ja soome-ugri keeleteaduse ajakiri/Journal of Estonian and Finno-Ugric Linguistics, 11: 137–165, https://doi.org/10.12697/jeful.2020.11.2.06.
Benkő, E. and Bollók, Á. (2021). Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében. Magyar Tudomány különszám. mersz.hu/dokumentum/matud2021s11/.
Bereczki, G. (1984). Die Beziehungen zwischen den finnougrischen und türkischen Sprachen im Wolga-Kama-Gebiet. Nyelvtudományi Közlemények, 86: 307–314.
Bereczki, G. (2003). A magyar nyelv finnugor alapjai, 3., átdolgozott kiadás. Budapest: Universitas Kiadó.
Bereczki, G. (2010). Tévtanok, rögeszmék a magyar nyelv rokonságáról. In: Honti, L. (editor-in- chief), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Budapest: Tinta Könyvkiadó. pp. 31–44.
Bradley, J. (2016). Mari converb constructions: productivity and regional variance. Vienna: University of Vienna.
Bradley, J., Gerson, K., and Helle, M. (2022a). TAM and evidentials. In: Bakró- Nagy, M., Laakso, J., and Skribnik, E. (Eds.), The Oxford guide to the Uralic languages. Oxford University Press, pp. 904–923, https://doi.org/10.1093/oso/9780198767664.003.0046.
Bradley, J., F. Gulyás, N., and Czentnár, A. (2022b). Causatives in the languages of the Volga-Kama region. STUF – Language Typology and Universals, 75(1): 99–128. https://doi.org/10.1515/stuf-2022-1050.
Brdar, M., Brdar-Szabó, R., F. Gulyás, N., and Horváth, L. (2023 [to appear]). Hypocoristic reduplications and embellished clippings in Hungarian (and elsewhere). In: Williams, J. (Ed.), Expressivity in the European Linguistič Sphere. Cambridge University Press, Cambridge.
Campbell, L. (2013). Historical linguistics: an introduction, 3rd ed. Cambridge, Massachusetts: The MIT Press.
Csepregi, M. (2023). Khanty. In: Abondolo, D. and Riitta-Liisa, V. (Eds.), The Uralic languages, 2nd ed. London: Routledge. 703–752. https://doi.org/10.4324/9781315625096-16.
É. Kiss, K. (2013). Az ótörök-ősmagyar kontaktus nyomai az ómagyar igeidőrendszerben és a birtokos szerkezetben. In: Agyagási, K., Hegedűs, A., and É. Kiss, K. (Eds.), Nyelvelmélet és kontaktológia 2. Piliscsaba: PPKE BTK, pp. 190–205.
Gerstner, K. (Ed.), (2022). Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet/ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont.
Golden, P.B. (1992). An introduction to the History of the Turkic peoples: ethnogenesis and state formation in medieval and early modern Eurasia and the Middle East. Wiesbaden: Harrassowitz.
Gugán, K. (2013). A honfoglalás előtti török-magyar érintkezésekről a Thomason-Kaufmann féle kölcsönzési skála tükrében. In: Agyagási, K., Hegedűs, A., and É. Kiss, K. (Eds.), Nyelvelmélet és kontaktológia 2. Piliscsaba: PPKE BTK, pp. 206–226.
Haspelmath, M. (2001). The European linguistic area: Standard Average European. In: Haspelmath, M., König, E., Oesterreicher, W., and Raible, W. (Eds.), Language typology and language Universals, Vol. 2. Berlin: De Gruyter, pp. 1492–1510.
Hasselblatt, C. (1990). Das estnische Partikelverb als Lehnübersetzung aus dem Deutschen (Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 31). Wiesbaden: Harrassowitz.
Havas, F., Csepregi, M., F. Gulyás, N., and Németh, S. (2015). Typological database of the Ugric languages. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest. http://utdb.elte.hu/.
Helimski, E. (2003). Areal groupings (Sprachbünde) within and across the borders of the Uralic language family: a survey. Nyelvtudományi Közlemények, 100: 156–167.
Hesselbäck, A. (2005). Tatar and Cuvash code-copies in Mari (Studia Uralica Upsaliensia 35). Uppsala: AUU.
Holopainen, S. (2019). Indo-Iranian borrowings in Uralic: critical overview of sound substitutions and distribution criterion. Helsinki: University of Helsinki.
Honti, L. (2010). Anyanyelvünk rokonságáról. In: Honti, L. (editor-in-chief), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 161–246.
