This article deals with the enigmatic biography and the controversial oeuvre of Karl Maria Kertbeny (recte: Karl Maria Benkert; 1824-1882). Kertbeny was a representative of the so-called Hungarus identity, a convinced Hungarian of non-Hungarian mother tongue. He worked primarily as a journalistic mediator and literary translator and was largely responsible for the image of Hungary and of Hungarian culture and literature in German-speaking countries, especially in the period from the middle of the 19th century onwards. In the article, the overly critical attitude that posterity took towards Kertbeny is set to some extent straight.
Arany János összes művei (Hrsg. Dezső Keresztury). Bd. XV, Levelezés I. (1825–1851). Budapest 1975. Kertbeny an Arany, 28. 10. 1850, S. 297–300.
Deák, Á. (1998). Két pályakép a rendőrbesúgók világából. Holmi, 10(3), S. 345–360.
Detrich, M. (1936). Kertbeny Károly élete és műfordítói munkássága. Szeged.
Hász-Fehér, K. (März 2017). Bevezetés a „német–magyar” szépirodalomba. Arany János német recepciójának első időszaka. Tiszatáj Jg 71(3), S. 41–70.
Jókai, M. (1898). Összes művei, Bd. 97. Életemből II. Budapest.
(Kertbeny) Benkert, K.M. (Hrsg.) (1846). Jahrbuch des deutschen Elements in Ungarn. Budapest.
Kertbeny, K.M. (1861). Silhouetten und Reliquien I. Wien–Prag.
Kertbeny, K.M. (1862). Ungarns Männer der Zeit. Biographien und Karakteristiken hervorragender Persönlichkeiten. Prag–Leipzig.
Kertbeny, K.M. (1864). Csoma, Jerney, Reguly, Duka und Vámbéry, fünf Ungarische Reisende, welche die Ursitze der Ungarn aufzusuchen bemüht waren. Biographische Skizzen. In: Petermann, A. (Hrsg.), Mittheilungen aus Justus Perthes’ Geographischer Anstalt über wichtige neue Erforschungen auf dem Gesammtgebiete der Geographie. Gotha, S. 385–390.
Kriegleder, W. (2012). Karl Maria Kertbeny als Kulturvermittler. In: Kriegleder, W., Seidler, A., and Tancer, J. (Hrsg.), Deutsche Sprache und Kultur im Raum pest, Ofen und Budapest. edition lumière, Bremen, S. 101–109.
Móra, F. (1935). Napok, holdak, elmúlt csillagok. Genius, Budapest.
Neue Freie Presse, 12. Oktober 1866 (K. v. Thaler: Literaturbriefe) S. 14.
Neues Fremden-Blatt, 24. Dezember 1872 (Pest, Orig-Korr.) S. 2.
Ost-deutsche Post, 23. November 1849 (Feuilleton: Alexander Petöfi) S. 2.
Pogányné Rózsa, G. (2012). „Irodalom könyvészet nélkül: vagyon leltár vagy ország térkép nélkül”. Kertbeny Károly élete és könyvészeti tevékenysége. Könyvtári Figyelő, 1, S. 65–82.
S. Varga, P. (2005). A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Balassi Kiadó, Budapest.
Szinnyei, J. (1899). Kertbeny Károly Mária. In: Magyar írók élete és munkái, Bd. 6. Budapest, S. 133–145.
Takács, J. (2004). The Double Life of Kertbeny. In: G. Hekma (Hrsg.), Past and present of radical sexual politics. UvA–Mosse Foundation, Amsterdam, S. 51–62.
Takács, J. (2008). Kertbeny Károly és a magánélet szabadsága. Holmi, 12, S. 85–97.