Honti, L. (2013). К вопросу о происхождении спаренных глаголов в финно-угорских языках Волжско-Камского региона. Ural-Altaic Studies, 9: 109–113.
Horváth, L. (2012). Az úgynevezett páros igék aspektuális szerepe, grammatikalizációja az udmurt (és a mari) nyelvben. In: Parapatics, A., Csernák-Szuhánszky, D., Illés-Molnár, M. (Eds.), Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain – a 6. Félúton Konferencia, ELTE BTK, 2010. október 7–8, Budapest (edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/8089).
Horváth, L. (2013). On the aspectual markers of the Udmurt language – Expressions of aspects in dialects. In: Csepregi, M., Kubínyi, K., and Sivonen, J. (Eds.), Grammatika és kontextus – új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III (Urálisztikai tanulmányok 20). Budapest: ELTE BTK Finnugor Tanszék, pp. 108–123.
Isanbayev, N.I. (1978). Общее и отличительное в составных глаголах марийского и поволжско- тюркских языков. Вопросы марийского языка: 59–90.
Janhunen, J. (2009). Proto-Uralic: what, where and when? In: Ylikoski, J. (Ed.), The quasquicentennial of the Finno-Ugrian society (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 258). Helsinki: Société Finno-Ougrienne, pp. 57–78.
Johanson, L. (2000). Linguistic convergence in the Volga area. In: Gilbers, D., Nerbonne, J., and Schaeken, J. (Eds.), Languages in contact (Studies in Slavic and general linguistics 28). Amsterdam: Rodopi, pp. 165–178.
Johanson, L. (2003). Evidentiality in Turkic. In: Aikhenvald, A.Y., and Dixon, R.M.W. (Eds.), Studies in evidentiality (Typological studies in language 54). Amsterdam: John Benjamins, https://doi.org/10.1075/tsl.54.15joh.
Kel’makov, V.K. (1975). Спаренные глаголы в удмуртском языке – на материале кукморского диалекта. Вопросы удмуртского языкознания – сборник статей. Izhevsk: Удмуртский НИИ истории, экономики, литературы и языка при Совете Министров Удмуртской АССР, pp. 90–105.
Klima, L. (2021a). A finnugor nyelvhasonlítás hazai története és egynémely őstörténeti csodabogarak. Zsirai Miklós (és mások) tévedései. In: Türk, A. and Attila, T. (Eds.), Párhuzamos történetek – Parallel stories: Interdiszčiplináris őstörténeti konferenčia a PPKE Régészettudományi Intézetének szervezésében Budapest, 2020. november 11–13. Budapest: PPKE BTK Régészettudományi Intézet.
Klima, L. (2021b). Nyelvészet és őstörténet. Benkő, E. & Bollók, Á. 2021. Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében. Magyar Tudomány különszám. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.S1.11.
Klima, L., and Türk, A. (2021). Párhuzamos történetek – Parallel stories: Interdiszciplináris őstörténeti konferenčia a PPKE Régészettudományi Intézetének szervezésében Budapest, 2020. november 11–13. PPKE BTK Régészettudományi Intézet, Budapest.
Klumpp, G. (2002). Konverbkonstruktionen im Kamassischen (Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 58). Wiesbaden: Harrassowitz.
Krasnova, N., Riese, T., Bradley, J. & Yefremova, T. (2017). Reading Hill Mari through Meadow Mari. Version 1.0. Vienna: University of Vienna.
Krekó, P. (2018). Nagynak lenni múltunk által – mások ellenében. A turanista összeesküvés- elméleti eredetmítoszok szociálpszichológiai háttere. In: Bakró-Nagy, M. (Ed.), Okok és okozat. A magyar nyelv eredetéről történeti, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítésben. Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 139–159. http://real.mtak.hu/88569/1/BakroNagy_Okok_nyomdanak.pdf.
Kulonen, U.-M. (2002). Kielitiede ja Suomen väestön juuret. In: Grünthal, R. (Ed.), Ennen, muinoin. Miten menneisyyttämme tutkitaan (Tietolipas 180). Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. https://helda.helsinki.fi/bitstream/handle/10224/3591/kulonen102-116.pdf.
Landmann, A. (2015). Baschkirisch: Kurzgrammatik. Wiesbaden: Harrassowitz.
Lebedev, E.E. (2016). Акционсартовые значения сложновербальных аналитических форм в чувашском языке. Cheboksary: Чувашский государственный институт гуманитарных наук.
Pusztay, J. (1977). Az „ugor–török” háború után. Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből. Budapest: Magvető Kiadó.
Riese, T. and Bradley, J. (2020). A. N. Balandins Einführung in das Mansische. Vienna: University of Vienna/COPIUS.
Riese, T., Bradley, J., and Guseva, E. (2014). Mari-English Dictionary. Vienna: University of Vienna. dict.mari-language.com.
Róna-Tas, A., and Berta, Á. (2011). West Old Turkic: Turkic loanwords in Hungarian (Turcologica 84). Harrassowitz, Wiesbaden.
Saarinen, S. (1997). Language contacts in the Volga region: loan suffixes and calques in Mari and Udmurt. In: Viereck, W. and Wynne, K. (Eds.), Language in time and space: studies in honour of Wolfgang Viereck on the occasion of his 60th birthday (Zeitschrift für Dialektologie und Linguistik. Beihefte 97). Stuttgart: Franz Steiner Verlag, pp. 388–396.
Schönig, C. (1984). Hilfsverben im Tatarischen: Untersuchungen zur Funktionsweise einiger Hilfsverbverbindungen (Veröffentlichungen der Orientalischen Kommission 35). Wiesbaden: F. Steiner.
Siegl, F. (2004). The 2nd past in the Permic languages: form, function and a comparative analysis from a typological perspective. Tartu: University of Tartu.
Simonenko, A. (2014). Microvariation in Finno-Ugric possessive markers. In: Huang, H.-L., Poole, E., and Rysling, A. (Eds.), N 43: Proceedings of the 43rd Annual Meeting of the North East linguistic society: volume two, pp. 127–140.
Skribnik, E. and Laakso, J. (2022). Ugric: general introduction. In: Bakró-Nagy, M., Laakso, J., and Skribnik, E. (Eds.), The Oxford guide to the Uralic languages. Oxford University Press, pp. 523–536, https://doi.org/10.1093/oso/9780198767664.003.0028.
Speidl, Z. (2016). A „számkivetett”, és a „mesebeli” király. IV. Károly és fia, Ottó – legitimista „legendák”. In: Glässer, N., Zima, A., and Nagyillés, A. (Eds.), „A királyhűség jól bevált útján…” Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között. Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, pp. 423–443. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/9432/2/Kiralyhuseg_konfkotet_efo_screen_OA_u.pdf.
Stachowski, K. (2014). Standard Turkic C-Type reduplications. Kraków: Jagiellonian University Press.
Szabó, D. (2022). A permi és a török nyelvek evidencialitásának eredetéről. In: Baloghné Bérces, K., Nemesi, A., and Surányi, B. (Eds.), Nyelvelmélet és kontaktológia 5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Budapest, pp. 87–112.
Szeverényi, S. (2018). Finnugor konteo és a stigmatizált emlékezet. In: Povedák, I., and Hubbes, L. A. (Eds.), Tapasztalatból hallottam… Alternatív világképek: Összeesküvés-elméletek társadalomtudományi elemzése. Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT), Budapest–Szeged, pp. 75–90. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/19886/1/vallasi_kulturakutatas_032_075-090.pdf.
Thomason, S.G. (2001). Language contact: an introduction. Language contact. Edinburgh: Edinburgh University Press.
Thomason, S.G. and Kaufman, T. (1988). Language contact, creolization, and genetic linguistics. Berkeley, California: University of California Press.
C. Vladár, Z. (2021). A koppenhágai Demonstratio, és ami utána történt, Zsuzsa Constantinovitsné Vladár (translator). In: Szíj, E. (Ed.), A koppenhágai Demonstratio. Sajnovics János: Bizonyítás: A magyar és a lapp nyelv azonos. 1770. Budapest: Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, pp. 37–93.
Wintschalek, W. (1993). Die Areallinguistik am Beispiel syntaktischer Übereinstimmungen im Wolga-Kama-Areal (Studia Uralica 7). Wiesbaden: Harrassowitz.
Zhivlov, M. (2023). Reconstruction of proto-Uralic. In: Abondolo, D. and Valijärvi, R.-L. (Eds.), The Uralic languages, 2nd ed. London: Routledge, pp. 117–175. https://doi.org/10.4324/9781315625096-3.
Zoltán, A. (2014). A magyar–szláv nyelvi kapcsolatok. In: Sudár, B., Szentpéteri, J., Petkes, Zs., Lezsák, G., and Zsidai, Zs. (Eds.), Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, pp. 205–210.